“Két dologhoz értek az életben: gólt lőni és kőművesnek lenni. Így miután abbahagytam a játékot, visszatértem a munkámhoz: szeretem és büszke vagyok rá” – meséli egy riportban Christian Riganò a correre.it-nek, ebből mutatunk néhány részletet.
Nekünk magyaroknak különösen érdekesek, keserédesek most az ilyen jellegű hírek, miután a magyar kirakatcsapatot olyan focisták alázták meg hazai pályán, akik nem is focisták. Halászok, tanárok, favágók, hivatali dolgozók, de a feröeri csapatban van pék is.
Ha valaki nem tudná ki ő
Riganò, egy olyan bombázó, amilyen ma már nem létezik, 520 mérkőzésen több mint 300 gólt szerzett, mindenhol: a másodosztálytól a Serie A-ig. Végigjárta a ranglétrát, még a válogatott közelébe is jutott.
Két házasság és négy gyermek után, miután szögre akasztotta a csizmáját, egy futballista számára a legmegkerülhetetlenebb kérdés merült fel: “És most?
“Elébe megyek a következő kérdésének is” – mondja Riganò a Corriere-nek.
“Igen, jó pénzt kerestem, és ennek örülök. Az egész pályafutásom alatt azonban annyit kerestem, mint manapság sok középpályás két-három hónap alatt. Úgyhogy aztán vissza kell térni a munkához!”
Kőművesnek állt
Riganò egyenes az ötödik a hét testvére közül: “Apám, Vincenzo, aki sajnos nem látta, hogy az álmaim valóra válnak, halász volt, anyám nevelt fel minket egyedül.”
A bombázó azonban azok közé tartozik, akik nem köntörfalaznak: “Két edzői licencet is szereztem… Szeretem a futballt, de egyértelmű, hogy nem vagyok alkalmas a mai játékra, amely főként a szponzorokból áll, és nem fogadok el kompromisszumokat” – mondta az interjúban.
“Az öltöző az, ami a legjobban hiányzik: ott veszekszel és viccelődsz, ez a futball szíve. Volt szerencsém játszani Del Piero, Batistuta, Er Pupone ellen… De régimódi vagyok, mint a munkában:
adjatok egy darab földet, és két kollégával felépítünk egy házat!”
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
