A magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni, 9 évvel korábban, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint – derül ki a Groupama Biztosító megbízásából készült kutatásból, amelyről az MTI-t csütörtökön tájékoztatták.
A közleményben kiemelték: bőséges vagy legalább kényelmes életre a 18-65 év közöttiek csupán 13 százaléka számít, míg csaknem 60 százalék azt gondolja, hogy igényeihez képes szűkösen vagy egyáltalán nem lesz elegendő a jövedelme nyugdíjas éveiben.
A nyugdíjas élet tervei között nem szerepelnek hatalmas kiadásokat jelentő tételek, a bakancslistás külföldi utazások például nem kerültek be a legfontosabb célok közé – állapította meg a felmérés. A család támogatása, az unokákkal együtt töltött idő, belföldi utazás, egészséges táplálkozás a legfontosabb, amire költeni szeretnének a magyarok nyugdíjas korukban.
Az unokákkal együtt töltött idő a nőknél és a férfiaknál is egyaránt fontos. A kormány évekkel ezelőtt megszüntette a férfiak korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét.
A korkedvezményes nyugdíj kifejezés már eleve félrevezető, hiszen Magyarországon 65 év a nyugdíjkorhatár, ami nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas. A KSH adatai alapján Magyarországon a népesség 26%-a részesül valamilyen nyugdíjban, átlagosan havi 125 ezer forint értékben. A férfiak több, mint egyharmada ráadásul meg sem éri a nyugdíjas évei kezdetét, a fizikai munkát végzők esetében ez az arány csak 50%. Nem csoda tehát, hogy Magyarországon a 2 millió nyugdíjasnak csak alig több, mint egyharmada férfi.
2011 óta mintegy 300.000 nő ment korai nyugdíjba a Nők40 programnak köszönhetően. A férfiak korkedvezménye Magyarországon sem volt mindig ismeretlen, de Franciaországban, Horvátországban és Portugáliában napjainkban is a nyugdíjrendszer része.
Kijelenthető tehát, hogy a legmegterhelőbb fizikai munkát végzők fele egyszerűen nem élvezheti a nyugdíjas éveit. Tovább fokozza a problémát, hogy a nyugdíjak összegénél és a nyugdíjkorhatár megállapításánál csak azok az évek számítanak, amelyek bejelentett munkahelyen kerültek teljesítésre. Köztudott, hogy a fizikai munkát igénylő szakmákban szinte minden esetben kevesebb a bejelentett, mint a ledolgozott idő, pláne akkor, ha a gyakorlati, “inasi” éveket is ideértjük.
Az igazságtalan és aránytalan jogmegvonás már abban az időben is széleskörű ellenállást fejtett ki. A vasutasok szakszervezetének egy tagja egyenesen népszavazást kezdeményezett a “jóléti” intézkedés visszaállításáról. A beadványt az Alkotmánybíróság elkaszálta, de nemcsak a gyalázatos végeredmény, hanem az indoklás is emlékezetes.
Az Alkotmánybíróság ugyanis a témát költségvetési kérdésnek ítélte, amelyről nem kezdeményezhető népszavazás. Ráadásul nem zárták le ennyivel, hanem azt is
hozzátették, hogy a férfiak korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége kiüresítené a nőknek az Alkotmány által biztosított kedvezőbb, tehát nem azonos jogait.
Az Alkotmánybíróság megkísérelte a kérdést úgy beállítani, mintha az bármilyen formában is szemben állna a nők megbecsülésével.
A Férfiak 40 program nem ellenfele, hanem kiegészítése a nők korkedvezményes nyugdíjba vonulásának pontosan úgy, ahogyan a nők és férfiak sem ellenfelei, hanem kiegészítései egymásnak
– fogalmazta meg korábban Halász Géza, a Mi Hazánk szakpolitikusa.
A válaszokból az is kiderült, hogy az emberek várakozása szerint az állami nyugdíj összege a nyugdíj előtti jövedelmük alig több mint felét (53 százalék) fogja kitenni.
Az időskori jövedelem kiegészítését minden negyedik megkérdezett a nyugdíj melletti munkavállalással tervezi. A magyarok 21 százaléka nyugdíjcélú, míg 19 százalékuk egyéb megtakarításból tervezi kiegészíteni állami nyugdíját.
A felmérés alapján minden negyedik aktív felnőtt rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, és ezt a takarékosságot átlagosan 34 éves korukban kezdték el.
A kutatásban részt vevőknél leginkább az anyagi bizonytalanság motiválta a takarékoskodás megkezdését, első helyeken említették például, hogy megtapasztalták a saját környezetükben, hogy milyen kevés az állami nyugdíj, vagy hogy nem szeretnék majd gyermekeiket terhelni idős korukban.
A megkérdezettek negyede lehetségesnek tartja, minden tizedik válaszadó pedig azt nyilatkozta, hogy várhatóan bele is vág a közeljövőben egy nyugdíjmegtakarításba. Még többen vannak azonban azok, akiket valamilyen vonzó ajánlat gondolkoztatna el. A válaszadókat motiválná a szokásos befektetésekhez képest kedvezőbb hozam, és egy olyan lehetőség (57 százalékban), ahol nem kellene minden hónapban fixen befizetni ugyanazt az összeget.
A felmérést az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. 2021. októberében készítette. Az 1000 fős válaszadói minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.
(k.info nyomán)
