A Debrecen Székesfehérváron ejtette ki a Videotont

Az elmúlt két évtized legeredményesebb vidéki klubjai csaptak össze szombat délután Székesfehérváron, ahol a Videoton és a Debrecen meccsén az élvonalban maradás volt a tét. A Debrecen várhatta némileg kedvezőbb helyzetből az összecsapást, hiszen nekik a döntetlen is elég volt az első osztályú tagság megőrzéséhez. Végül a Loki 3–0-ra nyerni tudott, így a fehérváriak 1999 után ismét búcsúztak az első osztálytól.

Az elmúlt húsz esztendőben a fehérváriak háromszor nyerték meg a magyar bajnokságot, míg a Debrecen hétszer bajnoki elsőséget zsebelhetett be a Magyar Kupa győzelmeken túl. Az elmúlt húsz év két legeredményesebb vidéki együttese ennek ellenére most a kiesés ellen játszott ki-ki meccset Fejér vármegye székhelyén. A mai magyar labdarúgás állapotát pedig jól jelzi, hogy alig néhány tucat kilométerrel arrébb, ugyanebben a megyében a bajnoki címet ünnepelhetik egy olyan csapatnál, amelyik húsz évvel ezelőtt nem is létezett. 

Azóta persze kinőtt egy akadémia és egy stadion Magyarország miniszterelnökének hátsó kertjében, és tény, az ott dolgozók becsülettel végzik a munkájukat, kihoznak mindent a projektből, amit a lehetőségeik megengednek. Nem az ő hibájuk, hogy a NER-elit valamiért ott szeret labdarúgást csinálni, ahol sem nézőszámhoz szükséges tömeg, sem pedig a társadalmi bázis nincs meg, és nem pedig ott, ahol meg lenne. A Debrecen egyébként alig néhány éve, 2020-ban búcsúzott a legjobbak közül, míg a fehérváriak az 1999/2000-es szezont töltötték egy osztállyal lejjebb. Mindkét esetben sikerült azonnal vissza is térniük az élvonalba.

Megmozdultak a városok

Székesfehérváron és Debrecenben is lenne igény és támogatottsága a jó futballnak. Ezt jelzi, hogy szépen megteltek a mérkőzés kezdetére a rendelkezésre álló szektorok, csak a vendégszektor melletti kapu mögött maradt üresen a lelátó. Érthetetlen, miért nem nyitották meg, hiszen jó eséllyel megtelt volna az is, és akkor valóban kitehették volna a „megtelt” táblát. Mint 40 évvel ezelőtt, amikor a Videoton a magyar klubfutball egyik legnagyobb sikerét érte el az UEFA-kupa-döntőbe jutással. 

Erre emlékeztek csütörtökön, amikor a Videoton Holding vezetői bejelentették, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelenleg Fehérvár FC néven szereplő gárda újra felvehesse a hagyományosnak számító Videoton nevet.

A hazaiak egyébként több százan közösen vonultak a Sóstói Stadionhoz, Székesfehérvár utcái zengték a szurkolók dalait. Egy kisebb közjáték zavarta csak meg a menetet, a rendőrség ugyanis szeretett volna kiemelni és előállítani egy mindössze 10 éves(!) kisfiút, amiért az begyújtott egy füstbombát. 

Az elmúlt hónapokban egyébként is feszült volt a szurkolók és a hatóságok viszonya, aminek az incidens feltehetően nem tett jót. Bár nem ismerjük a vármegye bűnügyi statisztikáit, valószínűleg nem lövünk kapu mellé a kijelentéssel, hogy fontosabb feladatai is lennének a környéken a rendőrség munkatársainak.

Megidézett siker a kudarc előtt

Kezdéskor a Videoton szurkolói is a 40 évvel ezelőtti sikerekre emlékeztek, egy hatalmas zászló terítette be a Red Blue Devils székhelyét. A fehérváriakkal német barátaik is jelen voltak Zwickauból. A Loki szurkolói nem készültek különösebb látvánnyal, csak nagy méretű zászlóikat lengetve vetették magukat bele a szurkolásba. A mérkőzés nem volt kifejezetten magas színvonalú, a körítés ellenére is mondhatni, csendben csordogáltak a percek. 

A 21. minutumban aztán tulajdonképpen a semmiből Szuhodovszki Soma szánta el magát lövésre a tizenhatos sarkáról, és óriási bombagóllal szerezte meg a vezetést a Debrecennek! 

A találat után sem tudott magasabb fokozatra kapcsolni a fehérben játszó piros-kék együttes, amely ekkor fél lábbal a másodosztályban érezhette magát. 

„40 éve ez a klub »az utolsó kupadöntőt« hozta el nekünk… Nektek a kiesési rangadóra futotta…” – emelték fel a kiírást a Videoton szurkolói, akik ezekben a percekben a hírek szerint távozó félben lévő tulajdonost, Garancsi Istvánt is többször kórusban szidták. Érdemes persze azt is hozzátenni, hogy a fehérváriak éppen Garancsi regnálása alatt érték el legnagyobb hazai sikereiket, a három bajnoki cím mellett két Magyar Kupa győzelmet ünnepelhettek.

Egy félidő maradt a 33 fordulóból

A második félidőre a hazaiaknak már tulajdonképpen minden mindegy volt, hiszen a bent maradáshoz nyerniük kellett, amihez gólokra volt szükségük. Tudta jól ezt a Debrecen is, akik már a félidő első perceiben látványos időhúzásba kezdtek. Talán már a Vidi szurkolói sem hittek ekkor a csodában, ami a sikerükhöz kellett volna, és egykedvűen kezdtek dalolászni szektorukban. Ettől függetlenül rajtuk semmi nem múlt, hiszen 33 fordulón keresztül kitartóan buzdították játékosaikat. Fieszta hangulat azért a vendégszektorban sem uralkodott, hiszen ennél talán nagyobb sikereknek tapsoltak volna a Cívisvárosban a bajnokság végén…

Az 56. percben legalábbis büntetőgyanús helyzet borzolta a kedélyeket, hiszen egy beadásnál jól láthatóan egy debreceni védő, Ferenczi ért leszorított kézzel a játékszerhez, de a büntető elmaradt. Persze lehet, hogy nem is járt volna ezért, de annyira nem történt semmi a találkozón, hogy ezt is feljegyzésre érdemesnek lehetett tartani. A Videoton próbált magasabb fokozatra kapcsolni, de a legnagyobb izgalmakat továbbra is a játékvezető ítéletei szolgáltatták a hazai publikumnak. 

A 66. percben aztán eldőlt, a DVSC Maximilian Hoffmann révén megszerezte második találatát, éppen a vendégszurkolók előtt. A 69. percben aztán a pályán is elszabadultak az indulatok, a két csapat játékosai verekedtek össze a játéktéren, miután az RBD leszedte zászlóit és innentől csak a kieső csapatukkal foglalkoztak. „Hölgyeim és Uraim, tisztelt szurkolók, megkérjük Önöket, hogy foglalják el helyeiket, ahová a jegyük szól” – érkezett a némileg humoros felszólítás a hangosbemondótól, aki sportszerű buzdítást kért az éppen a debreceni kisebbséget édesanyjukkal folytatott szexuális együttlétre felkérő fehérvári ultráktól.

A második debreceni gól és a cserék sem hozták meg azt a változást a hazaiak játékában, ami akár csak a gólszerzéshez kellett volna, igazi helyzetet sem nagyon tudtak kidolgozni a fehérváriak, így pedig a vége nem is lehetett kérdéses. 

Főleg azután, hogy a 85. percben megszületett a harmadik Loki-gól a csereként beállt Maurides révén. A Fehérvár kiesett az élvonalból.

Az utolsó percekben pedig Dzsudzsák Balázs is pályára lépett, akinek egyes pletykák szerint ez lehet az utolsó debreceni mérkőzése. A játékvezető nem hosszabbított, a 90 perc leteltekor lefújta a találkozót. A debreceniek szolidan, de megünnepelték a csapatukat, míg a Videoton ultrái levetették a mezt a játékosokról, akik egyesével helyezték a földre a tábor előtt a trikókat.

A Videoton az elmúlt években „kacérkodott” már a kieséssel, azonban 2023-ban végül a Honvéd búcsúzott az élvonaltól az utolsó fordulóban. Most a fehérváriak is alászálltak, így a 2017-es, igencsak emlékezetes Kispest–Videoton magyar bajnoki döntő alig egy évtizeddel később immár a másodosztályban ismétlődhet meg. A mai nap másik kérdése, hogy ünnepelhet-e bajnoki címet Fejér vármegye másik csapata, az a környék fociszeretői szurkolóit ma nemigen érdekli…

Videoton–Debreceni VSC 0-3 (0–1)
Sóstói stadion, 9140 néző
Vezette: Bogár
Gól: Szuhodovszky (21.), Hoffmann (66.), Maurides (85.)
Piros lap: Kastrati, ill. Youga
Videoton: Dala, Petrov (Simut), Spandler, Kalandadze, Milicevic, Melnyik (Tóth), Saponjics, Kovács (Kastrati), Szabó, Bedi (Katona), Holender (Stefanelli)
Debreceni VSC: Pálfi, Szűcs (Maurides), Ferenczi, Szuhodovszky (Dzsudzsák), Bárány (Castegren), Youga, Lang, Kocsis (Sztoikovics), Hoffmann, Szécsi, Domingues (Vajda)