Mint arról beszámoltunk, a gyömrői Kutya Mentsvár Állatmenhelyről végre elvitték az utolsó, még életben lévő állatokat. Az akció körülményei kicsit hajaztak egy titkosszolgálati műveletre, de gondolhatnánk, hogy legalább már vége van, nem kell többet megbotránkoznia az állatbarátoknak a menhellyel kapcsolatos ügyek miatt. Sajnos tévednénk.
Lapunk kérdésére ugyanis a Budapest Környéki Törvényszék megerősítette információnkat, mely szerint Herczig József alapítványa, a Kutya Mentsvár Alapítvány még mindig jogosult a jóhiszemű emberek adományaira, az adó 1%-ra. Hiába ürítették ki a telepet, hiába indult nyomozás, a rendőrség nem érezte szükségét annak, hogy erről tájékoztassa az alapítványt felügyelő bíróságot és a NAV-ot.
„A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 71/C. §-ának (1) bekezdése taxatíve (azaz teljes, tételes felsorolással) határozza meg, hogy mely esetben van helye törvényességi felügyeleti eljárásnak. E törvényhely alapján önmagában a megkeresésében meghatározott körülmények esetén a bíróságnak nincs lehetősége hivatalból eljárást indítani. A bíróság egyébként a megkeresésben említett körülményekről nem is kapott hatósági jelzést…”
– fogalmaz a megkeresésünkre érkezett bírósági válasz.
Természetesen érdeklődtünk a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságnál és a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál, hogy mégis hogyan történhetett meg egy ilyen súlyos mulasztás, esetleges válaszukról be fogunk számolni.
Kukákban szétbomló tetemeket találtak a gyömrői sintértelepen
A NÉBIH már tavaly január óta tudott a gyömrői állapotokról
A korábban említett hatósági mulasztásnál sokkal súlyosabb azonban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felelőssége, hiszen akár több száz állat életét is megmenthették volna. Egy 2024. januárjában kelt jegyzőkönyv szerint, melyet a hatóság egy rajtaütésszerű ellenőrzés során készített, a gyömrői Kutyamentsvár Állatmenhelyen
500 kutya és 150 macska volt a sintér bevallása szerint. Az ellenőrök találtak ezen kívül egy lovat, 13 kecskét és egy disznót is.
Az állatok számával szinte azonos számú szabálysértést is tapasztaltak a NÉBIH dolgozói: a haszonállatok közül egyedül a ló volt jelölve, de kötelező lóútlevele neki sem volt, illetve a kutyák 80%-a nem volt chippelve, annak ellenére, hogy a 14 napos megfigyelési határidő letelte után a kutyákat egyedi azonosítóval kellett volna ellátni, és veszettség elleni oltást is kellett volna kapjanak.
Azon már meg sem lepődünk, hogy a jelentésben arra is kitérnek, hogy a kennelek a legkevésbé sem voltak higiénikus állapotban, és víz sem volt minden kutya előtt.
Ráadásul 10 kutya rongyokkal letakart tetemét is megtalálták .
Még mindig nincs vége, ugyanis a telepen olyan állatgyógyászati készítményt is találtak, amiről sem vény, sem megrendelő vagy származást igazoló dokumentum nem állt rendelkezésre.
Érthetetlen módon az azonnali bezáratás helyett a sintér megúszta egy figyelemfelhívással (hogy tartsa be az előírásokat) és egy kis pénzbüntetéssel (~200 ezer Ft), de mint az 11 hónappal később kiderült, Herczig és bandája továbbra is tettek a szabályokra.
A büntetésről szóló határozat
A legnagyobb kérdést viszont még nem tettük fel: hová lett az a sok száz állat? 2024. januárjában 500 kutyát és 150 macskát tartottak számon a menhelyen, és hetente átlagosan maximum 2-3 örökbeadás történt. Ezzel szemben havonta akár 80-100 új kutya is bekerülhetett. A botrány kirobbanásáig vajon hová tűnhetett ez a sok száz ártatlan állat?
A Hercziggel szerződött monori állatorvos felelőssége sem hanyagolható, ő vajon hány állatot ölt le hivatalosan a telepen? Adott-e esetleg valóban drognak számító ketamint és az állatok leölésére használt T61-et a sintérnek, és ha igen, ő hány állattal végzett ily módon?
Ilyen állapotban voltak a menhely kutyái
Saját célra használhatták fel a közpénzből kapott támogatást
Még mindig nem értünk Herczig József és bandája bűnlajstromának végére, hiszen jól megalapozott gyanúnk van rá, hogy gazdasági bűncselekményeket is elkövettek.
Gyömrő város önkormányzata minden évben félmillió forinttal támogatta a sintértelepet, így annak támogatási beszámolót kellett küldenie minden évben az önkormányzat felé. Igen ám, de a 2024-es beszámoló mellől hogy-hogy nem lemaradtak a számlák. Miután ezt a tényt Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk önkormányzati képviselője nyilvánosságra hozta, csodák csodájára mégis előkerültek a fizetési igazolások.
A sintér azt állította, hogy a pénzt kennelek betonozására, kennelekhez vasanyagra és kennelekre, valamint a menhely fejlesztésére és napi működtetésére költötte.
A félmillió forint első felénél még úgy-ahogy próbált adni a látszatra, cégnevek is feltűntek a beszámolóban, bár a tételek több, mint gyanúsak voltak. Kiemelendő, hogy 135 ezer forintért vett kavicsot és cementet, de érdekes módon nem valamelyik gyömrői tüzépesnél, hanem egy csévharaszti telepen, amely mindössze 5 kilométerre van Herczig felsőnyáregyházi otthonától. Mit ad Isten, a tüzépes megerősítette, hogy nem a gyömrői menhelyre, hanem Felsőnyáregyházára vitték a betonozáshoz szükséges alapanyagokat.
A beszámoló második felére azonban „főszereplőnk” bizonyára elfáradt, mivel nemes egyszerűséggel letudta a dokumentációt egy magánszemély nevének beírásával, akitől állítólag vasanyagot vásárolt.
Megalapozott tehát a gyanú, hogy sokkal inkább a saját vagyonának gyarapítására használta fel a támogatásokat, mint a menhely fenntartására és fejlesztésére.
Mindennek tetejébe helyi információink szerint a gyilkos sintér értékesítette az adományba kapott eszközöket, egy kennelért például 50 ezer forintot kért.
Jelenleg pedig az alapítványt próbálja utolsó kétségbeesésében eladni, de vajon kell-e majd bárkinek egy olyan alapítvány, melyhez ennyi vér tapad?
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
