Donald Trump határozott fellépése Zelenszkijjel szemben egyértelművé tette, hogy az új amerikai adminisztráció kész akár erővel is rábírni az ukrán elnököt a békekötésre. Ha így sem sikerül, akkor pedig egyszerűen magukra hagyják az akadékoskodókat, hogy győzzék le egyedül az oroszokat.
Mindezek fényében igen valószínű, hogy közeleg a békekötés, a háború lezárását azonban Ukrajna aligha úszhatja meg területi veszteség nélkül. És itt merül fel a minket, magyarokat is érintő kérdés, hogy mi lesz Kárpátaljával? Az ukrán maffiaállam korábban is előszeretettel használta céltáblának a területén élő oroszokat és magyarokat, ami miatt megalapozott az aggodalom, hogy a vesztes háború után is a még ott élő magyarokon kívánnak majd bosszút állni a soviniszta erők. Joggal merül fel tehát, mi legyen Kárpátalja sorsa? Lássuk, a nemzeti oldal különböző szereplői mit gondolnak a kérdésről.
„Az oroszok vissza akarják adni nekünk Kárpátalját”
Budaházy György szerint az oroszok vissza akarják adni nekünk Kárpátalját. A nemzeti oldal ismert alakja X-bejegyzésében felszólította a magyar kormányt, hogy tegye meg a szükséges diplomáciai lépéseket a visszacsatolás előkészítésének ügyében.
Trump kidobta Zelenszkijt a Fehér Házból. Innentől nagyjából lesz@rja, hogy mi lesz Ukrajnával.
Az oroszok meg vissza akarják adni nekünk Kárpátalját.
A magyar kormánynak azonnali diplomáciai lépéseket kell tennie Kárpátalja visszacsatolása előkészítésének ügyében!
Helyzet van! pic.twitter.com/f644ZuE2Cb— Budaházy György (@BudahazyGy) March 1, 2025
„Követelni kell a határrendezést”
A HVIM már nem ennyire optimista a kérdésben. A szervezet szerint a legjobb lehetősége Kárpátalja hazatérésének akkor lenne, ha a magyar kormány „igen aktív külpolitikát folytatva” képviselné a magyar álláspontot és a magyar érdekvédelmet.
„Most, amikor a nagyhatalmak átrajzolják az elmúlt évtizedekben ismert geopolitikai térképet, Magyarország kormányának kötelessége, hogy a kárpátaljai magyarok biztonságát és békéjét a határrendezés követelésével garantálja” – olvasható a vármegyések által kiadott közleményben.
Autonómiát Kárpátaljának
A Mi Hazánk Mozgalom pedig felszólította a kormányt, „ne kövesse el azt a történelmi bűnt, amelyet az Antall-kormány követett el 1991-ben”, amikor figyelmen kívül hagyta a Kárpátalja autonómiájáról szóló 1991. december 1-jei népszavazás döntését. Annak idején a 90 százalék feletti részvétellel megtartott népszavazáson a lakosság 78 százaléka voksolt a kárpátaljai autonómiára, és ezen belül a beregszászi járás 81,4 százaléka nyilvánította ki akaratát a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozása mellett. Ennek ellenére Antall József 1991. december 6-án aláírta az ukrán–magyar alapszerződést, amelyben lemondott a magyar igényekről.
„Most, amikor célegyenesbe fordulnak az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatos tárgyalások, a magyar kormány hallgat” – mutatott rá Toroczkai László, aki szerint itt az idő Kárpátalja autonómiájának követelésére.
A Mi Hazánk felszólítja a kormányt, álljon ki Kárpátalja autonómiájáért
A kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy Kárpátalja jövőjének kérdése “nem tartozik a legfontosabb kérdések közé”.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
