Eltartás vagy kifosztás? – amikor a gondoskodás ígérete mögött az ingatlan a tét
Egyedül maradt idős emberek, kiszolgáltatott, rossz mentális állapotban élők, hirtelen felbukkanó segítők, majd rövid idő alatt megkötött tartási szerződések és több tízmillió forintot érő ingatlanok. Pest vármegye két településén, Gyömrőn és Maglódon jártunk utána azoknak a történeteknek, amelyek mögött a helyiek és az önkormányzatok egy része már nem egyszerű családi vagy polgári jogi vitát, hanem tudatosan működő ingatlanszerzési módszert sejt.
Első pillantásra semmi különös nincs abban a gyömrői házban, ahová Kisberk Szabolcs polgármester kísért el bennünket. Egy olyan Pest vármegyei településen járunk, ahol az ingatlanok ma már komoly vagyont jelentenek, különösen akkor, ha jó helyen, rendezett környezetben állnak. A ház belseje azonban már egészen más történetet mesél.
Korábban egy idős asszony élt itt egyedül. Az önkormányzat tudomására jutott történet szerint idővel olyan emberek jelentek meg körülötte, akik gondoskodást, segítséget kínáltak, majd tartási szerződés alapján az ingatlan is hozzájuk került. Kisberk Szabolcs elmondása szerint az önkormányzat végül bírósághoz fordult, és az ingatlan visszaszerzésére azért nyílt lehetőség, mert az eljárásban a szerződés valódiságával kapcsolatban olyan körülmények merültek fel, amelyek alapján az önkormányzat sikerrel tudott fellépni.
Csakhogy mire mindez megtörtént, a ház már alig emlékeztetett arra az otthonra, amelyben az idős asszony korábban élt. A polgármester szerint a beköltöző társaság gyakorlatilag lelakta az épületet, tárgyakat vittek el, majd mások is megjelentek benne. Most pedig a történet még mindig nem ért véget: újabb, távolabbi rokoni igények kerültek elő, így az ingatlan körüli pereskedés folytatódik.
Ez az eset önmagában is elgondolkodtató lenne. Csakhogy alig néhány kilométerrel arrébb, Maglódon már egy másik történettel találkoztunk. Ott egy idős férfi halála után maradt egyedül a fia, akit környezete rossz mentális állapotú, könnyen befolyásolható emberként ír le. A család háza az agglomeráció mai árai mellett komoly vagyont ér, a helyiek becslése szerint több tízmillió forintot. A megszólalók szerint először egyszerű segítség érkezett: valaki segített a ház körül, ügyeket intézett, megjelent a kiszolgáltatott férfi mindennapjaiban. Néhány nappal később pedig már tartási szerződés született.
Éppen ez az a pont, ahol meg kell érteni, hogy egy tartási szerződés mennyivel több annál, mint amikor valaki időnként bevásárol egy idős embernek vagy felvágja a tűzifáját.
A lakás nem feltétlenül csak a halál után kerül át
A hatályos Polgári Törvénykönyv szerint tartási szerződésben az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy a másikat annak körülményeihez és szükségleteihez igazodva ellátja és gondozza, a jogosult pedig ezért ellenértéket ad. A tartási szerződést írásba kell foglalni. A tartás fogalma ráadásul rendkívül széles. Nem havi néhány bevásárlást jelent. Kiterjedhet a lakhatás biztosítására, az élelmezésre, ruházatra, gondozásra, betegség esetén ápolásra és gyógyíttatásra, végül pedig az illő eltemettetésre is.
És itt következik a legfontosabb rész: a tartás ellenértéke lehet maga az ingatlan. Ha a jogosult a tartás fejében átruházza a lakása vagy háza tulajdonjogát az eltartóra, az nem szükségszerűen olyan konstrukció, amelyben az új tulajdonos csak az idős ember halálakor jut hozzá a vagyonhoz. A tulajdonjog a szerződés és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján már korábban átszállhat, miközben az eltartónak továbbra is teljesítenie kell a vállalt gondozást. A szabályozás ezért lehetőséget ad arra is, hogy az eltartott védelmében tartási jog kerüljön az ingatlanra.
Vagyis egy jóhiszeműen megkötött tartási szerződésnek nagyon is lehet létjogosultsága. Egy idős, hozzátartozó nélkül maradt ember számára biztonságot jelenthet, ha valaki élete végéig vállalja a gondozását, ő pedig ezért cserébe átadja annak az ingatlannak a tulajdonjogát, amelyet már úgysem tudna más módon hasznosítani. A baj akkor kezdődik, amikor a szerződés mögött nem a gondoskodás, hanem kizárólag a vagyon megszerzésének szándéka áll.
Nemcsak Pest vármegyében bukkannak fel ilyen ügyek
Az általunk feltárt történetek korántsem példa nélküliek. Az elmúlt években több olyan ügy is hatóságok elé került, amelyben idős vagy mentálisan kiszolgáltatott emberek ingatlanának megszerzése, tartási szerződés, bizalommal való visszaélés vagy megtévesztés jelent meg ugyanabban a történetben.
A különböző ügyek részletei eltérnek, mégis feltűnően hasonló elemek ismétlődnek bennük: magány, idős kor vagy mentális kiszolgáltatottság; egy kívülről érkező ember, aki először segítséget kínál; a bizalom fokozatos kiépítése; végül pedig megjelenik a papír, amelynek aláírásával egy sokszor egész élet munkájából felépített ingatlan sorsa változik meg.
Mire van joga egy önkormányzatnak?
És ezen a ponton kerülnek nehéz helyzetbe a települések is. Kisberk Szabolcs gyömrői polgármester riportunkban arról beszélt, hogy az önkormányzatok mozgástere rendkívül szűk. A hivatal vagy a szociális ellátórendszer észlelheti, hogy egy magányos ember körül hirtelen ismeretlenek jelennek meg, és feltűnhet az is, ha megváltozik az idős ember életvitele, eltűnnek mellőle a korábbi ismerősök, vagy új személyek kezdik intézni az ügyeit. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az önkormányzat egyszerűen megtilthatna egy szerződéskötést két nagykorú ember között.
Maglód polgármestere, Kérges László szintén arról beszélt, hogy történtek már olyan esetek, amelyeknél felmerült: kiszolgáltatott emberektől megpróbálták megszerezni a vagyonukat. A település szociális ügyintézője, Szabó Tímea pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális rendszer elsősorban megelőzni, jelezni és segíteni tud, de egy jogilag cselekvőképes felnőtt ember döntéseibe csak igen szűk körben lehet beavatkozni. Ez a gyakorlat egyik legsúlyosabb dilemmája.
Egy ember lehet zavart, alkohol- vagy más függőséggel küzdő, könnyen befolyásolható, magányos vagy mentálisan rossz állapotú úgy is, hogy jogilag továbbra is teljesen cselekvőképes. Ebben az esetben szerződést köthet, eladhat vagy átruházhat vagyont, és kívülről sokszor csak akkor válik nyilvánvalóvá, mi történt, amikor az ingatlan tulajdoni lapján már megjelent az új tulajdonos.
A tartási szerződés ugyan később módosítható vagy megszüntethető lehet. Ha a természetbeni tartás ellehetetlenül, a bíróság akár életjáradékká is alakíthatja a jogviszonyt; ha pedig a szerződés célja már módosítással sem valósítható meg, a felek kérhetik annak megszüntetését. Csakhogy ehhez valakinek észlelnie kell a bajt, eljárást kell indítani, bizonyítékokat kell gyűjteni, és végig kell vinni egy akár éveken át tartó jogvitát. Egy egyedül élő, elszigetelt, rossz mentális állapotú ember éppen erre képes a legkevésbé.
A gondoskodás és az üzlet határán
A tartási szerződés természeténél fogva bizalmi jogviszony. Az eltartott sokszor nem pusztán egy vagyontárgyat ad cserébe, hanem egész hátralévő életének biztonságát teszi a másik ember kezébe. Ez önmagában nem probléma, és nagyon fontos hangsúlyozni: a tartási szerződés önmagában legitim és sok esetben valódi segítséget jelenthet azoknak, akiknek nincs olyan hozzátartozójuk, aki a mindennapi gondozást vállalni tudná. A veszély a kiszolgáltatottság és a jelentős vagyon találkozásánál kezdődik.
Egy fővároshoz közeli településen egy régi, akár felújításra szoruló családi ház is több tízmillió forintot érhet. Ilyen vagyonnál már hatalmas az érdekkülönbség egy magányos, gondozásra szoruló ember és az ingatlan megszerzésére törekvő fél között. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy szükség van-e tartási szerződésre. Hanem az, hogy miként lehet megakadályozni, hogy egy eredetileg szociális és emberi célt szolgáló jogintézményből vagyonátruházási technika legyen azok kezében, akik tudatosan a legvédtelenebbeket keresik.
Gyömrőn és Maglódon ugyanis éppen ettől tartanak a megszólalók. Nem egyetlen rosszul sikerült szerződésről beszélnek, hanem olyan emberekről, akik szerintük figyelik a településeket, keresik az egyedül maradt időseket, a függő, beteg vagy mentálisan kiszolgáltatott embereket, kapcsolatot építenek velük, majd amikor a bizalom már kialakult, megjelenik az okirat.
Hogy valóban szervezett hálózat működik-e a háttérben, azt hatósági vagy bírósági eljárásnak kell bizonyítania. Az azonban már most is látható, hogy a probléma nem elméleti: országszerte kerültek hatóságok elé olyan ügyek, amelyekben tartási szerződés, idős vagy mentálisan kiszolgáltatott sértett és nagy értékű ingatlan ugyanabban a történetben jelent meg.
Már a forgatás után újabb történetek érkeztek
Hogy mennyire nem egyedi esetekről van szó, azt már a forgatás napján megtapasztaltuk. Amikor Gyömrőről és Maglódról egy rövid Facebook-bejegyzésben jeleztem, milyen ügyeknek járunk utána, még a riport megjelenése előtt több új megkeresés érkezett.
Jelentkezett egy másik Pest vármegyei település polgármestere is, aki arról számolt be, hogy náluk szintén több hasonló történettel találkoztak, de magánemberek és családok is megkerestek bennünket olyan esetekkel, amelyekben idős, egyedül élő vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek ingatlanának megszerzése körül merültek fel súlyos kérdések.
Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert ezek a jelzések nem egy hosszú hónapokon át futó felhívás eredményeként érkeztek, hanem már egyetlen közösségi médiás bejegyzés nyomán. Vagyis az általunk bemutatott gyömrői és maglódi történetek minden jel szerint csak egy jóval szélesebb probléma felszínét mutatják.
A megkeresések alapján az is kirajzolódik, hogy nem egyetlen módszerről beszélhetünk: van, ahol tartási szerződés kerül elő, máshol életjáradék, megint máshol egy, az érintett halála előtt röviddel előkerülő végrendelet vagy más, vitatott körülmények között létrejött okirat válik az ingatlanszerzés alapjává.
Ez csak a sorozat első része
Az Ingatlanszerzés trükkjei című videóriport-sorozatunk első része ezért kizárólag a tartási szerződésekre koncentrál.
A következő részben már azokat az eseteket mutatjuk meg, amelyekben egyedül élő, magukra maradt emberek halála előtt hirtelen új végrendeletek, életjáradéki konstrukciók vagy más, a vagyon sorsát alapvetően megváltoztató iratok kerültek elő. Olyan ügyekkel is találkoztunk, ahol a hozzátartozók szerint a korábbi családi viszonyokhoz és az érintett addigi szándékaihoz képest teljesen váratlan végintézkedés jelent meg az utolsó időszakban.
Éppen ezért a probléma nem szűkíthető le arra, hogy egyes tartási szerződéseket tisztességtelenül kötöttek-e meg. A nagyobb kérdés az, hogy a jelenlegi szabályozás és ellenőrzési rendszer mennyire képes megvédeni azokat az embereket, akik életkoruk, mentális állapotuk, függőségük, magányuk vagy egyszerűen kiszolgáltatott élethelyzetük miatt könnyen befolyásolhatóvá válnak.
Riportunk megszólalói ezért azt hangsúlyozták: meg kell vizsgálni, hol vannak azok a jogi kiskapuk, amelyek lehetőséget adhatnak visszaélésszerű vagyonátruházásokra, és szükség van-e olyan törvényi garanciákra, amelyek még azelőtt képesek védelmet nyújtani, hogy egy ingatlan tulajdonjoga más kezébe kerül. Mert mire egy család, egy önkormányzat vagy egy hatóság észleli, hogy baj van, gyakran már megtörtént az átírás, eltűnt a korábbi tulajdonos vagyona, és megkezdődik egy akár évekig tartó pereskedés.
A valódi kérdés ezért nem csupán az, hogyan lehet egy vitatott szerződést utólag megtámadni, hanem az is, hogyan lehet eleve bezárni azokat a kiskapukat, amelyek a kiszolgáltatott emberek vagyonára vadászóknak lehetőséget teremtenek.
Kérjük Önöket, támogassák munkánkat és a műsor fennmaradását!
Adományaikat a Magyar Jelent fenntartó Magyar Jelen Alapítvány részére örömmel vesszük:
Magyar Jelen Alapítvány 10410400-00000190-11572440
HU26 1041 0400 0000 0190 1157 2440
SWIFT/BIC kód: OKHBHUHB
(Kiemelt videó forrása: Magyar Jelen YouTube-csatornája)
Korábbi adások:
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
További cikkeink
Támogassa munkánkat!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
Legfrissebb
Külföld
2026. szept. 30. 18:49
Demográfiai válság: Tovább csökkent Lengyelország népessége
Belföld
2026. szept. 30. 17:02
Megvétózta az egészségügyi törvényt Baka András
Belföld
2026. szept. 30. 16:10
A régió egyik legnagyobb akkumulátoros energiatároló eszközparkját hozzák létre Magyarországon
Belföld
2026. szept. 30. 15:14
Toroczkai László több országban is jogi eljárást indít a Meta és a külföldi beavatkozások ellen
Videó
2026. szept. 30. 14:17
Móna Márk: Jól építkezik a Mi Hazánk
Legfontosabb
Külföld
2026. szept. 30. 14:33
Demográfiai válság: Tovább csökkent Lengyelország népessége
Belföld
2026. szept. 30. 15:26
Megvétózta az egészségügyi törvényt Baka András
Belföld
2026. szept. 30. 14:00
A régió egyik legnagyobb akkumulátoros energiatároló eszközparkját hozzák létre Magyarországon
Belföld
2026. szept. 30. 13:14
Toroczkai László több országban is jogi eljárást indít a Meta és a külföldi beavatkozások ellen
Videó
2026. szept. 30. 09:56
Móna Márk: Jól építkezik a Mi Hazánk
Friss hírek
