daextlwcn_print_scripts(false);

A bíróság szerint nem titkolózhatnak a miniszterelnök vejének korábbi üzleti ügyeiről.
Az Index szerint jogszerűtlenül tagadta meg a gyáli önkormányzat az Elios-szal kötött szerződés jelentős részének kiadását.

A Transparency International (TI) Magyarország megnyerte az adatigénylési pert. A bíróság szerint a 2015-ös szerződéskötés idején még Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég által adott közbeszerzési ajánlat minden lényeges eleme közérdekű adat, a szerződő önkormányzatok hiába óvnák az Elios üzleti titkait a nyilvánosságtól.

Bár a közbeszerzési törvény szerint az ajánlatot tevő vállalat maga jelölheti meg, hogy az ajánlatában foglalt mely adatokat tekint üzleti titoknak, a bíróság kimondta, a közérdekű adatok nyilvánossága elsőbbséget élvez.
Az ítélet érvelése azért is precedensértékű, mert kiemeli:
az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték, az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra.
Ráadásul a bírói indoklás szerint ezzel, közbeszerzési indulóként az Eliosnak előre számolnia is kellett. Az ellenzék szerint a döntés után „Orbán veje nem titkolózhat tovább”, nem hivatkozhat üzleti titokra, cégérdekekre, nem bújhat ki többé a felelősség alól. Válaszolni kell arra, mennyiért kínálta a cég a „használhatatlan LED lámpatesteket, ami miatt Gyál és több magyar település sötétségbe borult”.

Egy ellenzéki párt közölte, tagjai és aktivistái az elmúlt években többek között Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban, Debrecenben és Zalaegerszegen is be akartak tekinteni a szerződésekbe, de szinte mindenhol falakba ütköztek.

Az ellenzék üdvözli a bíróság döntését. Reméli, az jelentős változásokat hoz az önkormányzatok adatkiadási gyakorlatában. Követelik, hogy Tiborcz István adjon végre világos válaszokat arra: hol, mennyiért végezte cége a munkákat, amelyek miatt az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF már több mint 30 vizsgálatot indított. Ezek nagy részében azt állapították meg, hogy a pályázatok kiírásánál szervezett csalási mechanizmust építettek ki, azokat Orbán vejének cégére szabták.

Forrás: 24.hu

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
Főszerkesztő: Horváth Tamás

© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);