Óriási termelésveszteség a gépiparban: megbénult a német gazdaság szíve

A PwC tanácsadó cég legfrissebb elemzése rossz hírt közöl a német gépiparról. Az ágazat termelése idén 5,6 százalékkal csökken, és a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest az összesített visszaesés már meghaladja a 22 százalékot. A gazdasági helyzet súlyosságát Bernd Jung, a PwC ipari szakértője is megerősíti. Szerinte 2025 döntő év lesz a gép- és berendezésgyártás számára. A franciaországi és németországi kormányválságok, valamint a geopolitikai konfliktusok után egyre nagyobb az aggodalom az iparág üzleti modelljével kapcsolatban.

A válság gyökere az ideológiavezérelt „energiaátmenet” (Energiewende) következményei, amelyek közvetlenül befolyásolják a német ipari áramárakat. 2024-ben ez körülbelül 0,19 dollár volt kilowattóránként, míg az Egyesült Államokban 0,08 dollár. Az atomerőművek elhamarkodott leállítása drámai következményekkel járt. A PwC elemzése kimutatta, ha Németország megtartotta volna atomerőműveit, 2024-ben a villamosenergia-termelés 94 százaléka lehetett volna kibocsátásmentes a jelenlegi 61 százalék helyett. A bezárt atomerőműveket elsősorban szén- és gázerőművek pótolták, ennek következtében a szén-dioxid-kibocsátás 12 százalékkal nőtt, és más szennyező anyagok, például a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a finompor is jelentősen növekedtek. 

Mindeközben Németországnak Franciaországból is kell villamos energiát importálnia, amelynek nagy részét atomreaktorok termelik, ami aláássa az atomerőművek leállításának érvét.

A University of California, Berkeley közgazdászai 12 milliárd dolláros éves társadalmi költséget számítottak az atomerőművek leállításának következményeként. A költségek több mint 70 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyezés okozta halálozási kockázat növekedésére vezethető vissza, évente több mint 1100 további halálesettel. Még a nukleáris balesetek és hulladéktárolás költségeinek legmagasabb becslései is messze elmaradnak ettől az összegtől.

A gépipari cégek üzemi kihasználtsága 80,8 százalékra csökkent, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke. Az energiaválság miatti költségnövekedés, a túlszabályozás és a legfontosabb piacokon jelentkező megrendelési és szállítási nehézségek csökkentik a termelést. 

A VDMA (Német Gépipari Szövetség) decemberi jelentésében 2024-re 8 százalékos termeléscsökkenést rögzített, miután 2025-re eredetileg további 2 százalékos visszaesést vártak. Szeptember közepén a szövetség már 5 százalékos zuhanásra módosította prognózisát az idei évre. A szeptemberi előrejelzés 2026-ban legfeljebb 1 százalékos növekedést valószínűsít.

Az ágazatot sújtó csődök száma októberig 22 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az év eleje óta 12 ezer munkahely szűnt meg a gépiparban. A PwC szerint az év végéig további 20 ezer állás kerülhet veszélybe, ha elmarad a várt fordulat. Bertram Kawlath, a VDMA elnöke a túlburjánzó bürokráciát, valamint az energiapolitika és a szabályozási reformok lassúságát bírálta.

Miközben a német ipar belső válságokkal küzd, Kína vált a nemzetközi verseny fő kihívásává. Bertram Kawlath szerint Kína azért lett meghatározó versenytárs, mert a kínai vállalatok fejlődtek, ugyanakkor a kínai állam piacot torzító támogatása is hozzájárult ehhez. 

Évtizedeken át a német cégek átadták saját technológiájukat kínai partnereiknek, akik ezzel a tudással később, versenytársaikká váltak a világpiacon. „Hol van a politikai válasz, hol van az új szövetségi kormány Kína-stratégiája?” – tette fel a kérdést Kawlath.

A gépipar válsága nem elszigetelt, az autóipar visszaesése közvetlenül érezteti hatását az ágazaton. A gépipar a járműgyártás egyik legfontosabb beszállítója. Az EY (nemzetközi tanácsadó cég) elemzése szerint egyetlen év alatt több mint 50 ezer munkahely szűnt meg a német autóiparban, ami tovább súlyosbítja a helyzetet és csökkenti a gépipari megrendeléseket. A német ipar augusztusban 4,3 százalékos havi visszaesést mutatott, amit főként az autógyártás 18,5 százalékos zuhanása okozott. A Continental további 3000 munkahely megszüntetését jelentette be 2026 végéig, a Porsche 1900 állás leépítését tervezi, a Ford kölni üzemében pedig 2900 munkahely szűnik meg 2027 végéig.

Az Oliver Wyman (nemzetközi tanácsadó cég) szeptemberi tanulmánya szerint 2030-ig több mint 12 millió Németországban gyártott jármű és több mint 200 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A német autógyártók világszintű piaci részesedése 15 százalék, a várható visszaesés negyede mégis őket sújtja.

Németország bruttó hazai terméke 2024-ben 0,2 százalékkal csökkent. 2002–2003 óta ez az első eset, hogy a német gazdaság két egymást követő évben visszaesett. A Bundesbank decemberi előrejelzése 2025-re mindössze 0,2 százalékos növekedést jelez, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. A feldolgozóipar teljesítménye 3 százalékkal zsugorodott, különösen a gépipar és az autóipar mutatott jelentős visszaesést.

A szövetségi kormány intézkedései eddig nem hozták meg a várt eredményt. Az egyetlen érdemi könnyítés a fokozatos, 30 százalékos különleges értékcsökkentés volt, amely idén júliustól lépett hatályba. Ha nincs beruházás, az adókedvezmény sem segít. A tervezett, évi 11 milliárd eurós adócsökkentés 2027-től négy éven át szintén csak csekély enyhülést jelent az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országok között, ahol a német vállalkozások ma már a legdrágább gazdasági környezetben működnek. A 60 milliárd eurós szabályozási költséghegy tovább nehezíti a helyzetet.

A kormány az ipari villamosenergia-ár csökkentésével próbál enyhíteni a válságon. 2026-tól mintegy 1200 nagy energiaigényű vállalat igényelhet állami támogatást, elsősorban a vegyipar, a fémipar és az üvegipar területén. A támogatás feltétele a környezetbarát termelés, ami újabb akadályt jelent. A programmal a nagykereskedelmi áramár kilowattóránként öt centre csökkenne a vállalatok fogyasztásának felére. A várható enyhülés mintegy négymilliárd euró, ami a szükséges mértéknek csupán töredéke.

A munkahelyek pusztulása felgyorsult az utóbbi hónapokban. A 2018-as rekordév óta a termelés 22 százalékkal csökkent, ami súlyos gazdasági válságot jelez. 

A német fém- és elektromos iparban júniusban közel 14 ezer munkahely szűnt meg, az első félévben 76 ezer. A Gesamtmetall munkaadói szövetség 2023 óta 154 ezer megszűnt állást regisztrált ebben az ágazatban. Lars Kroemer, a szövetség vezető közgazdásza azt hangsúlyozta, „az energiaárak, az adók és a bürokrácia komoly mértékben csökkentik Németország versenyképességét.”

A vállalatok már keresik a kiutat. A VDMA szeptemberi felmérése szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai piacon új kihívásokkal kell szembesülniük. A megkérdezett cégek 72 százaléka bővítené amerikai üzletét, többségük termelőüzemet vagy összeszerelő létesítményt hozna létre az Egyesült Államokban.

Friedrich Merz német kancellár két egymást követő recessziós év után próbálja újra növekedési pályára állítani a gazdaságot. Merz szerint foglalkozni kell az ipar versenyképességét akadályozó strukturális kihívásokkal, az öregedő munkaerő problémájával és a túlburjánzó bürokráciával, de kritikusai kevés kézzelfogható megoldást látnak. 

Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke felszólította a kormányt, „gyorsítson a reformok útján”, és nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a képzett külföldi munkaerő bevonzására, amelyre a német gazdaság a tartós munkaerőhiány miatt egyre inkább kénytelen támaszkodni. 

Az eddigi tapasztalatok azonban mást mutatnak. Hosszú távon a külföldi munkaerőre való támaszkodás kérdéseket vet fel a hazai munkaerőpiac fenntarthatóságával kapcsolatban, és nem kínál valódi megoldást, hanem inkább további belső megosztottságot okoz a német társadalomban.

A Bundesbank decemberi jelentésében a német gazdaság nemcsak a recesszió okozta nehézségekkel küzd, hanem az ipari versenyképességet, a munkaerőpiacot és a szabályozási környezetet érintő tartós problémákkal is.

A gépipar válsága egyértelműen jelzi, hogy a német gazdasági modell, amely évtizedeken át sikeres volt, most paradigma váltásra kényszerül. Vajon a politikai vezetés képes-e végrehajtani az ipar számára életbevágó reformokat az új versenyhelyzetben, miközben megőrzi a német nemzet kulturális és etnikai egységét? Vagy folytatja-e a jelenlegi gazdaság- és társadalompolitikát, amely ebbe a tragikus helyzetbe sodorta az országot?

(Az Apollo News, VDMA, PwC, Deutsche Bundesbank, EY Deutschland, Oliver Wyman, Gesamtmetall, Creditreform, UC Berkeley/NBER nyomán)