Moszkva odaszólt a magyar kormánynak

Éles hangú üzenettel reagált az orosz nagykövetség arra, hogy a magyar külügyminiszter Lettországban energetikai együttműködésről tárgyalt. Moszkvában láthatóan nem örülnek annak, hogy Budapest új energetikai lehetőségeket keres a balti államban – közölte az Index.

Orbán Anita magyar külügyminiszter a hét első felében Rigában tárgyalt lett kollégájával, többek között energetikai kérdésekről. A magyar tárcavezető szerint elsősorban az energiatárolás területén látnak együttműködési lehetőségeket, mivel Lettországnak ezen a téren komoly tapasztalatai vannak.

A tárgyalásokra meglehetősen csípősen reagált a budapesti orosz nagykövetség. Közösségi oldalán azt írta: Oroszország továbbra is kész egyeztetni Magyarországgal a kétoldalú energetikai együttműködés minden területéről, amely szerintük „kiállta az idő próbáját, és bizonyította megbízhatóságát”.

Az oroszok azonban nem álltak meg ennél. Ha a magyar kormány éppen Rigában fedezi fel új stratégiai energetikai partnerét, akkor – mint fogalmaztak – csak sok sikert kívánhatnak ehhez. A bejegyzés ironikusan azt is hozzátette: remélik, hogy a magyar–lett együttműködés eredményeként „első osztályú balti kőolaj és földgáz” érkezik majd Magyarországra, a „szabadság és a liberális demokrácia páratlan illatával” fűszerezve.

Az orosz reakció különösen annak fényében érdekes, hogy Magyarország néhány nappal korábban tíz orosz diplomatát is kiutasított. Orbán Anita szeptember 8-án jelentette be a döntést, amelyet a magyar hatóságok javaslatára hoztak meg arra hivatkozva, hogy az érintettek a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható tevékenységet folytattak. Moszkva erre már akkor jelezte: megfelelő választ fog adni.

A Kreml ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem érdeke az orosz–magyar kapcsolatok károsítása, és továbbra is nyitott azok fejlesztésére.

A mostani konfliktus tehát egyelőre elsősorban diplomáciai természetű, de jól mutatja, hogy az új magyar külpolitikai irány Moszkvában is érzékelhető változást jelent. Különösen érzékeny kérdés az energetika, hiszen Magyarország az elmúlt években jelentős mértékben támaszkodott az orosz energiaforrásokra.

Érdemes ugyanakkor azt is látni, hogy Lettország nem éppen semleges szereplő az orosz–nyugati konfliktusban: az ország az Európai Unió és a NATO tagja, határozottan támogatja Ukrajnát, és Oroszországgal kifejezetten feszült a viszonya.

A kérdés így már nem pusztán az, hogy lehet-e energetikai együttműködés Magyarország és Lettország között. Hanem az is, hogy az új magyar kormány mennyire kívánja átrendezni az ország korábbi energetikai és geopolitikai kapcsolatait – és ennek milyen ára lehet.

Kapcsolódók: