Szakmai egyeztetést sürget a vadászkamara a kotorékvadászat ügyében

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) közleményben reagált Gajdos László tervére. Az OMVK a miniszter úr által a napokban minősített kotorékvadászatról, annak megszüntetésének következményeiről, valamint a ragadozógazdálkodás jelentőségéről folytatott egyeztetést az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) állatvédelmi és természetvédelmi szakterületi vezetőivel. (A tanácskozásra a miniszter úr videós bejelentésétől függetlenül került sor, annak szervezése jóval korábban megkezdődött – tették hozzá.)

Mint írták, a vadászkamara három évtizedes fennállása óta a ragadozógazdálkodás kérdése időről időre felszínre kerül. Kifejtették, hogy az utóbbi években folyamatosan, hónapok óta pedig mélységében foglalkoznak a kérdéskörrel, amelyet hangsúlyosan megjelenítettek a jelenlegi négyéves elnökségi ciklus stratégiai feladattervében is. Ennek kapcsán munkacsoportok alakultak az elmúlt években egyre inkább fókuszba kerülő csapdázás és kotorékozás témakörében, a kérdésben jártas és megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberek részvételével. A kamara szerint ezúton is köszönet illeti őket, hogy idejüket, energiájukat nem kímélve, szakmai elhivatottságból segítették a munkát.

Keresték a minisztériumot

A kamara szerint a közösen kidolgozott koncepcionális alapelvek lényegi megállapítása, hogy az érintett vadászati módszerek szabályozása felülvizsgálatra és pontosításra szorul, s e folyamat során az állatvédelmi szempontoknak határozottabban kell megjelenniük az eddigieknél. Megjegyzik: a helyes gyakorlat, amelyet a vadászok többsége követ, enélkül is megfelelt e szempontoknak. A miniszter úr bejelentését megelőzően már keresték egyeztetési szándékukkal az állatvédelmi kérdésekben elsőhelyi felelősséggel rendelkező ÉKFM szakterületi vezetőit, s erre az egyeztetésre a korábban kitűzött menetrend szerint tegnap sor is került. Erre tekintettel – bár nem feladatuk, de – a korrektség jegyében határozottan cáfolják az ezzel kapcsolatos, interneten napvilágot látott álhíreket, amelyek szerint az illetékes minisztérium részéről ne lett volna egyeztetési hajlandóság a kérdésben.

A vadászkamara minden körülmények között elkötelezett a szakmai kérdések szakmai alapon történő megközelítése mellett. Ezt korábban is jelezték, és továbbra is tartják magukat ehhez. (Ezt a célt szolgálta többek között egy tavalyi, a rókával foglalkozó konferenciájuk is, amelynek egyébként nem volt vadász előadója.)

A két, kellő ismeretek nélkül sokat kritizált vadászati módszer esetében fontos kiemelni: a vadgazdálkodási eszköztárban betöltött szerepük humánegészségügyi, állategészségügyi, illetve természetvédelmi vonatkozásokban is nélkülözhetetlen. A vidéki állattartó lakosság, a természetvédelem és a vadgazdálkodás érdekei mellett a belterülethez közel vagy akár belterületen megjelenő, ott problémákat okozó – például a gazdasági károk mellett betegségeket terjesztő – ragadozók állományainak kezelése nem, vagy nem minden esetben valósulhat meg fegyveres gyérítéssel.

Javaslatcsomagot is megfogalmaztak

Mindennek megfelelően a szervezet komplex javaslatcsomagot fogalmazott meg a két kérdés vonatkozásában, amelynek lényegi elemei az alábbiak.

• Mindkét vadászati módszer esetében kiemelt jelentőségű, hogy az adott tevékenységet kizárólag arra képesített személyek végezzék. Így a vadászkamara átfogó jogszabályi felülvizsgálatot tart szükségesnek, amelynek során pontosan körül kell határolni az egyes tevékenységek jogi alapjait, személyi és tárgyi feltételeit – vagyis hogy mit, mikor, milyen módon lehet alkalmazni, és mi az, ami szigorúan tilos és büntetendő. (Itt megjegyzik azt is: a sokszor hangulatkeltő, a világhálón megjelenő kritikus tartalmak megtévesztő módon rendre régi, külföldi vagy nem vadászatokon készült fotókat és videókat használnak fel.)
• Ezek alapján a vadászkamara javaslatot tett a törvényi és rendeleti háttér újragondolására, valamint vizsgakövetelmények felállítására. A kutyák védelmében előírnák különböző technikai eszközök – például földalatti jeladó – alkalmazását, emellett szabályoznák az alkalmazható csapdák körét, a kihelyezés felelősségét a kihelyezőre hárítanák, valamint elvárnák a csapdák jelölését és folyamatos felügyeletét.
• Az érdekképviselet jelezte, hogy nem zárkózik el a vadászati tilalmi időszak bevezetésétől sem – elsősorban a róka utódnevelési időszakában –, amely mind a kotorékozás, mind a csapdázás esetében egyértelmű helyzetet teremtene, és az állatvédelmi, illetve morális szempontok szerint a legkritikusabb időszakban adna védelmet az állatoknak.

A fentiek alapján a kamara kijelenti: a szakmai párbeszéd megindult, konstruktív, egymás véleményének és érvrendszerének megismerésén alapuló egyeztetésen vettek részt. A vadászkamara oldaláról továbbra is azt képviselik, hogy ilyen jelentőségű kérdésekben a döntéseknek kutatásokra, objektív tudományos ismeretekre, gyakorlati tapasztalatokra, tényekre és adatokra, valamint a szakmai szervezetek bevonásával lefolytatott egyeztetésekre kell épülniük. A tegnapi egyeztetés lényege pedig pont ebben állt – írták.

Az elkövetkező hónapok szerintük kifejezetten alkalmasak lehetnek arra, hogy a következő – a ragadozógazdálkodás szempontjából meghatározó – időszakban a tevékenységeket már a fenti szakmai elképzelések alapján kialakított, pontos szabályozás keretein belül lehessen folytatni.

Kapcsolódó: