Európa gazdaságilag legerősebb országában attól a vitától hangos a közélet, hogy kötelesek legyenek-e a dolgozók tájékoztatást adni munkaadójuknak a COVID elleni védettségükről, vagy ne legyen ilyen kötelezettsége senkinek sem. Azaz ki kérhetné el a munkások oltási igazolványát – írta meg az uzlet.hu.
A kirakatpártok egyetértenek
Baloldaltól szocdemen át „keresztény-konzervatívig” nagy az egyetértés abban, hogy minél több emberre kell rákényszeríteni az oltást. Ennek érdekében pedig mindent meg is tesznek. A nagykoalíció politikusai úgy látják, a munkaadók nehéz helyzetben vannak, hiszen kötelességük a munkehelyek biztonságáról gondoskodni, ám jogszabály nem teszi lehetővé számukra, hogy arról kérdezzék alkalmazottaikat, be vannak-e oltva? (Tehát a német parlament álláspontja szerint az oltatlanok veszélyt jelentenek kollégáikra. Akkor mitől véd az oltás? – a szerk.)
A munkaadói érdekképviseletek szerint lehetetlen közegészségügyi szempontból biztonságosan konferenciákat és üzleti utakat szervezni. Ugyancsak lehetetlen a kötelező üzemi járványügyi koncepciót elkészíteni. Különösen ellehetetleníti a közegészségügyi előírásoknak eleget tenni, valamint az üzemi étkezdéket üzemeltetni, ha a menedzsment nem tudja, a dolgozók mekkora része, személy szerint kik vannak beoltva. Tehát még azt is ellenzik az „érdeképviseletek”, hogy oltottak és oltatlanok együtt étkezzenek.
Peer-Michael Dick, a gazdaságilag legerősebb tartomány, Baden-Württemberg ipari munkaadóit tömörítő Südwestmetall elnöke kijelentette:
„A pandémia féken tartásához a munkaadóknak minden ágazatban tudniuk kellene, hányan és kik vannak beoltva a dolgozóik közül.”
A szakszervezetek határozottan ellenzik a felvetést. A 6 millió német munkavállaló érdekét képviselő DGB álláspontja szerint az emberek oltási igazolványát, mint minden információt az egészségügyi állapotról szigorú szabályok védik: pontosabban szólva alkotmányos védettséget élvező személyes adatról van szó.
A szociáldemokrata munkaügyi miniszter elismeri, jelenleg törvényellenes lenne megkövetelni a dolgozóktól, hogy tájékoztatást adjanak oltottságukról. Ezért „meg kell változtatni a törvényeket”.
Peer-Michael Dick úgy látja, a szocdemek által kidolgozott javaslatnak több hátránya, mint előnye van. A tervezet szerint az átoltottságot ugyanis hatóságok ellenőriznék, a munkáltatót csak az oltottak arányáról értesítenék. Azok kiléte – elvileg – a továbbiakban sem lenne nyilvános. Bizonyos átoltottsági arány fölött pedig a munkaadó enyhíthetne az érvényben lévő szigorításokon.
„A munkaadóknak úgy kellene vállalniuk a megbetegedés esetén a kártérítési és a büntetőjogi felelősséget, hogy a lazább szabályok miatt nőne a megfertőződések kockázata”
– panaszkodott Dick.
A jogászok is elégedetlenek. Ők is azt követelik, a kormány adjon meg egy olyan keretrendszert, melyben rá lehet kényszeríteni a dolgozókat, hogy adjanak tájékoztatást oltottságukról.
A – névleg – jobboldali-konzervatív egészségügyi miniszter, Spahn támogatja a jogászok elképzeléseit. Mint indokolta:
„Annak, aki sokadmagával dolgozik egy légtérben, joga van tudni, hány kollégája védett és különösen, hogy a mellette ülő felvette-e az oltást.”
Arra nem tért ki, hogy ez miért olyan fontos, ha az adott személy elvileg védett.
A törvényhozók elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a kormányzat által üzemeltettet koronavírus-kontaktkövető okostelefon alkalmazásból származó információkhoz a munkáltatók is hozzáférést kapjanak, láthassák dolgozók oltási igazolványát.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
