Újabb nagybank emelte meg a lakáshitelei kamatait, és így már a K&H is átlépte a június végéig élő önkéntes, 7,3 százalékos THM-plafont a jelzálogkölcsönei egy részénél. A bankok egymást követő emelései után főként az alacsonyabb jövedelműeknek lesz egyre nehezebb olcsóbb lakáshitelt találni – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Hiába csökkent az infláció és az alapkamat, a bankokat ez hidegen hagyta, és tovább drágították a lakáshiteleiket. A hó elején az OTP lépett, majd őket követte a K&H. Egyes hitelek esetében a bankok már 7,3 százalékos plafon fölötti THM-mel kínálja a lakáscélú jelzálogkölcsöneit. (A kamatplafon valójában nem a kamatra, hanem a minden költséget tartalmazó teljes hiteldíj mutatóra, THM-re vonatkozott). A K&H módosításai az alacsonyabb jövedelmű igénylőket érintik hátrányosabban, számukra jobban nőttek a kamatok, ahogyan azoknak is, akik a futamidő alatt végig fix kamatot szeretnének fizetni.
Hiába a sok bank, ha nincs valódi verseny
Hiába van megannyi bank Magyarországon, ha azok nem egymással versengve ígérnek a másik alá, hanem egymás után emelik a lakosságra rótt terheket. Mindez igaz a lakáshitelek esetében is, hiszen a K&H most valójában csak beállt a korábban elkezdődött kamatemelési sorba. A CIB Bank májustól már visszaemelte a kamatait a januári szintjükre, bizonyos esetekben jóval a THM-plafon fölé, de az igénylők túlnyomó része még 7,3 százalék alatti ajánlatokkal találkozhatott nála. Rajta kívül is volt már ekkor is olyan nagybank, amelynek a kínálatában voltak kamatplafon feletti lakáshitelek.
A kölcsönök drágulásának a Bank360.hu szakértői szerint az a legfőbb oka, hogy hiába csökkenti folyamatosan a jegybank az alapkamatot, a sok éves vagy akár több évtizedes futamidejű jelzáloghitelek árazását meghatározó referenciakamatok 2024 eleje óta még nőttek is, és tartósan 6 százalék fölötti szintén rekedtek.
A kamatokat többek között befolyásoló BIRS szintje például még úgy is magasabban van, mint 2024 elején, hogy az elmúlt hetekben valamelyest csökkenni tudtak az értékei. Az 5 éves BIRS július 12-én 5,97 százalékon, a 10 éves 6,23 százalékon, a 20 éves BIRS pedig 6,30 százalékon állt.
Az elemzésből kiderült, főleg az alacsony jövedelmű családoknak drágul jelentősen a hitelfelvétel, nekik egyre nehezebb kedvező feltételekkel szerződniük.
A banki hitel néha-néha már szabályosan az uzsora kategóriájába tartozik, a törvényalkotó szerint ez teljesen rendben van. Ha példának okáért egy 150 ezer forintos igazolt jövedelemmel rendelkező egyén szeretne hitelt felvenni, akkor jó eséllyel 7,62 százalékos THM-el számolhat. Havonta ő 78 674 forintot kell törlesszen (hogy a maradék pénzből hogyan él meg, az megint más kérdés), a 20 éves futamidő végén kicsivel több mint 19 millió forintot kell visszafizetnie egy 10 milliós jelzálogkölcsönért.
Ugyanezt a kölcsönt havi 250 ezer forintos jövedelemmel 6,89 százalékos kamattal adja a bank, a THM így éppen 7,30 százalék. A havi törlesztőrészlet 76 871 forint, a teljes visszafizetendő összeg 18 628 560 forint. Ha az igazolt nettó jövedelmünk eléri az 500 ezer forintot, akkor a THM a korábbi plafon alatt marad, ám így is jelentősen magas, 7,09 százalék lesz. A havi törlesztőrészlet ez esetben 75 680 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig összesen 18 342 720 forint. Vagyis ebben az esetben is közel a felvett összeg duplája.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
