daextlwcn_print_scripts(false);

Ez az írás semmilyen szempontból nem vizsgálja, hogy a közelmúltban Donald Trump ellen elkövetett merényletnek mi volt az indítéka, illetve azt sem, ez milyen hatással lesz a közelgő amerikai elnökválasztásra. Hajós István biztonsági szakértővel készült interjúnkban kizárólag – a mostani merénylet elemzésével – a merényletek várható megvalósulásának milyenségével, illetve az ellenük való lehetséges védekezés módozataival foglalkozunk.

– Jelenleg úgy tudni, ezt a mostani merényletet egy magányos merénylő követte el. Ha jól tudom, biztonsági szempontból tán ez a legnehezebb eset, vagyis a legnehezebben kivédhető. Ez mennyiben helytálló?

– Ez valóban így van. Mindig azt szoktam mondani, hogy a legveszélyesebb hadsereg az az egyszemélyes hadsereg, hiszen nem tudjuk, hogy mikor, hol és mire készül. Ő valamit eldönt a fejében, de erről nem kommunikál senkivel, így nincs, aki esetleg lebeszélje a tettéről, vagy jobb belátásra bírja. Ő hozott egy döntést, és az élete árán is végre fogja azt hajtani.

– Ez nyilván azt is jelenti, hogy nincsenek olyan szálak, amelyeket megfigyelhetnének vele kapcsolatban az elhárításra specializálódott szolgálatok.

– Szerencsére nem teljesen, mert a közösségi médiában már egyre több példa van arra, hogy ezek a magányos merénylők azért mégiscsak a merénylet előtt közvetlenül publikálják, hogy mire készülnek. Van olyan, aki hosszabb ideje mondja itt el: „Majd meglátjátok, majd én megmutatom, majd én elintézem, majd én likvidálom!” Erre azért fel lehet figyelni.

Az viszont a baj, hogy a kibertérben óriási a lemaradása minden ország hatóságának, hiszen itt naponta több milliárd üzenetet kell átnézni – nyilván nem embereknek, hanem speciális szűrőprogramoknak. Ezek keresőszavakra vannak beállítva, hogyha bizonyos szavakat megtalál az algoritmus az üzenetekben, akkor jelez. De ne felejtsük el, hogy nagyon sok szleng beszéd van ezekben a körökben, amit nem feltétlenül ismer az algoritmus.

Például egy kifejezés az lehet, hogy egy bizonyos körnek egyértelműen azt jelenti, hogy valaki egy merényletre készül, de hétköznapi nyelven ennek teljesen más jelentése van, és nem akad fönt ezeken a szűrőprogramokon. Tehát ezeket a programokat folyamatosan frissíteni kellene, ami egyrészt nagyon nagy munka, másrészt ez gyakorlatilag olyan versenyfutás, amiben csak követik a hatóságok a bűnőzöket.

– Térjünk vissza a Trump elleni merényletre! Mit tudunk a támadás körülményeiről?

– A fegyver, amit az elkövető használt, az édesapjáé volt: egy AR-15 típusú félautomata puska. Az is tény, hogy a merényletben a fejét célozta Trumpnak, ami azt jelenti, hogy egyértelműen végezni akart vele, hiszen a test sokkal könnyebb, pontosabban eltalálható célpont lett volna. Azonban nyilván ő is tudta, hogy jó eséllyel viselhetett golyóálló mellényt Donald Trump, ezért sem lőtt a testre. A merénylő meg merte kockáztatni, hogy a fejre lő, ami talán az egyik legnehezebb célpont az emberen. Gondoljunk csak arra, hogy szinte mindenki, amikor beszédet mond, forgatja a fejét.

– Milyen távolság lehet az, ami mondjuk biztonságos, tehát akik biztosítják az eseményt, mekkora kört fednek le?

– Én azt gondolom, hogy ez a helyszíntől is függ, meg a környező épületek elhelyezkedésétől. Tehát ha ez egy nyílt területen van, és ott mondjuk pont szemben zavartalan rálátással két kilométerre van egy épület, akkor azt az épületet is meg kell figyelni, mert vannak olyan fegyverek, amelyekkel két kilométerről is ki lehet lőni valakit. Nyilván ezek már komolyabb fegyverzetet igényelnek, de létezik már ilyen technológia. Tehát én azt gondolom, hogy egy-két kilométeres körben biztosan figyelni kell a háztetőket, hiszen pár száz méterről – ahogy most is látszott – egy nem profi lövész is el tud találni úgy embereket, hogy meghaljanak.

Merénylő lőtt rá Trumpra egy kampánygyűlésen

– Alapvető tehát, hogy figyelni kell a környéket. Ez vajon Trump esetében a saját testőrségének, a rendőrségnek vagy az FBI-nak lehetett a feladata?

– Ez mindig attól függ, hogy a biztosításnak ki a vezetője, a parancsnoka. Magyarországon könnyű helyzetben vagyunk, itt a TEK látja el ezeket a feladatokat, de Amerikában, lehet ez az FBI, lehet a saját testőrség, lehet a helyi seriff hivatala vagy a titkosszolgálat. Ebben az esetben, minden bizonnyal a titkosszolgálatok látták el Trump védelmét, hiszen nekik mondott köszönetet, közvetlenül a merénylet után.

A problémát viszont abban látom, hogy több csapat van. Van egy, amely nyilván az elnökkel mozog. Van egy másik csapat, ami a mesterlövészekből áll, ennek a fő feladata nem az lenne – persze adott esetben ez is feladat -, hogy likvidálja a merénylőt, hanem hogy távcsővel folyamatosan pásztázza az embereket, a környező háztetőket, a területet, hogy valahol nincs-e elbújva egy merénylő, vagy nem észlelnek-e valamilyen gyanús mozgást.

Jelen esetben fölment ez a fiatalember egy puskával a tetőre, s ott nekikészült ennek a merényletnek. Tehát nyilván ehhez idő kellett, ez nem úgy zajlik, hogy oda fölrohan, fölemeli a fegyverét és lő. Neki is előkészületekre volt szüksége. Jelezték is az emberek, hogy fegyverrel látnak egy személyt a tetőn, de az erre az információra adott válaszreakció lassú volt. Most gondoljunk bele, hogy először például egy biztonsági őrnek szóltak, ez a biztonsági őr odament az első rendőrhöz, az a rendőr szólt az ő felettesének, az ő felettese ezt jelezte az irányító központban, hogy van valaki a tetőn. Az irányító központban akkor elkezdték kiadni, hogy kezdjék el figyelni a háztetőket, mert valami gyanús mozgás van, ez nagyon-nagyon sok idő.

Létezik már olyan mesterséges intelligenciával működő drónprogram, amely nemcsak felismeri a saját csapatban lévők arcait, de az akár több száz méterre lévő idegen arcot is jelzi, illetve a fegyvernek látszó tárgyakra is reagál. Persze nem biztos, hogy egy azonosított idegen merényletet készül elkövetni, de a jelzés alapján a mesterlövészek és a kamerák látókörébe kerül, s így figyelemmel kísérhetik, mit csinál. Mert előfordulhat, hogy csak egy tetőjavító munkást szúrnak ki, aki nem készül semmi rosszra. De megfigyelés alá vonják, rá tudnak nézni a modern technológiás kamerákkal, s ilyenkor egyből a döntéshozó foglalkozhat a problémával.

– Jelen esetben a merénylőt egyből lelőtték, nem lett volna eredményesebb a nyomozás, a háttér felderítése, ha élve kerítik kézre?

– Bizonyos szempontból igen, de tudták, hogy több lövést adott le, és nem találta el úgy Trumpot, ahogy akarta. S ha valaki nem talál, akkor beindulhat egy olyan pánikreakció, hogy az egész tárat kilövi már-már vaktában., aminek újabb áldozatai lehetnek.

Én azt gondolom, hogy a mesterlövészek már a lövések előtt észlelték, megtalálták, hogy hol van a célszemély. Talán tűzparancsra vártak, és tényleg másodperceken múlott az, hogy közbe tudjanak lépni. Ilyenkor vizsgálják azt is, hogy van-e a közelében olyan szárazföldi egység, amely oda tud menni és le tudja fegyverezni. Az viszont biztos, hogy hiba volt, hogyha tudomásuk volt róla, hogy valaki fegyverrel egy háztetőn van, s nem léptek. Ha én vagyok a biztosítás parancsnoka, biztos, hogy azonnal megszakítom a beszédet és biztonságos helyre kísérem a védett személyt és a nézőket is.

– Nem szegülhetett volna ellen Trump, s ragaszkodhatott volna a beszéde megtartásához?

– Alapvetően nem, mert itt nem csak róla van szó, nem csak ő volt veszélyben, hanem az őt hallgató emberek is. Bár nyilván Trump a munkaadó, azt szoktam mondani, hogy egy jó testőrnek nem mondhat ellent a védett személy. Egy ilyen helyzetben is azt kellett volna tenni, hogy megfogják és viszik. Tehát nincs olyan, hogy azzal késleltetjük a menekítést – egy ilyen helyzetben nem tehetne ilyet -, hogy még felveszi a cipőjét, megáll integetni és hergelni a tömeget, mert ezzel megtöri a menekítés dinamikáját. Attól a pillanattól kezdve, hogy veszélyhelyzet van, a biztosítás parancsnoka dönt mindenben, s az ő döntését mindenkinek – még akár az amerikai elnökjelöltnek is – végre kell hajtania.

– Említette, hogy az eseményeknek innentől új parancsnoka van. De van mindig egy kész menekülési tervük is ilyen esetre, meg mondjuk egy olyan kórház, ahová rögtön vihetik a védett személyt?

– Hogyne, persze. Minden ilyen nagyobb esemény, amely biztosítást igényel, egy biztonsági terv alapján indul el. A biztonsági terv tartalmazza, hogy milyen alternatív útvonalon tudnak elmenekülni, ha útközben bármi közbejön – pl. megtámadják a konvojt, vagy egy autóbaleset miatt elakad a kocsisor.

Az is benne van a biztonsági tervben, hogy támadás esetén melyik közeli kórházba viszik a delikvenst, milyen útvonalon/útvonalakon menekítik ki. Trump esetében is jól látszott, hogy terv szerint haladt minden.

– Ön azt is kifogásolta, hogy rossz oldalon szállították be Trumpot a kocsiba.

– Igen, mert ugye pont arról az oldalról szállították be, ahonnan jöttek a lövések. Ez egy páncélozott autó volt, tehát ha a túloldalra viszik, akkor az plusz védelmet jelentett volna. Persze nekik valószínűleg elmondták a fülükre, hogy a merénylőt likvidáltuk, veszély elhárítva. De honnan tudták még akkor, hogy nincs még egy másik merénylő bárhol?

Nyilván a Trumpot kimenekítő személyek profik voltak minden szinten, de még egy profival is előfordulhat, hogy egy ilyen helyzetben mondjuk másfelől lép, vagy másfelé fordul, mint kellene. De ez legyen aztán a legnagyobb baj.

Talán ne menjünk bele részletekbe, de azért az kijelenthető, hogy Trump személyvédelmi csapata profibban végezte a dolgát, mint például Fico testőrsége.

– Ha már említette az összevetést, Fico esetében mi volt a legnagyobb baki a testőrök részéről?

– A legnagyobb hiba az volt, hogy nem volt menekítés, tehát mikor Fico összeesett, az összes testőr megtámadta a merénylőt. Miközben a szakma szabályai szerint – a testőrség függvényében – egy vagy két fő azonnal elfordítja a lövések irányából a védett személyt, a hátukkal védik, ahogyan Trump esetében is láttuk.

Egy fő azonnal beugrik a tűzvonalba, akinek az életét kell kockáztatnia, de nyilván neki golyóálló mellényben kell lennie. Ha úgy találják el, hogy súlyosan sérül, az szomorú, de hát ő erre tette fel az életét, ez a hivatása. S maximum a maradék egy-két testőr mehet lefegyverezni a támadót, ami nyilván szükséges, hiszen az nem lehet, hogy csak szaladunk előle, ő meg lő ránk. Ficonál a külső biztosításban résztvevő rendőrök is lassúak voltak, s látszott, hogy mondjuk az a rendőr, aki a közlekedést biztosította, konkrétan elkezdett hátrálni a lövöldözés helyszínéről, mert megijedt. Ilyenkor olyan rendőröket kell egy ilyen helyszínre odarakni, akik hogyha helyzet van, elő merik venni a fegyverüket, és merik is azt használni. Azt viszont jól tették a testőrök, hogy nem kezdtek el lövöldözni, hiszen ott tömeg volt, és mások is sérülhettek volna. De alapvetően a fő hiba az volt, hogy kizárólag a merénylőre koncentráltak. Gondoljunk bele, összeesett Fico, ezután elkapták ezt a merénylőt, de mondjuk tíz vagy húsz méterrel arrébb lehetett volna egy másik is, aki zavartalanul beletárazhatott volna a szlovák miniszterelnökbe, hiszen őt teljesen magára hagyták.

– A cikkben két merényletről is beszéltünk, illetve általánosságokról a merényletek kapcsán. Mit gondol, egy merénylet megoldás lehet bármilyen problémára?

– Úgy gondolom, nem, de meg lehetne vizsgálni, mi az oka annak, hogy ma az emberiség olyan irányba megy – azt látja megoldásnak -, hogy valaki odamegy és megöl egy olyan állami vezetőt, akinek a politikájával vagy nézeteivel nem ért egyet. Ez biztosan nem jó irány és nem megoldás, és ebbe az irányba nem mehet el a világ. Természetesen, ahogy szoktam mondani, minden országban van, lehet egy őrült – ahol nagyobb a lélekszám, ott még több is juthat az adott lakosságra.

S ami fontos még, hogy az emberiség agyilag nagyon-nagyon el van fáradva, azt szoktam mondani, hogy egy túlterheléses kibertámadás zajlik az emberiség ellen. Egész egyszerűen annyi információt kapunk a tévéken, az újságokon, az online térben, a Facebookon, az Instán, a hírportálokon, annyi terrányi anyagot egy nap, hogy nem tudjuk feldolgozni, s ettől feszültté válunk. Ettől van az is, hogy sokszor az ember magában érzi, hogy bár ma nem csinált semmit, mégis agyilag el van fáradva. Egy nap átlagban százhuszonnégyszer nézünk a telefonunkra, egyszerűen kezdjük elveszíteni a reális gondolkodásunkat. Főleg a fiatalok, akik már véleményem szerint nem a reális gondolkodásban nőnek föl, és teljesen más értékrendet képviselnek, mint az idősebb korosztály. Ez látszik is, hisz például az iskolai lövöldözéseknél is fiatalok vannak, ez a merénylő is az volt, egyedül Fico merénylője nem illik bele ebbe a képbe.

S ezeknek a fiataloknak az emberi élet már nem jelenti ugyanazt, mint az idősebbeknek. Ők videojátékokon nőnek föl, ahol több élet van, ahol életet lehet venni, ahol majd mindent újrateremtünk. Ez egy olyan eltorzult valóságkép, amiben összekeveredik a valóság a digitális térrel, s ennek hatása teljesen kiszámíthatatlan.

Tölgyesi Tibor

 

Trump-merénylet: “A titkosszolgálat vagy csúnyán felsült, vagy szándékosan hagyták, hogy a merénylet megtörténjen”

 

Kiemelt képünkön: Hajós István biztonsági szakértő

 

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
Főszerkesztő: Horváth Tamás

© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);