Balaton: ahol a part szakad – Fonyódon civilek tüntettek a magyar tenger beépítése ellen (+VIDEÓ)

Nem transzparensekkel kezdődött, hanem csenddel. Téli Balaton, havas táj, üres partszakasz, lehúzott redőnyök – és az az érzés a levegőben, hogy ami eddig magától értetődő volt a helyben élőknek, az most először kérdésessé vált.

Fonyódon január 11-én civilek vonultak utcára, mert úgy érezték: a Balaton-part egyre kevésbé a közösségé, és egyre inkább beruházások tárgya. A tiltakozás közvetlen kiváltó oka egy Cordia által tervezett, 99 lakásos lakópark, amely egy korábban szabadon használható partszakasz helyén valósulna meg. A beruházás jogszerű – a tüntetők szerint azonban nem legitim.

Nem csak egy beruházásról van szó

A helyiek többsége hangsúlyozza: nem a fejlődés ellen tiltakoznak. A kérdés számukra nem az, hogy épülhet-e valami a Balaton partján, hanem az, hogy hol, milyen áron és kinek az érdekében. Attól tartanak, hogy a mostani döntés tovább szűkíti a közösség számára elérhető szabad partszakaszokat, és hosszú távon visszafordíthatatlan változásokat indít el.

A demonstráción megszólalók rendre ugyanarra a dilemmára tértek vissza: miközben minden engedély „rendben van”, a helyi közösség mégsem érzi magáénak a döntést. A jogszerűség és a társadalmi elfogadottság közti szakadék itt kézzelfoghatóvá vált.

A beruházó Cordia a Magyar Jelen megkeresésére azt közölte: a The View néven futó fejlesztés egy 99 lakásos épületet jelent, amely minden helyi és országos szabályozásnak megfelel, beleértve az építménymagasságra és a beépítettségre vonatkozó előírásokat is. Tájékoztatásuk szerint a projekt részeként közműfejlesztések, útépítés, valamint a telek előtti közterület rendezése is megvalósul, amelyeket településrendezési szerződésben vállaltak az önkormányzat felé. A Cordia hangsúlyozta: az érintett területet az önkormányzat már 2010 óta fejlesztésre szánt építési telekként kezelte, park vagy hivatalos szabadstrand korábban sem működött ott, az ingatlant pedig 2018-ban nyílt pályázaton vásárolták meg. A cég szerint az építkezés után a part menti közterületi szakasz rendezett szabadstrandként, korlátozás nélkül használható marad, míg a keletebbre fekvő betonozott öböl nem része a beruházásnak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás alapján akár egy 200 szobás szálloda is épülhetne a területen, amely a most tervezett lakóháznál nagyobb forgalmat generálna, valamint hogy a fonyódi önkormányzat 2025-ben hatályba lépett, lakásépítést korlátozó rendelete a már folyamatban lévő engedélyezési eljárásukat nem érintette.

Fonyódon túlmutató kérdések

A tiltakozás hamar túlnőtt a város határain. A Balaton környékén az elmúlt években sorra indultak el olyan fejlesztések, amelyek alapvetően formálják át a tó arculatát. Lakóparkok, apartmanházak, zárt üdülőterületek jelennek meg ott, ahol korábban szabad part, nádas vagy közösségi tér volt.

A balatoniak szerint ez már nem elszigetelt jelenség, hanem egy folyamat része. Olyan folyamaté, amelyben a Balaton fokozatosan befektetési területté válik, miközben egyre kevesebb marad abból, amit generációk „magyar tengerként” ismertek meg.

Mi marad a Balatonból?

A leggyakrabban elhangzó kérdés nem a jelenre, hanem a jövőre vonatkozott. Mi történik, ha a partok többsége beépül? Milyen Balatont örökölnek azok, akik ma még csak kézzel festett táblákat tartanak a magasba? 

A demonstráció egyik legerősebb üzenete éppen ez volt: a tiltakozás nem csupán a mostani beruházásról szól, hanem arról, hol húzódik a határ a gazdasági érdek és a közösségi értékek között. Arról, hogy a Balaton marad-e közös tér, vagy fokozatosan elveszíti ezt a szerepét.

Üzenet a döntéshozóknak

A tüntetés végén sokan hangsúlyozták: párbeszédet szeretnének. Azt, hogy a Balaton jövőjéről szóló döntésekbe ne csak a beruházók és a hatóságok, hanem a helyi közösségek is valódi beleszólást kapjanak. Mert szerintük nem lehet kizárólag jogszabályokra hivatkozva lezárni egy olyan kérdést, amely egy egész térség jövőjét érinti.

Fonyódon január 11-én nem csupán tiltakoztak. Egy határt próbáltak megjelölni. Hogy sikerül-e, az valószínűleg nemcsak a tüntetés résztvevőin fog múlni.