Kötelező gyermekoltások a bíróság előtt – Anyák szálltak szembe az állammal Szegeden

2025. november 25-én különös feszültség lengte be a Szegedi Törvényszék folyosóit. Édesanyák gyűltek össze – azok, akik szerint elég volt a hatósági önkényből, az átláthatatlan eljárásokból és abból, hogy gyermekeik egészsége felett mások döntenek. Középpontban egyetlen nő állt: dr. Dóra Márta, aki – ahogy ő fogalmaz – nem ügyvédként, hanem „csak anyaként” küzd gyermekéért.

A történet nem új: a gyermek egy korábbi oltás után súlyos állapotba került, kezelőorvosa több alkalommal is jelezte, hogy nem oltaná tovább. Ennek ellenére a népegészségügy felszólította az édesanyát, hogy jelenjen meg az újabb kötelező vakcina beadására. A hatóság egy borítékban küldte ki a vizsgálat megindításáról és a 250 000 forintos bírságról szóló dokumentumokat – anélkül, hogy az édesanya élhetett volna ügyféli jogaival vagy beadhatta volna a friss orvosi szakvéleményt. A bíróság végül eljárásjogi hibák miatt megsemmisítette a népegészségügy döntését, és új eljárásra kötelezte a hatóságot.

Magyarország az egyik legtöbb oltást kötelezővé tevő ország Európában

A szegedi ügy újra ráirányította a figyelmet arra, milyen sajátos helyet foglal el Magyarország az európai oltási térképen.

• Körülbelül 12 fertőző betegség ellen kötelező oltást ír elő a magyar rendszer – ez európai viszonylatban kiemelkedően magas szám.
• Egy 2024-es európai áttekintés szerint az EU/EEA országok közül 17 állam egyáltalán nem alkalmaz kötelező oltásokat, csupán ajánlásokat.
• Ezzel szemben Magyarország, Franciaország és Lettország abba a kivételes körbe tartozik, ahol a közegészségügyi hatóságok „szinte minden oltást” kötelezővé tesznek.
• Magyarország tehát az egyik legszigorúbb kötelező oltási rendszerrel rendelkezik az EU-ban.

A hazai átoltottság számai mindenesetre lenyűgözőek: egyes esetekben a 99 százalékot is eléri, miközben az ország átlagéletkora jóval az európai átlag alatt van. A járványügyi szakértők szerint ez komoly közegészségügyi eredmény – a kritikusok szerint azonban túl nagy árat fizetnek érte a szülők, akiknek nincs valódi döntési joga, és sokszor az egészségügyi rendszer sem vizsgálja ki kellő alapossággal a mellékhatásokat vagy egyéni kockázatokat.

Politikusok és ügyvédek harca a választható oltásokért

A tárgyaláson megkérdeztük Novák Elődöt, aki szerint a kötelező oltások rendszere alkotmányossági aggályokat vet fel, valamint nem áll rendelkezésre kellő vizsgálati eredmény ezen szerek esetében, ami a hatásosságukat bizonyítaná. Ezért a Mi Hazánk aláírásgyűjtésbe is kezdett, hogy legyenek választhatóak a kötelező gyermekoltások. 

Mihalik Angelika ügyvéd pedig arról beszélt, hogy a kötelező oltások mai formájukban alapjogi ütközéseket okoznak, különösen a gyermekek emberi méltóságához és testi integritásához fűződő jogai kapcsán. Szerinte a rendszer úgy működik, hogy a gyógyszergyári cégek érdekei erősebbek a szülők aggályainál, és túl gyakran fordul elő Magyarországon, hogy a hatóságok már „szándékot” is bírságolnak, nem foglalkozva a valós jogsértésekkel.

Egy ítélet, amely új korszakot nyithat?

Az édesanya, aki „csak anyaként” állt ki az állammal szemben, sokak számára jelképpé válhat: annak a jelképe lehet, hogy a kötelező oltások kérdése túlmutat a medicina világán – ez már jog, méltóság és bizalom kérdése. Talán ez a szegedi ügy volt az első repedés egy sokáig érinthetetlennek hitt rendszeren.
Nézze meg helyszíni riportunkat és formáljon saját véleményt!