Bódvalenkén járunk, a gúnyhatáron még éppen innen, Borsod vármegye egyik legészakibb pontján, fent a hegyek között, Miskolctól 60 kilométerre.
Alföldi gyereknek már az is nagy magaslat, ha az utcán véletlenül rálép egy eldobott cigarettára, ehhez képest Bódvalenke szépsége vetekszik az olasz Alpok vonulatainak lehengerlő látványával.
Érkezésünk apropóját már önmagában ez is adhatná, de sajnos egy 2022 végén történt tragédia miatt látogattunk el a „világ végére”. A tragédiát pedig ezesetben nem vonatszerencsétlenség, vagy természeti csapás jelenti, hanem egy brutális gyilkossági ügy.
A rendőrség tájékoztatása szerint egy 26 éves helyben lakó 2022. december 16-án az éjszakai-hajnali órákban kereste fel lakásán későbbi áldozatát, akitől pénzt akart kölcsönkérni.
A nő kopogtatás után, segítségkérés indokával engedte be a lakásába az általa ismert férfit. Miután kiderült, hogy a gyanúsított pénzt akar kérni, a házigazda elmondta, hogy nincs pénze és hagyja el az ingatlant.
Az alig 300 fős faluban hamar megtaláljuk a polgármestert. Ő a harmincas évei végén járó Rusznyák Elemér, akit a helybéliek független polgármesternek csaknem 100%-os többséggel választottak meg. A gyilkosság említésére maga a polgármester és a falubeliek egyaránt bezárkóznak házaikba. Az üres fő utcát még így is érdemes megörökíteni.
Érkezésünkkor legalább 15-20 helybéli járta a falut. A legtöbbjük babakocsit tolt maga előtt, fotóriporterünket többször keresetlen szavakkal illették mit sem tudván arról, hogy a válogatott káromkodásokat kollégánk nem, hogy nem veszi sértésnek, de egyenesen ignorálja, tudniillik francia nyelvkörnyezetben szocializálódott.
A helyi ABC-ben 164 forintos egységáron kapható a „Caola” márkájú üdítőital, de mellette megtalálható a méltán népszerű „Cobra” energiafolyadék. A felső nagy polcon legalább 100 darab „Garnier” szépségápoló termék (fotósunk azonnal kijavította a kiejtésem, de ezt nem tudom írásban a kedves olvasó elé tárni) volt felsorakoztatva. A hajfestékeket szemügyre vételezve feltűnő jelenség, hogy csak és kizárólag vörös festéket árultak, szőkét, feketét, vagy barnát nem. Ez alighanem az empirikus tapasztalatokon nyugvó piackutatás eredménye lehet.
Forgatócsoportunk találkozott már olyan cigány származású riportalannyal, akinél úgynevezett kamerafóbia alakult ki, meglepetést nem okozott ez a nehézség, a diagnózist gyorsan felállítottuk hát Rusznyák Elemér polgármester úr esetében is.
Elemérünk (kockás mintázatú nadrágja szabásának tisztelettudó megdicsérése után) mégis beszélni kezdett. Gyorsan a szóváltásokra, fiatalkorúakra, bűnözésre és az italozásra terelődik a szó. Kocsma a faluban nincsen, ne is keressük – szögezi le gyorsan a község első embere hozzátéve, hogy a helyiek a szomszédos Hidvégardóba járnak át mulatozni – „úgymond” (ezt is hozzátette).
A legutóbbi népszámlálás alkalmával a lakosság 54%-a vallotta magát cigánynak, de Elemér saját felmérése szerint nagyjából 100%-ot mondana, magát szintén ideszámolva.
A polgármester fekete színű, BMW típusú járműjén felfedezhető keresztet úgyszintén pozitívan méltattuk, ennek hatására Elemér egyből elkalauzolt bennünket a katolikus és a református templomhoz. Merthogy ebben a völgyben épült kis ékszerfaluban mindkettő van.
Itt minden vasárnap mise van és istentisztelet, mondja, de megjegyzi, hogy ezeknek a látogatottsága igen szerény, ugyanúgy, ahogy a hivatalban működő könyvtárénak.
„Az öregasszonyt és a gyilkost régóta, gyerekkora óta ismerem, nem fogadta el ezt senki a faluban, mindenki örül, hogy már fogva van” – vág bele ismét a tragédia utóéletének részletezésébe.
„Ide feljár az iskolabusz, minden nap viszik el másik faluba a gyereket iskolába, óvodába” – mondja, majd újra visszacsatol.
„Ez nem hiányzott nekünk, ez egy kis település, akárhova bemegyek már nem úgy néznek. Ide szívesen jöttek. Érted?
A festmények végett” – utal a falut díszítő műalkotásokra. Ezeket egyébként budapesti művészek valósították meg még 2009-ben egy felzárkóztatási program keretében, hogy eltakarják az ott lévő firkákat, sarat. Alább néhány az alkotások közül.
„Higgyétek el, hogy megváltozott a falu. Csakis rossz irányba, itt mindenki nyitott ajtónál aludt” – morfondírozik tovább a polgármester.
„Bennük maradt, az emberek félnek, érted? Nekem is elment az egésztől a kedvem, gyerekkorától ismertem, nem gondoltam volna, hogy ilyet csinál”
– zárja mélabúsan gondolatait Rusznyák Elemér
Mi lehet a megoldás?
Az Országos és Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Polgárőr Szövetség olyan programot dolgozott ki, miszerint az egyedül élő időseket rendszeresen kell látogatni a kistelepüléseken és a városokban.
– Miskolcon működik a legnagyobb polgárőr egyesület, 80 fővel. Perecesen, Lyukóvölgyben, Martinkertvárosban és Szirmán is vannak tagozataink. Rendszeresen látogatjuk az időseket, viszünk nekik gyógyszert, gondozónőt, ha kell, orvoshoz juttatjuk el őket vagy kórházba, mert sokszor a mentő is elakad olyan helyeken, ahová mi a Lada Nivával könnyebben elmegyünk. Tehát figyelünk az idősekre, és ez országos, valamint vármegyei szinten is kötelességük a polgárőröknek. Figyeljük azt is, hogy füstöl-e a kéményük, mert korábban előfordult olyan is, hogy valaki a saját házában fagyott meg. Felhívtuk a polgárőrök figyelmét, hogy az időseket gyakran látogassák, hiszen a bűnözők a leggyengébb pontokon támadnak. Célpontjaik a gyerekek és az idősek.Úgyhogy az idősek valóban veszélyben vannak. Sajnos, hogy megtörtént a bódvalenkei eset, de minden pillanatban mi sem tudunk mindenütt ott lenni. Mert a bűnözők figyelik a rendőröket és polgárőröket, hogy épp mikor nincsenek a közelben – vázolta a helyzetet Cseh László, a vármegyei polgárőrszövetség elnöke a boon.hu-nak.
„A Mi Hazánk minden olyan javaslatot kezdeményezést támogat, ami csak egy kicsit jobbá, elviselhetőbbé teszi a közbiztonságot, vagy legalább a relatív biztonságérzetet növeli a magyarok körében. Képviselőink a parlamentben és az önkormányzatokban évek óta így tesznek, de nem szabad, hogy sok bába között elvésszen a gyerek. A valóságról beszélni kell, a problémákat ki kell mondani, akkor is, ha az etnikai alapon adott esetben sértő lehet.
Mert igenis van egy szubkultúra, amelyik nem akar beilleszkedni, bűnöző életmódot folytatnak, rettegésben tartják a dolgozó magyarságot.
Keserű tapasztalat, hogy egyre több példa van arra, hogy a hatóságok a deviáns létformára berendezkedők mellé állnak, ezt láthattuk például Mezőhegyesen” – mondja el kérdésünkre Pakusza Zoltán.
„A Mi Hazánk stratégiai szövetségben van egy önvédelmi mozgalommal, mert sajnos, amikor már az állam fordul a saját adófizetői ellen, akkor nem tudunk tovább várni. Meg kell szerveznünk a saját védelmünket.”
„Látunk persze jó példákat és nekem borsodiként vérzik a szívem, mert ilyen természeti adottságokkal a falusi turizmustól kezdve, az extrém sportokon át, egészen a kulturális értékekig bármivel fel lehetne virágoztatni ezeket a leszakadó falvakat. Ehhez partnerségre van szükség. Partnerségre az államtól, de partnerségre a helyi lakosságtól egyaránt” – fogalmazott a Mi Hazánk alelnöke.
(fotó: Cavali Mátyás – Magyar Jelen)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
