– A történelem azt mutatja, hogy a szankciók döntő többségét mindig kijátszották. Erre a legjobb példa 1806 augusztusa, ahol Napóleon Berlinben kiadja a szárazföldi blokádot, amely abból állt, hogy a Brit-szigeteket zár alá vette, és velük mindennemű kereskedelmet megtilt. Ezt ettől kezdve tökéletesen kijátszották. A mostani szankciós csomagnak (az Oroszország elleniek – a szerk.) hosszú története van, csak egy pontot mondok, 2014, Krím-félsziget – fogalmazott portálunknak Nógrádi György biztonságpolitikai elemző.
Jelezte, hogy ugyan Európa sorra fogadja el a szankciós csomagokat, és ezek az ő megítélése szerint nagyon-nagyon sokat ártanak az Európai Uniónak.
– Bele lehetne menni, hogy kinek ártanak többet. Tény az, hogy Oroszországban a rubel az év legjobb valutája lett, hiszen felerősödött. Tény az, hogy egy év alatt harminckilencszeresére növekedett a külkereskedelmi forgalom, jelentős a nyersanyagforgalom Oroszország és India között. Tény az, hogy Európában katasztrofálisak lettek a közüzemi díjak. És tény az is, hogy eddig a szankciókat Oroszország kevésbé érezte meg – folytatta.
Bár úgy látja, a jövőben meg fogja érezni, ha a szankciók fennmaradnak, mert látszik az, hogy a hadiiparban a chip-hiány komoly problémát okoz. Az autóiparban az orosz autókból már nagyon sok minden kimaradt, mert nem tudják Nyugatról behozni. De – mint mondja – ezért cserébe nem indult be az Északi Áramlat II.
– Európában katasztrofális földgáz és kőolajhiány van. Be lehet hozni ezeket máshonnan, de az amerikai palagáz sokkal drágább mint az orosz, a szállítása is rendkívül környezetszennyező. Tehát ott tartunk, hogy Európa sorra fogadja el a szankciókat részint amerikai, részint ukrán nyomásra.
Ezeknek van hatása Oroszországra kétségkívül, de sokkal nagyobb a hatása Európára, tehát én úgy mondanám, hogy lábon lőttük magunkat
– összegezte gondolatait.
(Fotó: Ajpek Orsi – Index)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
