Nemrégiben megalakult a Mi Hazánk délvidéki szervezete. Már eddig is jelent volt a párt az elszakított területen, ám alapszervezetté eddig nem sikerült alakulniuk, most azonban eljött ez a pillanat is. Erről kérdeztük Szabó Rolandot, a Mi Hazánk délvidéki szervezőjét.
– Amikor Toroczkai László elnök úr 2022 szeptemberében felkért, hogy legyek én a párt délvidéki szervezője, nagyjából azonosak voltak az elképzeléseink. Nagy tömegszervezet, vagy több, kisebb földrajzi egységhez kötött tagszervezet helyett egy lelkes csapat megszervezése volt a cél, egy tagszervezet égisze alatt.
A kinevezésem után azonnal megkezdtem azzal a néhány Délvidék-szerte élő taggal, valamint szimpatizánssal a kapcsolatfelvételt. 2023 januárjában, amikor Dr. Popély Gyula bácsival Párkányban beszélgettünk elnök úr egy videójában a Kárpát-medencei magyarság sorsáról, a premier után kaptam még rengeteg megkeresést.
Nyugodtan mondhatom, hogy akár a délvidéki tagok, például az azóta Nemzetpolitikai Kabinetünk alelnökévé választott Kispalkó Szilveszter, akár a saját szerepléseim nagyban segítették a délvidéki szervezet ügyét, hiszen eljutottunk az itteni szimpatizánsokhoz. Úgy éreztük, most érett meg a délvidéki tagság arra, hogy tagszervezetté váljunk – ismertette az előzményeket.
-Az alakuló ülésen felmerült célok között szerepel az emlékezetpolitikai vonal, ami a gyakorlatban például koszorúzást jelent. Hogy egy példát mondjak, 1551. szeptember 19-én hajnalban a török minden erejét bevetve betört a becsei várba, és elfoglalta azt. A nagyjából 300-400 vitéz aki bennmaradt megvédeni a várat, mind lemészárolták, majd a helyi elbeszélések szerint a holttesteket a Tiszába dobták. Ennek a kevésbé emlékezetes csata áldozatainak elmékére tervezünk egy koszorúzást az egykori helyszínen. Vélhetően a közelgő kampányban is jövünk a határmenti településeken erősíteni a Mi Hazánk pozícióit, segíteni standolásban, vagy akár aláírásgyűjtésben. Ez a mozgalmi élet szépsége és velejárója, ott tudunk összpontosulni, ahol szükség van ránk – folytatta.
– De innentől küldhetünk tisztújító kongresszusra küldöttet is az alapszabály értelmében. Még nem szervezetként, de például megszólaltunk már a Szabadka feliratok szétverésének kapcsán is, melyet mi is elítéltünk, és követeltük az elkövetők kézre kerítését. Vagy ilyen volt az ásotthalmi migránsellenes demonstrációnk a határnál, ahol megjelentek a délvidéki tagok a rossz idő ellenére is, én magam fel is szólaltam, amely nyomásgyakorlás is sikeresnek mondható. Fontos leszögeznem, hogy a délvidéki szervezet az anyaországi pártstruktúra része, semmilyen hivatalos politikai vagy egyesületi szervezetünk nincs, és nem is lesz a Délvidéken, nem fogunk beavatkozni a mindennapi politikába, csak annyira, amennyire mondjuk egy magyarországi párt, akár a Fidesz is megteheti. A délvidéki tagság szimbolikusnak is nevezhető, de szerintem több annál.
Nemzetben gondolkodó pártként viszont természetes, hogy ahol lehet, ott a tagságot megszervezzük. A párt országos elnöksége például a szerbiai külpolitikájánál a mi meglátásainkra is nagyban támaszkodik
– részletezte.
Esetleges szerb reakciók
– A legtöbb szerbiai párt véleményem szerint nem is foglalkozott eddig velünk. S igazából a legtöbbel nincs sem ideológiai átfedés, sem pedig ellentét. Ősszel viszont a Zavetnici-Dveri pártszövetség meghívta elnök urat egy delegációval, ahol jelen volt az AfD, és a bolgár testvérpártunk képviselete is, ahol megtörtént, hogy a szerb nemzeti radikális oldal képviselői együtt koszorúzták meg a Mi Hazánkos delegációval, Hunyadi János, sajnos karikatúrára emlékeztető szobrát.
Összességében hatalmas előrelépésnek tekintem a fehér, európai nacionalizmus tekintetében, hogy a napjainkban ránk rontó ideológiai folyamatok ellen szövetségesként lépjünk fel.
Én szeretném, ha a mi nemzeteink értelmes vitájával dőlnének el a múlt vitái, például Trianon kapcsán, minthogy a jelenlegi európai őslakosság eltűnése miatt tűnjenek el az ilyen problémák, egy kevert kultúrájú, vallású, fajú Európai Egyesült Államokon belül. Ezt a forgatókönyvet csak nemzetközi összefogással lehet megállítani, ahogyan az ellenség is internacionalista – foglalta össze.
– A pártunk külhoni politikáját egy idézettel ismertetném a Virradat programból:
„A trianoni határoktól független, egységes nemzetet szeretnénk, ezért nem veszünk részt az elszakított magyarság politikai pártjainak sokszor pusztán öncélú vitáiban, nem a megosztást szeretnénk segíteni, hanem az összefogást.”
Ennek szellemében véleményem szerint bármely külhoni magyar szervezettel lehet jó viszonyunk, és szerintem bátran mondhatom, hogy a legtöbb szervezettel a legmagasabb szinteken semleges, vagy pozitív a kapcsolat. Azokkal a radikális szervezetekkel, akik nyíltan magyarellenesek voltak valamikor is, lehet, hogy ideológiailag sok minden másban egyetértenénk, de ilyen múlttal, vagy rosszabb esetben jelennel véleményem szerint részünkről kizárt az együttműködés lehetősége is. Csak a kölcsönös tiszteleten alapuló, egymás nemzeteit szintén tiszteletben tartó szerb pártokkal tartható fenn kapcsolat, esetleg szövetségkötés – zárta gondolatait.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
