A panaszosoknak kettővel többször kellett vizsgázniuk, de ez közvetlen és elkerülhetetlen következménye azon tudatos és önkéntes döntésüknek, hogy nem románul, hanem más nyelven tanulnak, valamint annak is, hogy a román állam biztosítja számukra ezt a lehetőséget – ezzel indokolta az emberi jogok bírósága azon döntését, miszerint nem különbözteti meg hátrányosan a magyar tannyelvű iskolák végzettjeit a romániai érettségi rendszer. A héttagú bírói testületből egyébként éppen Magyarország és Románia képviselője nem értett egyet az ítélettel.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint nem különbözteti meg hátrányosan a magyar tannyelvű iskolák végzettjeit a romániai érettségi rendszer – adta hírül az MTI az EJEB keddi döntése alapján. Mint írják, a strasbourgi bíróság hat székelyföldi fiatal panaszát vizsgálta meg, akik román nyelv és irodalomból megbuktak az érettségi vizsgán. További tíz hasonló panasz még a bíróság elbírálására vár. A fiatalok a Székely Figyelő Alapítvány felhívására tettek panaszt az emberi jogok bíróságánál, miután Árus Zsolt, az alapítvány elnöke elvesztette a saját lánya nevében indított hasonló tárgyú romániai pereket, strasbourgi keresetét pedig nem fogadta be a bíróság.
A panaszosok azt kifogásolták, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzettjeinek kettővel több vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy érettségi diplomát szerezzenek. (A plusz terhet a román nyelv és irodalom tantárgyból teljesítendő írásbeli és szóbeli vizsga jelenti.) Ezt azért tartották hátrányos megkülönböztetésnek, mert az egyetemek az érettségi eredményeket is figyelembe veszik, amikor arról döntenek, hogy kiket vesznek fel képzéseikre. Románia pedig a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásával vállalta, hogy egyenlő feltételeket biztosít a továbbtanuláshoz valamennyi állampolgára számára.
Az EJEB többségi döntéssel hozta meg határozatát. Érdekesség, hogy a héttagú bírói testületből éppen Magyarország és Románia képviselője Paczolai Péter és Iulia Motoc nem értett egyet az ítélettel. A bírói testület elismerte, hogy a panaszosoknak kettővel többször kellett vizsgázniuk, de úgy vélte, hogy ez közvetlen és elkerülhetetlen következménye azon tudatos és önkéntes döntésüknek, hogy nem románul, hanem más nyelven tanulnak, valamint annak is, hogy a román állam biztosítja számukra ezt a lehetőséget. A bíróság megállapította: a törvény elismer egy jogot, de nem rendel el egy kötelezettséget, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvükön kellene tanulniuk.
A jogi harcot elindító Árus Zsolt blogbejegyzésben kommentálta szerdán az ítéletet. Úgy vélte: a bíróság figyelmetlenül olvasta a román kormány által szolgáltatott statisztikai adatokat, mert azokból egyértelműen kiderül, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzősei között alacsonyabb a sikeresen vizsgázók aránya, és éppen a román nyelv és irodalom vizsgán buknak meg a legtöbben.
Árus közölte: az ítéletet nem tudják elfogadni, ezért az EJEB Nagykamarájához fordulnak, és kérik a határozat felülvizsgálatát.
A távirati iroda felidézve egy szeptemberben közzétett közvélemény-kutatás eredményeit, azt írta, az erdélyi magyarok soraiban szinte teljes az egyetértés abban, hogy a magyar gyermekeknek jól meg kell tanulniuk románul. Ugyanakkor a felnőttkorú magyarok 67 százaléka diszkriminatívnak érzi, hogy a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán ugyanazokat a feltételeket támasztják a magyar anyanyelvű és magyar iskolában végzett diákokkal szemben, amelyeket a román anyanyelvűekkel szemben. A kutatást ismertető Kiss Tamás kolozsvári szociológus elmondta: a magyar diákok érettségi vizsgákon elért átlagát csupán a román nyelv és irodalomból elért osztályzat tolja az országos átlag alá. A magyar nyelven tanulók a nemzetközi (PISA) méréseken jobban teljesítenek az országos átlagnál.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
