A szülőföld ellenállhatatlan vonzásáról szóló darabot Csiszár Imre állítja színpadra.
A rendező az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: Zilahy Lajos a két háború közti magyar drámairodalom egyik legsikeresebb és legtermékenyebb szerzője. Nemcsak drámái, regényei is sikert arattak. „Remek emberismerő, fantasztikusan izgalmas jellemek, akiket színpadra állít és nagyon jó szituációérzéke van” – tette hozzá.
Zilahy több művéből is készült film, például a Halálos tavaszból vagy a Valamit visz a vízből. Mint Csiszár Imre rámutatott, ez egyrészt népszerűséget hozott számára, másrészt ő is elkezdte a film dramaturgiáját becsempészni a drámák világába. Ez a Fatornyok című darabjánál is megfigyelhető. A darab három felvonása különböző stílusú, az első felvonás úgy indul, mint egy burleszk, mintha egy komédiára ült volna be a néző. A történet a második részre feszültebbé válik, érezhető, hogy itt mélyebb dolgokról is szó van. A harmadik felvonás szinte egy görög sorstragédia szörnyű légkörében zajlik, míg a végén megoldódnak és derűbe fordulnak a dolgok, és a néző jó érzéssel mehet haza a színházból.
A választás, hogy Zilahy Lajosnak ezt a darabját vegyék elő a sok közül, nem volt véletlen – mondta a rendező. A darab a szülőhaza ellenállhatatlan vonzásáról, kitörölhetetlen emlékéről szól, arról, hogy egy otthont, egy hazát elhagyni egy egész életet meghatározó döntés. Ezt a témát a szerző felelősségteljesen veti fel, nem egyoldalúan, nem kioktatva, hanem egy család drámáján belül – emelte ki a rendező.
A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz. A darabbeli férj kap egy jól fizető, nagy karriert ígérő állást Németországban, a feleségnek pedig módja van arra, hogy megvegye a régi szülőházat egy erdélyi kis faluban – innen a Fatornyok címe. Kérdés, hogy együtt megy-e el a család, vagy szétválik, kit választ a gyerek, a jövő hová tart.
Mint a rendező hangsúlyozta, a darab nem a politikáról szól, az csak a hátterét adja, az igazi dráma az emberek lelkében játszódik le.
A darab ismertetője szerint ezzel a darabbal zárták be 1944-ben a Nemzeti Színházat és az ostrom után 1945-ben, éppen nagy sikere miatt, a Vígszínház ezzel a színművel nyitott.
Az Újszínház előadásában Viczián Ottó, Timkó Eszter, Bánföldi Szilárd, Nagy Zoltán, Vass György, Nemes Vanda, Almási Sándor, Gregor Bernadett és Báhner Péter játszik.
(Forrás: MTI – Fotó: szinhaz.hu/György Zsolt)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
