A koronavírus-járvány következtében meghozott utazási korlátozások bevezetése, a külföldi vendégforgalom évek óta tartó folyamatos bővülését törte meg hazánkban is. Az elmúlt években a külföldiek generálták a vendégforgalom mintegy felét a kereskedelmi szálláshelyeken, az utazásokhoz kapcsolódó kiadásaik összege pedig 2019-ben elérte a 2,3 ezer milliárd forintot.
Az elmúlt években a globális és a hazai turisztikai forgalom folyamatosan bővült, élénkült az utazási kedv. Egyre több külföldi vendég érkezett Magyarországra és vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek, közösségi szálláshelyek) szolgáltatásait: az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2019-ben 2,7, 2020 január–februárjában 14 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány terjedésének lassítására hozott intézkedések miatt azonban 2020 márciusának második felében a kereskedelmi szálláshelyek bezártak, ugyanakkor a nemzetközi utazási korlátozások és a lakosság óvatossága miatt a forgalomcsökkenés már korábban érzékelhető volt. Ennek következtében hazánkban márciusban
a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 68, az általuk fizetett szállásdíj összege 65, a Liszt Ferenc repülőtér utasforgalma pedig 58 százalékkal esett vissza
az egy évvel korábbihoz képest. A járvány vendégforgalmat korlátozó hatása nélkül feltehetően tovább folytatódott volna a külföldivendég-éjszakák számának emelkedése, ami márciusban a becsléseink alapján elérte volna a 7,6 százalékot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből.
A vendégek közel fele külföldi
Az ország kereskedelmi szálláshelyein az elmúlt években folyamatosan növekedett a vendégek száma, akiknek közel felét a külföldről érkezők teszik ki. A kereskedelmi szálláshelyek 2019-ben 12,9 millió vendéget fogadtak, 31,5 millió vendégéjszakára, ebből 6,2 millió volt a külföldi vendég és 15,8 millió az általuk foglalt éjszaka. Utóbbiak hattizedét Budapesten töltötték, ezen kívül körükben a legnépszerűbbnek a Balaton, valamint a fürdőikről ismert települések térsége számított.
2019-ben a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek részesedése (63 százalék) magasabb volt a befizetett szállásdíjak összegéből, mint a vendégéjszakák számából. Összesen 209 milliárd forint szállásdíjbevétel származott tőlük.
Csúcspont
Évek óta a főszezonnak számító júliusban és augusztusban érkezik a legtöbb külföldi vendég a hazai kereskedelmi szálláshelyekre. Ez a két hónap az összes vendégéjszaka 13-14 százalékát jelenti. A küldő országok tekintetében a német és a lengyel vendégek aránya a legjelentősebb.
Az üzleti célú egyéb szálláshelyeket igénybe vevők száma még dinamikusabban nőtt az utóbbi években, mint a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. 2019-ben a külföldivendég-éjszakák aránya 47 százalék volt az üzleti célú egyéb szálláshelyeken. A forgalom erősen koncentrált, Budapest részesedése (kiváltképp a pesti belső kerületeké) 59 százalék. A főváros és a négy legjelentősebb célpontnak számító vidéki járás (Fonyódi, Hajdúszoboszlói, Keszthelyi, Siófoki) együttesen már 76 százalékkal részesedett a forgalomból, így a külföldiek elmaradása főleg ezeken a helyeken okozhat anyagi veszteséget.
Zuhanó repülőforgalom
Az utazások elmaradása, a turizmus visszaesése nemcsak a szálláshelyek vendégszámában érhető tetten, hanem a repülőterek forgalmában is. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér teljes utasforgalma 2020 márciusában 58 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ebben a hónapban mindössze 494 ezer utas fordult meg a repülőtéren, ennél kevesebb utoljára 2012. februárban, a Malév megszűnésekor volt. A debreceni nemzetközi repülőtéren 57 százalékkal maradt el az utasforgalom az egy évvel korábbitól.
Jelentős bevételről kell lemondaniuk a turizmusból élőknek
A járvány hatására a turizmusban bekövetkezett változások tovagyűrűző hatása közvetett módon több gazdasági ág teljesítményére is kihat. A fertőzés terjedésének megfékezésére hozott intézkedések miatt elmaradt vendégforgalom nem csak a kereskedelmi és az egyéb, üzleti célú magánszálláshelyek anyagi helyzetét befolyásolja kedvezőtlenül, hanem a turizmushoz kapcsolódó vállalkozásokét (például vendéglátóhelyek, szórakoztatóhelyek, kiskereskedelmi üzletek stb.) is.
A külföldi vendégek hazánkba tett utazásaikhoz kapcsolódó kiadásai az elmúlt években folyamatosan emelkedtek,
2019-ben 2,3 ezer milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg közel hatszorosa a magyarok belföldi utazásai során elköltöttnek.
A szálláshelyek bevételeire elenyésző hatást gyakorló egynapos utak több mint kilenctizede a szomszédos országok lakóihoz kapcsolódott. Az utazási motivációk között legnagyobb súllyal szereplő bevásárlóutak generálta költések elmaradása elsősorban a kiskereskedelmi üzletek forgalmában mutatkozhat meg.
A szolgáltatásexport is nyögi
A hazánkba érkező külföldi látogatók gazdasági súlya számottevő, 2019 folyamán az ebből származó bevételek a szolgáltatásexport 24, a GDP 4,5 százalékát érték el. Éven belül a turisztikai exportbevételek hasonlóképp oszlanak el, mint a kereskedelmi szálláshelyek esetében a szállásdíjbevételek. A GDP-hez viszonyítva az első és a negyedik negyedév a legkevésbé hangsúlyos, a legerősebb időszaknak a július–augusztusi főszezont magában foglaló III. negyedév számít.
Forrás: infostart, Fotó: MTI/Jászai Csaba
