41,3 ezer betöltött, 1,7 ezer betöltetlen orvosi állás volt Magyarországon 2018-ban. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbeteg-ellátásban volt (971), a járóbeteg-ellátásban 459, írja a Portfolio a KSH adatai alapján.
Az üres orvosi állások 43 százaléka Budapesten volt, az országos hatáskörű egészségügyi intézmények miatt. A fővárosban a tervezett állásokhoz viszonyítva az orvosi állások 5,1 százaléka volt betöltetlen, ennél nagyobb (5,3 – 5,9 százalékos) orvoshiány volt Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, írja a lap.
Az egészségügyi szakdolgozók országosan 101 ezer állást töltöttek be. Az intézmények működéséhez szükséges állások számától ez 3,7 ezerrel elmaradt, így tehát a szakdolgozói állások 3,5 százaléka volt betöltetlen országos szinten 2018-ban.
Vas megyében 8,7 százalékos volt a betöltetlenség, Komárom-Esztergom megyében 7,6 százalék, Budapesten pedig 6,9 százalék.
Háziorvosok
2018-ban körülbelül 6100 háziorvos és házi gyerekorvosi állást töltöttek be. Mintegy 1400 településen (többnyire ezer főnél kevesebb lakossal) nem volt háziorvos.
Átlagosan egy háziorvosra és egy házi gyerekorvosra együtt 1607 lakos jutott, de Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez a szám 1700 főnél is több volt.
Orvoshiány kísért
Az utóbbi időben egyre több hír van arról, hogy súlyos orvoshiány kísért a kórházak falai mögött . Korábban mi is írtunk arról , hogy iszonyatos hiány van az aneszteziológus szakmában, ezért pedig olyan gyorstalpaló képzések indultak, ahol másfél év alatt nevelnek ki aneszteziológiai szakápolókat, akik önállóan is végezhetnének altatást. Áprilisban a szolnoki kórház fertőző osztálya zárt be szakorvoshiány miatt, februárban pedig kardiológus altatott a miskolci kórházban. Márciusban a Péterfy Kórházban maradtak el az érsebészeti műtétek.
A Népszava korábban azt is írta, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adatai szerint pedig miközben mintegy 250 ezer embernek van egészségügyi szakdolgozói végzettsége, mindössze 107 ezren aktívak a pályán. A fiatalok nagyobb része nem vesz részt a betegek ellátásában, háromötödük nincs a pályán, a végzettek fele se áll munkába.
A helyzetet súlyosbítja, hogy továbbra is sokan mennek külföldre dolgozni. Az elmúlt nyolc évben összesen 4780 szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, a legnagyobb arányban 30 és 49 év közöttiek. És szintén ebben a korcsoportban voltak a legnagyobb arányban azok, akik nem újították meg működési engedélyüket. Ők nagy valószínűséggel már nincsenek a pályán, vagy olyan külföldi munkát vállaltak, amihez nem volt szükségük az egészségügyi végzettségüket igazoló dokumentumokra. Az ÁEEK felmérése szerint jelenleg az ápolók 10 százaléka, a szülésznők 25 százaléka, a mentőtisztek 13 százaléka hiányzik az ellátórendszerből.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
