Száz éve, 1920. augusztus 22-én született Ray Bradbury amerikai író, a Marsbéli krónikák és a Fahrenheit 451 című regény szerzője.
Az Illinois állambeli Waukeganban született. A harmadik fiú volt a családban, s a neves színész, Douglas Fairbanks iránti tiszteletből a Douglas nevet is megkapta szüleitől. A család 1926 és 1933 között többször is költözött, Waukeganból Tucsonba, majd vissza, hogy 1934-ben aztán Los Angelesben találjanak végleg otthonra. Bradbury 11 éves korában debütált íróként, igaz, első novelláit még csak húscsomagoló papírokra írta. Az írás mellett kedvelt időtöltése volt a görkorcsolyázás Hollywood utcáin, abban a reményben, hátha valamely híresség felfigyel rá. A középiskolában tevékenyen vett részt a helyi színjátszó csoport munkájában, sokáig színésznek készült. Két éles szemű tanára azonban felismerte benne az írói tehetséget, és inkább erre a pályára terelgették. Csatlakozott hát a helyi Költő Klubhoz és a Science Fiction Szövetséghez, s mindkét helyre írt is.
1938-ban búcsút intett a szervezett oktatásnak, ettől kezdve hatalmas energiát fordított az önművelésre. Nappal újságot árult Los Angeles utcáin, emellett gépíróként dolgozott, éjszakánként pedig a közkönyvtárakat látogatta. Első, már pénzért írt novellája Pendulum (Inga) címmel a Super Science Stories című folyóiratban jelent meg 1941-ben. Egy évvel később látott napvilágot a The Lake (A tó) című munkája, amelyben kialakította saját egyéni stílusát. A mű sikerén felbuzdulva felhagyott az újságárusítással, az írásnak szentelte minden idejét és energiáját. 1945-ben A nagy fekete-fehér játszma című írását beválasztották a Legjobb amerikai novellák címet viselő válogatásba. 1947-ben nőül vette Marguerite McClure-t, akitől négy lánya született, Susan, Ramona, Bettina és Alexandra. Ugyancsak 1947-ben jelentette meg Sötét karnevál című novelláskötetét.
Ettől kezdve pályája felfelé ívelt. 1950-ben megjelent egyik legismertebb műve, a Marsbéli krónikák, amely elemzői szerint a science fiction eszközeit felhasználó erősen társadalomkritikai mű. Szintén világhíressé vált filozofikus regénye, az 1953-as Fahrenheit 451 fenyegető és sötét világot ír le, egy olyan jövőt, amelyben a totalitárius hatalom minden könyvet eléget, hogy az emberek az évszázadokon átöröklött tudás hiányában könnyebben és biztosabban váljanak a hatalom által manipulálhatóvá. A könyvből készítette 1966-ban a világhírű francia rendező, Francois Truffaut első színes filmjét, Julie Christie és Oskar Werner főszereplésével. A műből, amelyet több mint harminc nyelvre fordítottak le, idővel bő tízmillió példány fogyott.
Bradbury maga is rajongott a filmekért, számos hollywoodi produkcióban részt vállalt. A tévé számára is írt forgatókönyveket, sokat közülük a borzongatás nagymesterének, Alfred Hichcocknak. Novelláiból minisorozat is készült, amelyet a Magyar Televízióban is bemutattak. A repülés történetét feldolgozó animációs filmjét, az Icarus Montgolfier Wright címűt Oscar díjra jelölték.
Számos elismerés mellett az Amerikai Science-Fiction írók Szövetségétől Grand Master Awardot („nagymester” fokozatot) kapott, 2000-ben az amerikai Nemzeti Könyvdíj átadásakor életműdíjjal jutalmazták. A legnagyobb és legszokatlanabb elismerés azonban az volt, hogy a Holdon a Dandelion krátert tiszteletére, Dandelion Wine című regénye nyomán nevezték el. 2002-ben a nevezetes Hollywood Boulevardon, a Hírességek Sétányán kapott egy igazi aranycsillagot, akkor először ért ez a megtiszteltetés írót a filmvilág sztárjai között.
Az írás mellett számos civil, oktatási és szórakoztatási projektben kamatoztatta fantáziáját és kreativitását, így részt vett az 1964-es New York-i világkiállítás amerikai pavilonjának megalkotásában, ötleteivel segítette az anaheimi és a párizsi Disneyland megtervezését is.
Bradburyről tudni lehetett, hogy minden reggel hétkor kelt, és két órát dolgozott, hogy „a fejében beszélő hangokat elkapja”. Hagyományos írógéppel írt, az internetet és az e-könyveket ki nem állhatta, így óriási eredmény volt, hogy 2011-ben engedélyezte leghíresebb műve, a Fahrenheit 451 elektronikus kiadását. Merész fantáziája ellenére repülőgépen sem mert utazni, bár, ahogy elárulta, ezt inkább csak a kényszerű bezártság miatt.
Bradbury egészsége a 2000-es évek végén megromlott, stroke miatt kerekesszékbe kényszerült, ennek ellenére aktív maradt, új regényeket, színműveket, forgatókönyveket, valamint költeményeket is írt. Minden nap dolgozott, időről időre pedig könyvesboltokban, könyvtárakban tűnt fel adománygyűjtő vagy irodalmi eseményeken. Los Angelesben hunyt el 2012. június 5-én.
(MTI)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
