Az Alkotmánybíróság honlapján azt közölte, hogy formai okora hivatkozva utasította vissza a legutóbbi alkotmányjogi panaszokat, amelyek az oltások diszkriminatív jellege miatt támadták meg a rendeletet.
A viták középpintjában alló jogszabály szerint a munkáltató elrendelheti, hogy foglalkoztatottja meghatározott időn belül vegye fel az oltást, ha pedig ez nem történik meg, akkor fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, továbbá egy év elteltével felmentéssel vagy felmondással
azonnal megszüntetheti a munkavállaló jogviszonyát.
Az indítványozók azzal érveltek, hogy az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozásánál is meg kell felelni annak az alaptörvényi feltételnek, hogy alapjogot korlátozni csak szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan lehet. A vakcinák felvételének elmulasztásához fűzött joghátrányok viszont olyan súlyos anyagi és erkölcsi következményekkel járnak, amelyek nincsenek arányban a pandémia visszaszorításának céljával.
A 20 panaszt egyetlen eljárásban vizsgálták és utasították vissza.
A beadvényok szerint a szabályozás azzal, hogy az oltást a munkáltató intézkedésén keresztül gyakorlatilag kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogot.
Az indítványozók aggályosnak tartották azt is, hogy az oltatlanok homogén csoportjában hátrányt szenved az, akinek munkáltatója a védőoltás felvételét más munkáltatóktól eltérően kötelezővé teszi, jóllehet a munkáltatóknak nincs képesítésük az oltás szükségességének megállapítására. Az alkotmányjogi panaszok szerint a kormányrendelet sérti a többi között az önrendelkezéshez, az emberi méltósághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jogot. Az Ab az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata során megállapította, hogy a kifogásolt jogszabály az indítványozókra, tehát a munkavállalókra közvetlenül nem hatályosul, csak a munkáltató mérlegelésen alapuló intézkedése révén. A munkáltató döntése pedig nem lehet önkényes: elsősorban az adott munkahelyen dolgozók biztonságát kell szem előtt tartania, és az egészség megóvása érdekében köteles figyelembe venni a munkahely és a munkakör sajátosságait is.
A kormányrendelet pusztán az oltás kötelező elrendelésének és a jogkövetkezmények alkalmazásának a lehetőségét teremti meg – írták.
Megdöbbentő, de az Alkotmánybíróság azért utasította vissza a panaszokat, mert állásfoglalása szerint azok még nem értek meg arra, hogy közvetlenül ők foglalkozzanak vele.
A visszautasításban azzal érvelnek, hogy az egész rendelet támadása helyett előbb még a munkaügyi bírósághoz kellett volna fordulniuk a panaszosoknak- egyenkénti ügymenetben.
(portfolio-Magyar Jelen – nyitóképünkön a Mi Hazánk tüntetése az Alkotmánybíróság előtt 2021 novemberében)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
