Elhallgatott valóság: jobban áll a Mi Hazánk, mint négy éve, valódi harmadik erő lett a párt

Az Index „Pillanatkép” elnevezésű rovata a választási kampány hajrájának eseményeit igyekszik összegyűjteni. Ennek részeként közöltek az ajánlásgyűjtésről egy hosszabb értékelést Nagy Attila Tibor politikai elemzőtől. Amelyben az egyik legolvasottabb hazai online felület helyzetértékelő cikke éppen csak az egyik legnépszerűbb hazai pártot hagyta ki jóformán az „elemzéséből”. Jellemző, hogy miközben a Demokratikus Koalíció és a Kutyapárt helyzetéről hosszasan értekeztek, a Mi Hazánk mindössze egyetlen egyszer került szóba a beszélgetésben, akkor sem a jelöltállítás, hanem a kutatóintézetek adatainak összevetése kapcsán. Miközben a harmadik legerősebb ellenzéki pártról (kellene) beszélni a Toroczkai László vezette szervezettel kapcsolatban.

Az ajánlások gyűjtése február 21-én, szombaton indult, a jelölőszervezeteknek március 8-ig kell összegyűjteni 106 körzetben 500 ajánlást aláírás formájában ahhoz, hogy mindenhol lehessen szavazni az adott párt jelöltjeire. Ahhoz, hogy egy párt országos listát állíthasson, 14 vármegyéből 71 egyéni körzetben kell begyűjtenie a szükséges 500 ajánlást, és legalább egy fővárosi jelölttel is rendelkeznie kell. Február 27-én kora délután, vagyis kevesebb, mint egy héttel a gyűjtés megkezdése után három jelölőszervezet felel meg ezeknek a kritériumoknak:

• Fidesz–KDNP
• Tisza Párt
• Mi Hazánk

A weboldal szerint, amelyen informatívan követhetjük nyomon az ajánlásgyűjtés alakulását, a Fidesz és a Tisza 106–106 körzetben adta le szinte azonnal a szükséges ajánlásokat, ami egyáltalán nem jelent meglepetést a két nagy politikai tömb lehetőségeit tekintve. 

Az adatsorból kiderül, hogy a Mi Hazánk Mozgalom 86 egyéni körzetben már leadta a szükséges mennyiséget és képviselőjelöltjeiket nyilvántartásba is vették, ráadásul a budapesti kritériumot is teljesítette a párt, amelynek minden vármegyében lesz jelöltje. 

A gyűjtés ettől függetlenül persze nem állhat meg addig, amíg valóban nincs meg mind a 106 egyéni körzetben a szükséges számú érvényes ajánlás.

A beérkező adatokból az is látszik, hogy érdemi ajánlást a három „nagyon” kívül egyedül a Demokratikus Koalíciónak sikerült összekaparnia, ám a 24 teljesített körzettel látszólag messze van attól a nyíltan magyarellenes párt, hogy akár csak országos listát állíthasson. 

Tényleg nagy lenne a Mi Hazánk?

Talán az előző mondatban szereplő megállapításon, miszerint három „nagy” lenne idehaza, többen hátrahőköltek egy pillanatra, pedig egyáltalán nem túlzás ez a kijelentés. Főleg akkor, ha a többi párt teljesítményére vetünk egy pillantást – amit itt most nem teszünk meg. 

Foglalkozzunk inkább a Mi Hazánk teljesítményével, ha már Nagy Attila Tibor és az Index ezt valamilyen oknál fogva nem tette meg. 

A Fidesz–KDNP a rendszerváltás óta jelen van a magyar belpolitikában, 16 éve kétharmados kormánypártként nem kérdés a beágyazottsága, ismertsége a társadalomban. Ezzel látszólag ellentétes utat járt be a Tisza, amely 2020 októberében jött létre, belpolitikai szerepe pedig 2024-től van, amikor ezt a pártot használta ugródeszkának a NER-ből kiugrott egykori fideszes: Magyar Péter, hogy elindulhasson az Európai Parlamenti választásokon. Érdemes hozzátenni, hogy a pártnak jelenleg mindössze 29 tagja van, aktivistabázisát az úgynevezett Tisza Szigetek adják országszerte. 

A Tisza tulajdonképpen a 2022-ben végleg romhalmazzá váló baloldal szavazóbázisát húzta be maga mellé, ilyen szempontból egy már létező, de érdemi politikai szerveződés nélküli társadalmi réteget tudott elsődlegesen megnyerni magának. 

A Mi Hazánk Mozgalom 2018-ban alakult, amikor alapítói kiléptek a Jobbikból, amely párt bár története legjobb választási eredményét érte el, morálisan azonban a legmélyebbre süllyedt. 

A Toroczkai László vezette szervezet parlamenten kívüli erőként kezdte meg működését, jóllehet néhány, a Jobbikból kilépő képviselő révén rendelkezett országgyűlési jelenléttel is, azonban frakció nélkül. 2022-ben viszont már önállóan jutott be a párt a Magyar Országgyűlésbe, ami akkor jelentős fegyverténynek számított. Ezt az eredményt „fejelte meg” a párt azzal, hogy a 2024-es EP-választáson egy mandátumot szerezve küldhetett képviselőt az Európai Parlamentbe. 

Ez azért is volt jelentős eredmény, mert megmutatta, hogy a Mi Hazánk  Magyar Péter megjelenése után is képes volt megtartani szavazói bázisát 2022-höz képest. 

A beágyazottságot a választásokon elért eredmények mellett jelzik az olyan, a párthoz köthető kezdeményezések, mint a Hungulf, a Hazai Vásár vagy a Bűnvadászok sikere és népszerűsége. Itt kell kiemelni, hogy Kisberk Szabolcs a Pest vármegyei Gyömrő városának polgármesteri székét is elnyerte 2025 őszén, László Attila pedig Pilis városvezetője lett 2024-ben.

Akkor most hol tarthat a Mi Hazánk?

A válasz egyszerű: jobban áll a párt, mint négy éve ilyenkor. Négy éve eleve csak 102 körzetben tudott jelöltet állítani a párt, most 106 egyéni körzetben van jelöltjük. 2022-ben február 12-én indult el az aláírások gyűjtése, a Mi Hazánk pedig 22-én, vagyis tíz nappal később adta le a szükséges számú aláírást és állíthatott listát, ami akkor azt jelentette, hogy 71 körzet lett meg – 2026-ban már hat nap elteltével sikerült a listaállításhoz szükséges aláírásokat összegyűjteni, ráadásul mint fentebb jeleztem, a cikk írásakor már 86 abszolvált körzetnél jár a párt.

Az elmúlt napokban főleg a baloldali elemzők és influenszerek igyekeznek meggyőzni a társadalmat arról, hogy nem érdemes a kisebb pártokra szavazni, mert még az aláírások összegyűjtésével is meggyűlik a bajuk. Kétségtelen, hogy a baloldali szereplők esetében ez megalapozott érvelésnek tűnik, amit jelez, hogy egyáltalán mérhető (ám a listaállítástól jelenleg messze lévő) mennyiségű ajánlást csak a DK tudott összeszedni.

A Mi Hazánk azonban jelen pillanatban jobban áll, mint 2022-ben ugyanennyi idő elteltével.

„Még sosem volt példa arra a nemzeti radikalizmus pártjainak történetében a fővárosban, hogy az első munkanapon leadjuk a szükséges ajánlásokat a választási irodának” – jelezte Novák Előd a hét elején, ami szintén igazolja a fent említett tendenciát. Korábban azt is közölte a párt, hogy a szükséges ajánlások 90 százalékát már a kezdés utáni napokban begyűjtötték. Ez azt jelenti, hogy szinte minden körzetben összejöhetett a szükséges ajánláshoz közeli, vagy akár a teljes szám is, ám erre a biztonság kedvéért inkább „rágyűjtenek”, mielőtt a leadás megtörténne.

Hárompárti parlament alakulhat

Annak ugyanis nincs jelentősége, hogy február 21. és március 8. között mikor kerülnek leadásra az ajánlóívek. Ráadásul könnyen elképzelhetőek olyan forgatókönyvek, miszerint jóval több körzetben van meg a szükséges számú aláírás, azonban vagy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nem dolgozta még fel ezeket az adott pillanatig, vagy még le sem adta az adott körzetben induló jelölt valamilyen technikai oknál fogva az egyébként már nála lévő, érvényes aláírásokkal ellátott íveket. 

Vagyis az, hogy a Mi Hazánk hat nap alatt már 86 körzetben leadott, az NVI által hitelesített, érvényes ajánlással rendelkezik, nagyjából azt jelenti, hogy a párt egészen biztosan mind a 106 körzetben képes lesz a jelöltállításra és így az országos listaállításra is – jelen állás szerint csak a nemzeti párt tudja ezt a szintet megugrani a Fidesz–KDNP és a Tisza mellet amolyan valódi harmadik erőként, ahogyan azt minden közvélemény-kutatás és időközi választás is jelzi, amelyen a párt elindult. Ez azt is jelenti, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint három pártnak, a Fidesznek, a Tiszának és a Mi Hazánknak lesz esélye bejutni az Országgyűlésbe 2026. április 12-én, így a Toroczkai László vezette alakulatra leadott voks egyáltalán nem elveszett szavazat.

A Mi Hazánk azoknak a pártja lehet, akik sem a korrupciótól átitatott „urambátyám” Fideszből, sem a baloldali, globalista helytartóként az ország szuverenitását mandátumokra váltó Tiszából nem kérnek.

Kapcsolódó: