Év végi propagandakampányt indított a kormány, melyben az általuk elért „gazdasági sikerekkel” dicsekednek. A felsorolásból valahogy kimaradt a katások ellehetetlenítése, illetve a megszámlálhatatlan mennyiségű magyar tulajdonú vállalkozás kivéreztetése, melyek az elszabaduló rezsiárak miatt húzták le a rolót. Nem is beszélve azokról, akiket a Covid-hisztéria alatti lezárosok tettek tönkre. Hiszen, miközben a kaszinók és a multik gond nélkül nyitva tarthattak, addig a magyar tulajdonú üzleteket ott lehetetlenítették el, ahol tudták.
Ha már itt tartunk, valójában semmilyen hazai ipart érintő eredménnyel nem dicsekednek a 2,5 millió választónak, akik ismét kétharmados felhatalmazással ruházták fel őket. Hiszen a 2022-es év „legfontosabb bejelentései” között csak és kizárólag külföldi multik terjeszkedését láthatjuk. Mintha a Fidesz kifejezetten arra lenne büszke, hogy neoliberális gazdaságpolitikájával teljes egészében eladta az országot a nagyvállalatoknak. Mert hát kik a haszonélvezői a kormány politikájának? Talán a magyar mezőgazdaság? Az ahhoz tartozó feldolgozóipar? Aligha, hiszen ilyen ágazatokról már nem is beszélhetünk. Mindent tönkretettek, eladtak, vagy bezártak. A termőföldjeink, amiket nem külföldi termelők vettek meg, az az autóiparé lett. Tehát, nem a magyarok a haszonélvezői a kormány politikájának. Akkor kik?
Hát persze, hogy a multik!
„2022-ben ismét megdőlt a beruházási rekord, 2600 milliárd forint összértékkel. Idén is sorra jelentették be a magyarországi nagyberuházásaikat az autóipari szereplők”- zengi dicshimnuszát a kormánypropaganda.
2022 legnagyobb gazdasági eredménye, hogy tovább folytatódik a 30 éves tendencia, miszerint a kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező, megcsonkított kis országunkat a külföldi autóipar összeszerelőüzemévé degradáljuk.
A Fidesz kétharmad 12. évében már azt se mondhatjuk, hogy a „nyugati multiknak szolgáltatták ki az országot”, hiszen derék kormányunk színesítette a palettát olyan köztudottan környezetvédő, hovatovább emberi- és munkajogokra érzékeny országokkal, mint például Kommunista Kína, vagy a dél-koreai akkumulátorgyárak. Vagyis „nemzeti” kormányunk alatt már nem csak a nyugati karvajtőke, de az ázsiaiak is gyarmatosítanak minket. (Félreértés ne essék, a kölcsönös, partnerségre épülő gazdasági együttműködéssel semmi probléma nem lenne, de jelen esetben erről még igen nagy jóindulattal sem beszélhetünk.)
És múltak az évek a gyarmaton…
Mint látható, a kormány elképesztően büszke az általa teremtett munkahelyekre. Azzal persze már kevéssé dicsekszik, hogy a fent felsorolt cégek olyan szánalmasan kevés bért fizetnek az alkalmazottaiknak, hogy többségükben már nem is magyarok dolgoznak, hanem ukrán és harmadikvilágbeli importmunkások, melyek behozatalát a Fidesz jogszabálymódosításokkal és kiskapukkal tette lehetővé. Ahogyan a (még megmaradt) magyar munkaerő teljes kizsigerelését is legalizálják a Munka törvénykönyve folytonos módosítgatásával, melynek alakítgatása kizárólag a külföldi nagyvállalatok igénye és megrendelése szerint történik.
Vagyis a fent felsorolt 1200, 500, 9000 stb. új munkahely jelentős részét nem magyar emberek fogják betölteni, amit igen, azt is a nyomorgáshoz elégséges bérezésért. Van viszont valami, ami a felsorolásból kimaradt: mennyibe került ez a magyar adófizetőknek?
Hiszen a kormány elmúlt 12 évét látva kijelenthető, olyan nem fordulhat elő, hogy ide jön egy külföldi multi, és azt a Fidesz nem támogatja a magyar adófizetők pénzével. Rövid utánajárás után kijelenthető:
a felsorolt cégek közül MIND részesült állami támogatásban, sokan közülük még 2022-ben is milliárdokat kaptak a magyar államtól. Akkor, mikor a magyar családoknak és vállalkozásoknak már csak a megszorítások jutottak.
Annyira a jelek szerint mégsem üres az államkassza, hogy a tőkeerős multiknak ne jusson pár milliárd.
Nincs külföldi beruházás állami támogatás nélkül
A mesterségesen lent tartott bérek, a nem létező munkajogok és a hosszú évekre biztosított teljes adómentesség miatt amúgy is ide települnének az óriáscégek, a kormány ennek ellenére mégis indokoltnak látja valamennyit „megsegíteni” az adófizetők pénzével még akkor is.
A Sisecam példának okáért egy igencsak tőkeerős török cég, mely autóipari üvegtermékek előállításával foglalkozik. Magyarországi terjeszkedését önerőből is simán megoldotta volna, a kormány az aszódi fejlesztést mégis megtámogatta 650 millió forinttal, miközben az általa bevezetett intézkedések miatt megszorult magyar vállalkozásokat és szolgáltatókat sorsára hagyta. Ezért a 650 millióért 100 új munkahelyet kaptunk, amit vagy magyarok fognak betölteni, vagy nem.
A REHAU-Automotive Kft.-nek sincs oka búslakodni, hiszen 2022-es terjeszkedését a magyar kormány 7 milliárd forinttal támogatta, melyért cserébe 720 új munkahely létesülhet.
A Kínából érkező Chevron Autó sem volt rászorulva a magyarok pénzére, hiszen a kommunista rezsim vagy a tenyerén hordoz egy céget, vagy rövid úton kivégzi. Az induláshoz mégis kaptak 5,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást 2020-ban. 2022 májusában a miskolci üzem termelése még papíron se indult meg, a kínaiak ennek ellenére újabb beruházást jelentettek be, mire Szijjártó ugrott, és hozzájuk vágott még 4 milliárd forintot. Így a kommunista járműipari vállalat támogatása már megközelíti a 10 milliárd forintot.
A dél-korei W-Sope nyíregyházi üzemének támogatása viszont talány. Az tény, hogy a magyar adófizetők – tudtukon kívül, akaratuk ellenére – ezt is milliókkal, ha nem milliárdokkal támogatták, a pontos összeget azonban nem hozta nyilvánosságra a kormány. Viszont azt ígérték, az Európai Bizottság előtt zajló notifikációs folyamat lezárását követően meg fogják tenni.
A titkolózás a részükről érthető, hiszen a beruházásról idén októberben érkezett hír, mikor a magyar társadalom már javában nyögi a dilettáns kormányzás következményeit. Ilyenkor „nem szerencsés” a választók orra alá dörgölni, mennyi pénzzel tömi kormányuk a tőkeerős nagyvállalatok zsebét.
A rendkívül környezetszennyező kínai akkumulátorgyár, a CATL 87,7 milliárd forintos állami támogatásból mérgezheti meg a Debrecen környéki magyar termőföldeket. Az ő esetük azért is kirívó, mivel
a cég érdekében a kormány még jogszabályt is módosított, hogy a környező gazdákat gond nélkül kisemmizhessék a minél zökkenőmentesebb terjeszkedés érdekében.
A győri Audit eddig is tenyerén hordozta a Fidesz-kormány, így nem meglepő, hogy 2022 nyarán is jutott nekik „potom” 8,5 milliárd forint a magyar adófizetők pénzéből.
Az Audi mellett a BMW is a kormány kedvencei közé tartozik, így nem meglepő, hogy az általuk közzétett „dicsőséglistán” kétszer is szerepel. Egyszer itt a kecskeméti gyáruk, melyet idén nyáron 14 milliárd forinttal szponzoráltak.
Ez az összeg azonban eltörpül a debreceni beruházástól, melynek összértéke 135 milliárdra(!) rúg,
ami 2022 novemberében újabb 27 millió forinttal emelkedett.
A Bosch Automotive Steering Kft.-be korábban is öntötte a tízmilliárdokat a kormány. Így aligha váratlan, hogy zalaegerszegi beruházásásukhoz 2022 szeptemberében újabb 1,2 milliárd forint állami támogatást kaptak, hiszen sosem mehet elég pénz a multiknak, ugyebár?
A ThyssenKrupp esete még pikánsabb. A cég leányvállalata 2020-ban 11 milliárd forintos állami támogatásban részesült, melyet köszönt szépen, majd közölte: esze ágában sincs béremelésekről tárgyalni. Erről a cégről a dolgozók érdekeit védő Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetének (ÉTMOSZ) is megvan a véleménye. Szerintük:
szégyenletes, hogy az a multinacionális vállalat, amely kiemelt állami támogatásban részesült a beruházása kapcsán, és most a járványveszély idején is elsők között kapcsolódott be a bértámogató programba, semmibe veszi a magyar munkavállalói jogokat, szándékosan megsérti a munkavállalókat védő jogszabályokat.
A munkajogok és a magyar dolgozók egészsége azonban olyan szinten nem érdekli a Fidesz-kormányt, hogy 2021-ben újabb 770 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a ThyssenKruppnak, majd 2022 szeptemberében a jászfényszarui beruházásukat is megtámogatták 4,7 milliárd forinttal.
És ha azt hinnénk, hogy az idén nyáron és ősszel elszórt milliárdok már végképp kimerítették az államkasszát, akkor súlyosan tévedünk. A kormány ugyanis mindig talál forrást, ha nem a magyar embereket, hanem a külföldi multikat kell megsegíteni. Ezt bizonyítja az a novemberi bejelentés is, miszerint a Siemens Energy Kft alig 400 új munkahelyet hozó beruházásához is mintegy 630 millió forint támogatással járultak hozzá a magyar adófizetők.
Mit szólnak ehhez a magyar emberek?
A kérdés kapcsán általában két féle magyar ember létezik. A szélsőségesen kormánypárti, aki tényleg elhiszi, hogy külföldi multik nélkül Magyarország képtelen lenne működni. Ők üdvözölnek minden beruházást, és hazánk összeszerelőüzemmé történő lezüllesztésében sem látnak semmi kivetnivalót, hiszen a „globalizmusban” mindenkinek meg van a maga szerepe. Érvelésük kísértetiesen hasonlít a szélsőséges liberálisokéhoz, ez azonban nem zavarja őket.
Az emberek másik fele határozottan nem örül annak, hogy a kormány ilyen szinten kiszolgáltatottá teszi hazánkat. Sokan még a propagandán is átlátnak, és vagy olvasottságuk, vagy személyes tapasztalataik miatt, de azt is tudják, azok a bizonyos munkahelyek sem nekünk nyílnak. Íme néhány észrevétel a kormány bejegyzése alatt:
A hozzászólóknak maximálisan igaza van, tényleg nincs mit dicsekedni azzal, hogy összeszerelőüzemmé silányították hazánkat, ahol a magyar adófizetők pénzéből külföldi multik pakisztániakat, indonézeket és ki tudja még kiket foglalkoztatnak (miközben egyébként előszeretettel nyomják a „szivárványos” propagandát is). Ha ezek a milliárdok a magyar vállalkozások megsegítésére mentek volna, 2023-ban egy egészen más Magyarországra ébredhetnénk, de hát tudjuk ugye, hogy a cél az, hogy 2030-ra „ne legyen semmink, és boldogok legyünk”.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
