Aki szereti a focit, pláne a hazai labdarúgást, annak a Dunaszerdahely, vagyis a DAC sem ismeretlen. A felvidéki sárga-kékek azonban tény, nem feltétlenül a pályán nyújtott teljesítményükkel vívták ki a hírnevüket, hanem annál sokkal fontosabb tulajdonságukkal, de erről majd később. Ráadásul volt, amikor a zöld gyepen is térdre kényszerítették Európa egyik sztárcsapatát. A dunaszerdahelyi sport és labdarúgás 120. születésnapjára készült filmet mutatták be december második hétfőjén Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Az Uránia aulájában csendben gyülekeztek a DAC Film bemutatójára érkezők. Rósa Dénes, Lisztes Krisztián, Telek András vagy éppen Mátyus János és Kondás Elemér mellett ismert médiaszemélyiségek is jelen voltak az eseményen, melynek igazán megadták a módját a szervezők. A díszteremben például minden egyes szék háttámlájára egy sárga-kék DAC sálat terítettek, melyet a vendégeknek szántak. A dunaszerdahelyi sport 120 évét ünnepelték a résztvevők, akik ha telt házat nem is hoztak össze, de szép számmal jelentek meg az eseményen.
Minden vendég egy szurkolói sálat kapott ajándékba
Egy közösség története
A vetítés előtt a népszerű sportriporter, Hajdú B. István köszöntötte a megjelenteket, a Minarik Edét játszó Garas Dezsőre emlékezve. „Kell egy csapat” – gondolhatták Dunaszerdahelyen, ha nem is a legendássá vált mosodás nyomán, fejtette ki Hajdú B István. Majd Káel Csabát, Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas magyar filmrendezőt, filmügyi kormánybiztost szólította a mikrofonhoz. Káel szerint a huszadik század első felének polgári progressziója karolta fel a kultúra részeként a sportot is az akkori Magyarországon. Kiemelte azonban, hogy a DAC 120 éves története nem is annyira a sportklub, mint a körülötte kialakult közösség története.
Zárkózott emberek dacossága a DAC
Világi Oszkár, a DAC tulajdonosa követte a filmügyi kormánybiztost a színpadon. A csallóközi üzletember emlékeztetett, hogy a környék mocsárterülete az 1200-as évek óta lakott, márpedig a környezet miatt igencsak zárkózott emberek élnek ott. Mint mondta, a helyiek otthon a hétköznapokon mind őriznek magukban egy kicsit a DAC-ból, a hétvégén kimennek a meccsre, hogy együtt énekeljenek, majd hazamennek, és ismét ápolják a maguk kis DAC-ját a lelkükben. Világi Oszkár később a filmben is részletekbe menően beszél a dunaszerdahelyi futballal való viszonyáról.
Világi Oszkár nélkül nem létezne talán a DAC sem
120 év története másfél órában
A DAC Film Lajos Tamás producer alkotása, aki a Semmelweis, az Örök tél, vagy a Blokád című filmeket is jegyzi. A film két nagyobb részre oszlik, a történeti áttekintés után ugyanis egy alig észrevehető átmenettel kerülünk a Dunaszerdahely jelenébe és ismerhetjük meg a klub jelentőségét. A másfél órás filmből kiderül, hogy bár maga a DAC csak 1920-ban alakul meg, mégis miért hivatkozhatunk 1904-re indulásként, valamint a sárga és a kék szín jelentését is megismerhetjük. A dokumentumfilmben a klub egykosi és jelenlegi játékosai mellett Marco Rossi és a DAC szurkolói is egyaránt megszólalnak.
Külön pikáns Peter Kaspar, a DAC egykori futballistájának, a Slovan jelenlegi vezetőjének a megszólalása a filmben, aki a mai napig a városban él.
A filmből megtudhatjuk, hogyan élték meg a szerdahelyiek a Bayern München legyőzését, vagy hogy miképpen lett a klub himnusza a Nélküled. Az alkotók nem kerülték meg a szlovák-magyar viszonyt, ahogy a 2008. november elsejei, Slovan elleni találkozón történteket is őszintén mutatták be. Spoilerezni nem szeretnék, ezt a filmet bizony meg kell néznie annak, akit érdekel a futball, és ami azon túl van, és tudni akarja, hogyan lett a magyar futball felvidéki zászlóshajója a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club.
A vetítés után az alkotók is színpadra álltak
A Győri ETO is szóba került
Sikerült egy villáminterjúra „elkapni” Világi Oszkárt, akit nem csak a dunaszerdahelyi labdarúgásról kérdeztem. „Ez egy komoly dolog, hogy végül is egy film készült a DAC-ról, ami egy közösségnek a filmje. Ez nem is a focicsapatról szól ugyanis, hanem a közösségről.
Létrejött, és ez már jelzi, hogy valószínűleg több vagyunk, mint egy csapat, és vannak olyan értékeink, amiket érdemes filmvászonra is vinni
– mondta a tulajdonos, akit azonban nem csak erről kérdeztünk. Az üzletember ugyanis immár a Győri ETO tulajdonosa is, így kíváncsi voltam, van-e olyan a dunaszerdahelyi modellből, akár a közösségteremtés terén, amit Győrben is úgy érzi, hogy tudnak kamatoztatni, vagy tudnának. „Szerintem a győri szurkolótábor formálódik” – mondta Világi. Szerinte a DAC-tól függetlenül ugyanaz az életérzés Győrben is megvolt régen, amire a DAC a hangulatát kezdte építeni. „Csak ugye Győrben volt egy 9 éves kisiklás, amiből most jött vissza a klub, tehát vissza kell vinni a focit a városba, és úgy érzem, hogy már részben sikerült, és ezen dolgozni kell tovább” – mondta a Magyar Jelennek. „Én a két klubnak a szimbiózisát abban látom, hogy tudunk egymással együttműködni szakmai szinten is. Szerintem ez a legfontosabb, a többi pedig mindenkinek a maga ügye, a DAC-szurkolóknak a DAC, győrieknek pedig az ETO” – fejtette ki Világi.
Fényképek: Lipták Tamás / Magyar Jelen
Real Madrid vagy Liverpool? Kerkez Milos nehéz döntés előtt állhat
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Világszínvonal Budapesten – bárki sportolhat a Nemzeti Atlétikai Központban (+VIDEÓ)
