Az ukrajnai háború kezdete óta lényegesen kevesebb Covid-intézkedés van érvényben a legtöbb nyugat-európai országban (van, ahol a konfliktus előtt, van, ahol utána enyhült meg a szigor), mint a 2022. február előtti időszakban. Ennek ellenére a Covid-diskurzus soha nem szűnt meg teljesen, sem a média részéről, sem az intézkedések terén (főleg, ha azt nézzük, hogy bizonyos munkaterületek esetében maradt a kötelező védőoltás).
A Covid-válság kezdete óta az Oroszország “egészségpolitikája” hasonló a Nyugaton vagy Kínában meghozott intézkedésekhez: lezárások 2020 tavaszán, később pedig az oltatlanok diszkriminációjával járó oltakozás.
Mivel Oroszország szövetségi állam, különböző rendelkezéseket hoztak az ország más-más régióiban, az Egyesült Államokhoz hasonlóan. Nem meglepő az sem, hogy az orosz nagyvárosokban sokkal szigorúbbak voltak az ún. “Covid-intézkedések”.
Annak ellenére, hogy egymástól igen távol vannak, mindössze két európai országban hoztak hasonlóan kevésbé szigorú intézkedéseket 2020 tavaszán: Svédországban és Fehéroroszországban. A belarusz elnök, Lukasenka még a 2020. május 9-i minszki katonai felvonulást is megtartatta a Harmadik Birodalom felett aratott szovjet győzelem 75. évfordulójának alkalmából, míg Moszkvában ez elmaradt.
Oroszországban Putyin elnök közvetlen környezetében mindig is szigorúan vették a Covid-intézkedések betartását. Ilyen emlékezetes alkalom volt például, amikor Putyin elnök és Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb találkozott: egy nagyon hosszú asztal két végén foglaltak helyet. Putyin elnök kora és egészségi állapota (illetve maga a feszült helyzet is) indokolttá tette a szigorú elkülönülést. Hasonló szigorú szabályok mellett zajlott az a találkozó is 2022 szeptemberében, amikor Putyin egy kalinyingrádi iskolát látogatott meg a tanévkezdés alkalmából. A gyerekeknek, akik az elnökkel akartak találkozni, kötelező kéthetes karanténon kellett átesniük.
Mindezek ellenére a Covid-intézkedések két és fél év elteltével sem korlátozódnak csupán Oroszország elnökének személyére. Pedig az elmúlt hetekben más témák sokkal jobban érdekelték a médiát és a közvéleményt.
Az ukrajnai hadműveletekben résztvevő orosz katonaság helyzetének romlása miatt az orosz kormány részleges mozgósítást rendelt el szeptemberben. Körülbelül további 300 ezer katonát terveznek mozgósítani.
Az újonnan besorozottak részére, akik még meg vették fel a Covid-oltást, kötelező lesz oltakozni. Habár a döntést tartományi szinten hirdették ki, információink alapján mindenütt egységes az előírás: a rosztovi és a penzai régióban ugyanúgy megkapják a katonák mind a Covid, mind az influenza elleni védőoltást, mint Tatárföldön.
A közvélemény a Covid-oltás kötelezővé tétele ellen mutatott némi visszafogott, de markáns elégedetlenséget. Valószínűleg ezért vették le az újoncok számára kötelező oltások hivatalos listájáról október 6-án a Covid-19 -et (a négy kötelező védőoltás: az influenza, a hepatitisz, a hastífusz, valamint az ADSM, azaz a diftéria és tetanusz elleni).
De ezt az információt fenntartással kell kezelni, mivel ez mindössze azt jelenti, hogy állami szinten nem teszik kötelezővé a Covid-oltást a hadseregben, de regionálisan még előírhatják. Ezzel a szövetségi kormány elhárítja magától a látható felelősséget, míg a Covid-oltakozás, aminek a fő felelőse Alekszandr Gincburg, a Gamaleja Központ vezetője – folytatódik tovább egész Oroszországban.
Bárki gondolhat bármit ezekről az intézkedésekről, de egy biztos: mindegy, hogy háború van vagy gazdasági válság, mindegy, hogy Oroszországról van-e szó vagy sem, (amelynek elnöke a négy ukrajnai régió elcsatolásának megünneplésekor mondott beszédében kiemelte Oroszország és a sátánista nyugati világ szembenállását), a Covid-megszorításcsomag és a masszív Covid-oltakozás korántsem ért véget.
Lovasi Miklós
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
