Az elmúlt hetekben a megemelkedett rezsiszámlák miatt az ország minden pontjáról érkezett hír arról, hogy kulturális intézmények kénytelenek részben, vagy egészben csökkenteni kapacitásaikat, szűkre szabni az üzemidőt, ami persze újabb bevételkiesést jelent a legtöbb esetben békeidőben is veszteséges könyvtáraknak, múzeumoknak, vándorkiállításoknak.
a színházak már a Covid-lezárások alatt is nehéz helyzetbe kerültek, s úgy tűnik, mire kikeverednének abból a válságos időszakból, újabb éri őket.
Az ősz kezdetével, mikor megjöttek az első komolyabb rezsiszámlák, egyből reagáltak a színházak, főként a vidékiek. Természetszerűleg senki nem akar egyből bezárni, úgyhogy az előadások ritkításával kezdték, kérdés, meg tudnak-e itt állni. Ez erősen kétséges.
A szombathelyi Weöres Sándor Színház egy hónapra felfüggeszti működését, Kecskeméten a következő évadra halasztanak három bemutatót, a Kaposvári Csiky Gergely Színház pedig módosított rendben működik tovább, csak, hogy néhány példát említsünk.
De van, ahol még ennél is rosszabb a helyzet:
Az Eiffel Műhelyház a gyerekelőadások kivételével törölte az intézményben játszott előadásait, az Erkel Színház pedig bejelentette, hogy november 6-tól a fűtési szezon végéig bezárja kapuit.
Hasonló a helyzet Szolnokon is, ahol nemcsak a Szigligeti Színház, hanem többek között az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, a Damjanich János Múzeum és a Verseghy Ferenc Könyvtár fiókkönyvtárainak nyitvatartása is kérdésessé vált. A szeptember végi közgyűlés a közvilágításra vonatkozó tételen kívül elfogadta a javaslatcsomagot, ennek értelmében a bezáró épületeket felkészítik a télre, és a fűtést legfeljebb az állagmegóvás érdekében kapcsolják majd be. A színház főépülete decembertől február végéig zárva tart.
Van, amire jutott pénz
A megemelkedett rezsiárak miatt novembertől bezár a Magyar Állami Operaházhoz tartozó Erkel Színház a fűtési szezon idejére, de még ebben az ínséges helyzetben is van olyan kulturális intézmény, ami virágzik. Sőt, mi több! Még csak most bontja ki bimbóit.
Ez nem más mint egy budapesti zsidó kulturális központ, ahol indokolt az „egy” előtagot használni, hiszen Magyarország fővárosában, tucatnyi intézmény ápolja a zsidó kultúrához tartozó szellemi és tárgyi örökséget.
Nem vész el, csak átalakul
A legújabb ilyen profilú létesítmény az MSZMP volt székháza lesz Józsefvárosban. Az épületegyüttes korábban a Raoul Wallenberg Egyesület székhelye, illetve az Ezredév irodalmi folyóirat szerkesztősége is volt.
Két milliárdot adott az állam, de a kedvezményezettek megforgatták a tőkét
Az irodaház 2014 decemberében, az Orbán-kormány egyik költségvetési döntésével
Az ingatlanra – ahol ma több, a hitközséghez kötődő vállalkozás és szervezet, így a Dohány utcai Kóser Piac mögötti cég, a Rabbiház Kft., a Tett és Védelem Alapítvány, az antiszemita gyűlöletcselekményeket monitorozó Brüsszel Intézet, a Firgun Alapítvány, sőt, az Izraelt vezető jobbközép Likud magyarországi leágazása is működik – rövidesen 800 milliós ciprusi offshore jelzálog került, amire Nógrádi Bálint, az EMIH gazdasági vezetője szerint azért volt szükség, hogy egy magánszférából származó kölcsönhöz ingatlanfedezetet nyújthassanak, azaz
Az épülettel a szervezetnek fontos célja volt: előbb kollégiumot akartak itt létrehozni, majd egy komplex kulturális, illetve idővel ahhoz kapcsolódó oktatási intézményben gondolkodtak, aminek ügyét az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ezek a munkák mostanáig nem indultak el, az építési engedélyezési rendszerben azonban augusztus 30-án elindult egy tervcsomag, amelyből kiolvasható, hogy a központot 2024-re készíthetik el.
(Magyar Jelen, 24.hu nyomán, fotó: 24)
