Szakmai egyeztetést sürget a vadászkamara a kotorékvadászat ügyében

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMV) közleményben reagált Gajdos László tervére. Az OMV a miniszter úr által a napokban minősített kotorékvadászatról, annak megszüntetésének következményeiről, valamint a ragadozógazdálkodás jelentőségéről folytatott egyeztetést az Országos Magyar Vadászkamara az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) állatvédelmi és természetvédelmi szakterületi vezetőivel. (A tanácskozásra miniszter úr videós bejelentésétől függetlenül került sor, annak szervezése jóval korábban megkezdődött – tették hozzá.)

Mint írták, a Vadászkamara három évtizedes fennállása óta a ragadozógazdálkodás kérdése időről időre felszínre kerül. Kifejtették, hogy az utóbbi években folyamatosan, hónapok óta pedig mélységében foglalkozik a kérdéskörrel, amelyet hangsúlyosan megjelenített a jelenlegi négyéves elnökségi ciklus stratégiai feladattervében is. Ennek kapcsán munkacsoportok alakultak az elmúlt években egyre inkább fókuszba kerülő csapdázás és kotorékozás témakörében, a kérdésben jártas és megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberek részvételével. A kamara szerint ezúton is köszönet illeti őket, hogy idejüket, energiájukat nem kímélve, szakmai elhivatottságból segítették a munkát.

Keresték a minisztériumot

A kamara szerint a közösen kidolgozott koncepcionális alapelvek lényegi megállapítása, hogy az érintett vadászati módszerek szabályozása felülvizsgálatra és pontosításra szorul, amely során az állatvédelmi szempontoknak határozottabban kell megjelennie az eddigieknél. Megjegyzik: a helyes gyakorlat, amelyet a vadászok többsége követ, enélkül is megfelelt ezen szempontoknak. Miniszter úr bejelentését megelőzően már keresték egyeztetési szándékukkal az állatvédelmi kérdésekben elsőhelyi felelősséggel rendelkező ÉKFM szakterületi vezetőit, amely egyeztetésre a korábban kitűzött menetrend szerint tegnap sor is került. Erre tekintettel – bár nem feladatuk, de – a korrektség jegyében határozottan cáfoljuk az ezzel kapcsolatos, interneten napvilágot látott álhíreket, amelyek szerint az illetékes minisztérium részéről ne lett volna egyeztetési hajlandóság a kérdésben.

A Vadászkamara minden körülmények között elkötelezett a szakmai kérdések szakmai alapon történő megközelítésében. Ezt korábban is jeleztük, és továbbra is tartjuk magunkat ehhez. (Ezt a célt szolgálta többek között egy tavalyi, a rókával foglalkozó konferenciánk is, amelynek egyébként nem volt vadász előadója.)

A két, kellő ismeretek nélkül sokat kritizált vadászati módszer esetében fontos kiemelni: a vadgazdálkodási eszköztárban betöltött szerepük úgy humánegészségügyi, mint állategészségügyi, illetve természetvédelmi vonatkozásokban nélkülözhetetlen. A vidéki állattartó lakosság, a természetvédelem és a vadgazdálkodás érdekei mellett a belterülethez közel vagy akár belterületen megjelenő, ott problémákat okozó (pl.: a gazdasági károk mellett betegségeket terjesztő) ragadozók állományainak kezelése nem vagy nem minden esetben valósulhat meg fegyveres gyérítéssel.

Javaslatcsomagot is megfogalmaztak

Mindennek megfelelően a szervezet komplex javaslatcsomagot fogalmazott meg a két kérdés vonatkozásában, amelynek lényegi elemei az alábbiak.

• Mindkét vadászati módszer esetében kiemelt jelentőséggel bír, hogy az adott tevékenységet kizárólag arra képesített személyek végezzék. Így a Vadászkamara átfogó jogszabályi felülvizsgálatot tart szükségesnek, amely során pontosan körül kell határolni az egyes tevékenységek jogi alapjait, személyi és tárgyi feltételeit, vagyis hogy mit, mikor, milyen módon lehet alkalmazni és mi az, ami szigorúan tilos és büntetendő. (Itt meg kell jegyeznünk azt is: a sokszor hangulatkeltő, a világhálón megjelenő kritikus tartalmak megtévesztő módon rendre régi és/vagy külföldi és/vagy nem vadászatokon készült fotókat, videókat használnak fel.)
• A fentiek mentén a Vadászkamara javaslatot tett arra, hogy a két vadászati módszer kapcsán szükséges a törvényi és rendeleti hátteret újragondolni, vizsgakövetelményeket felállítani, a kutyák védelmében különböző technikai eszközök (pl.: földalatti jeladó) alkalmazását előírni, az alkalmazható csapdák körét meghatározni, kihelyezésük felelősségét a kihelyezőre telepíteni, a csapdák jelölését és működésük állandó felügyeletét elvárni.
• Az érdekképviselet jelezte, hogy nem zárkózik el elsősorban a róka utódnevelési időszakában a vadászati tilalmi időszak bevezetésétől sem, amely mind a kotorékozás, mind a csapdázás esetében egyértelmű helyzetet teremtene, és az állatvédelmi és morális szempontok szerint a legkritikusabb időszakban adna védelmet az állatoknak.

A fentiek alapján a kamara kijelenti: a szakmai párbeszéd megindult, konstruktív, egymás véleményeinek és érvrendszerének megismerésén alapuló egyeztetésen vettünk részt. A Vadászkamara oldaláról továbbra is azt képviselik, hogy ilyen jelentőségű kérdésekben a döntéseknek kutatásokra, objektív tudományos ismeretekre, gyakorlati tapasztalatokra, tényekre és adatokra, valamint a szakmai szervezetek bevonásával lefolytatott egyeztetésekre kell épülnie. A tegnapi egyeztetés lényege pedig pont ebben állt – írták.

Az elkövetkezendő hónapok szerintük pedig kifejezetten alkalmasak lehetnek arra, hogy a következő – ragadozógazdálkodás szempontjából meghatározó – időszakra már a fenti szakmai elképzelések mentén kialakított, pontos szabályozás keretein belül lehessen folytatni a tevékenységeket.