A Halloween a Kárpát-medencében az utóbbi években kezdett igazi hódításba, főleg az amerikai kulturális hatásoknak köszönhetően. Saját hagyományainkat, szokásainkat egyre kevésbé vesszük komolyan, miközben egyre több faragott tököt látni az utcákon világítani. A kérdés, mennyire valódi az a fény, amit ezek árasztanak?
A „Magyarországon nincs halloween, hanem valami más van” típusú bejegyzések minden év október-november fordulóján elárasztják a különböző közösségi oldalakat. Innen tudjuk azt is, hogy a helloween tulajdonképpen arra emlékeztet minket, amikor Mátyás király katonai erővel vette birtokba Bécsnek büszke várát. Ennél persze sokkal többről van szó, ezért megéri mélyebben boncolgatni ezt a témát.
Kelta szokásból amerikai üzlet
Sok helyen mint ősi angolszász ünnepre hivatkozva emlegetik a halloween szokását, azonban ez egy téves megállapítás. A brit szigetekre ugyanis csak a középkor elején érkeztek azok a germán törzsek, melyeket a angolszászokként ismerünk. Ekkor a területet uraló kelták voltak az a népcsoport, mely a rómaiakon kívül meghatározták a környék kulturális életét, vallási hagyományait. A kelta halálkultusznak, melyből ez az egész ered, természetesen már nem sok köze van ahhoz a formához, amit ma halloween néven emlegetünk. Ezt sokan talán valóban nem is bánják. A „Samhain” az újév kezdetét is jelölte a kelták számára, ez az ünnep római hatásokkal is kiegészült. Az amerikai földrész angolok általi meghódításával indult aztán igazán világhódító útjára a halloween, mely ma már inkább tűnik egy bolondos, jópofa tevékenységnek, mint mély tartalommal bíró vallási ünnepnek. Az ősi kelták valószínűleg legfeljebb az őszi dátumból sejtenék, hogy valójában az ő rítusaik ihlették ezt a napot, ami ma már inkább egy jól jövedelmező üzletággá vált a szorgos amerikai kezekben.
Hollywood szerepe
A modern halloween elterjedése az angolszász kultúrkörön kívül jelentős mértékben köszönhető az amerikai filmiparnak. Itt messze nem csak a különböző nagy sikerű horror filmekre kell gondolni. Szinte nincs olyan sitcom sorozat, melynek valamelyik része ne épülne a halloween köré. Rajzfilmek, ifjúsági filmek tucatjaiban jelenik meg az ünnep és a hozzá kapcsolódó hiedelmek egész sora a filmvásznakon. Ezek az alkotások pedig évtizedek óta a magyar családok mindennapjainak részét képezik, hatva a nézők mindennapjaiban gyakorolt szokásaira is természetesen. Így csak idő kérdése volt, hogy az egyébként is egyre inkább globalizálódó világban mikor jelennek meg a képernyőn kívül is az ott látott szokások, formák. Ne feledjük, a ma a húszas éveik elején járó ifjúságnak ezeken a filmeken keresztül a mindennapjaik részévé vált sok más mellett a halloween is. Ebben nőttek fel.
Mi lesz a saját hagyományainkkal?
A vallási eredetű szokásaink, ünnepeink esetében mindig felvetődik, vajon mit sikerül megtartani azok valódi jelentéséből? Vagy marad egyfajta torz, pusztán formai hagyományőrzés, valódi jelentés nélkül.
Halloweenkor nem rémmeséken kellene szórakoznunk, hanem gyertyát gyújtani a holtaknak
– hangzik el a Poirot című sorozat egyik részében. A már említett globalizáció egyre látványosabb hatása, hogy miközben legalábbis forma szerint számunkra új szokásokat kezd el követni a társadalom amerikanizálódó része, addig ugyanez a réteg egyre kevésbé fogékony saját nagyszüleink, dédszüleink, őseink szokásaira, ünnepeire. Beöltöznek október utolsó napján, miközben a februári farsang mintha nem is létezne. Csak Mohácson, ahol a turizmus életben tartotta a helyi népszokást. Ez a jelenség pedig megadja a választ a már feltett kérdésekre is. Sajnálatos módon sokkal inkább van szó tehát a halloween kapcsán egyfajta divathullámnak való behódolásról, mint valós tartalommal rendelkező ünnepi megélésről. Tartalom tehát nincs mögötte, azonban a kereskedők ezt mindaddig nem bánják, amíg fogynak a műanyag kellékek, a faragni való tökök és a jelmezek. Valamint az édesség, aminek a gyermekek még legalább őszintén tudnak örülni, ha már a töklámpások fénye csalóka.
A keresztény hagyományban
A katolikus vallás számára sem ismeretlen ez az időszak. Mindenszentek napja az üdvözült lelkek emléknapja, ezt november elsején tartja a katolikus egyház, míg november másodika a halottak napja. Már az ókeresztény korban is ismert ünnep volt. A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is akkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába Szent IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. Szent III. Gergely pápa (731-741) bővítette a megünneplendők körét, „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét, amely IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került november 1-jére. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik halloween, a kóbor lelkek kelta ünnepe – az angol All Hallows’ Eve kifejezésből származó elnevezés magyarul annyit tesz: mindenszentek előestéje.
