A teljes összeomlás szélén a hazai sertéságazat
Kép forrása: Getty Images
Súlyos válságba került a magyar sertéságazat, ugyanis az afrikai sertéspestis hazai és európai terjedése, valamint az uniós túltermelés miatt a tenyésztők már több mint egy éve az önköltségi ár alatt kénytelenek értékesíteni. A tartalékok kimerültek, a termelők mintegy tíz százaléka felhagyott a tevékenységével az elmúlt negyedévben, a kilátástalan helyzet pedig hosszú távon a hazai önellátást is veszélyezteti – írja az Agrárszektor.
A helyzetet különösen kiélezte az afrikai sertéspestis (ASP) házisertésekben való újbóli megjelenése. Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a legutóbbi, Baranya vármegyei esetek érzékeny veszteséget jelentenek, mivel az érintett területen több nagyüzem is a legszigorúbb, 3-as típusú korlátozás alá került. Bár a kitöréseket egyelőre sikerült megállítani, a szakember szerint a járványvédelem fenntartása kritikus fontosságú, hiszen egy újabb hullám végleg megbéníthatná az amúgy is kivéreztetett ágazatot.
A védekezés terén ugyanakkor érzékelhető a fejlődés.
A szövetség által működtetett, hatóságilag is elismert minősítő rendszer adatai alapján a telepek mintegy hetven százaléka már megfelel a szigorú higiéniai és biztonsági elvárásoknak. A nagyobb gazdaságok – a hatalmas anyagi kockázat miatt – élen járnak a prevencióban, míg a kisebbeknél még akadnak hiányosságok. Fitos Gábor azonban hangsúlyozta, hogy önmagában a telepi szigor nem elegendő.
A sikeres védekezéshez elengedhetetlen a környezeti kockázatok, legfőképpen a fertőzött vaddisznóállomány kordában tartása.
A hazai nehézségeket tovább tetézi a nemzetközi piaci környezet. Magyarországra folyamatos járványügyi nyomás nehezedik a környező országok felől, miközben az egész európai sertéspiacot túltermelési válság sújtja. Ennek hátterében egyrészt a spanyolországi ASP-megbetegedések nyomán elrendelt kínai importkorlátozások állnak, másrészt az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi feszültség. Mivel Peking az uniós elektromos autókra kivetett büntetővámokra a sertéshús esetében alkalmazott válaszvámokkal reagált, jelentős mennyiségű európai áru ragadt az uniós piacon.
Bár a magyar termelés az uniós volumennek csupán két százalékát adja, a gazdák mégis súlyos elszenvedői ennek a geopolitikai csatározásnak, miközben Brüsszel jelenleg a piacra bízza a válságkezelést.
A gazdasági következmények drámaiak. A felvásárlási árak 2025 szeptembere óta a termelési önköltség alatt mozognak, és mára jóformán csak a takarmányt fedezik.
A fennmaradó kiadásokat a gazdáknak saját zsebből kell állniuk, ami példátlan vagyonfelélést eredményezett. Ennek hatására a szövetséghez tartozó tenyésztők tíz százaléka döntött úgy az elmúlt hónapokban, hogy befejezi a termelést. Bár a hullám elsősorban a kis- és közepes gazdaságokat sodorta el, már a nagyüzemek működése is veszélybe került.
A folyamatos leépülések, az elmaradó beruházások és a csökkenő vágóhídi alapanyag miatt az ágazat olyan lefelé tartó spirálba került, amelynek hatásai a következő három-öt évben is meghatározóak lesznek. A magyar sertéságazat a teljes összeomlás és a hazai önellátás elvesztésének elkerülése érdekében sürgős és érdemi európai uniós beavatkozást vár.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
