Sokan, sokáig ringatták magukat abba az illúzióba, hogy Kelet-Európa sohasem lesz olyan, mint a Nyugat, mert az emberek gondolkodásmódja teljesen más, így az immunrendszer képes ellenállni a globalista agymosásnak. Ez nagyon sokáig igaz is volt, ám a közösségi média és az okostelefonok elterjedésével egyre világosabban látszik, hogy a mostani fiatalok már nem osztoznak elődeik normális értékrendjével.
A kultúra teljes egészében a globalisták irányítása alatt áll, a normálisan gondolkodó országok részéről még csak kísérlet sem történt egy kulturális forradalomra, mely akárcsak halovány alternatívát kínálna az életellenes liberalizmussal szemben. A frankfurti iskola tanai, miután leigázták a Nyugatot, most meghódítják Kelet-Európát is. Ennek újabb ékes bizonyítéka a következő felmérés is, melyet egyetemisták körében készítettek.
Ebből kiderül, az egyetemista fiatalok körében jelentősen nőtt a politikai érdeklődés és részvételi szándék, méghozzá a szélsőliberális ideológia szolgálatában. Még a magukat jobboldalinak valló fiatalok többsége is inkább emlékeztet egy nyugati, szivárványzászlós szalonkonzervatívra, mint egy valódi nacionalistára.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében ismerteti: az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás 2011-es indulása óta ötödször vizsgálta a magyar egyetemisták közéleti-politikai attitűdjét. A reprezentatív felmérés a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet vezetőjének irányításával, a Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával együttműködésben készült el.
A február 22-e és március 11-e között, 805 nappali tagozatos egyetemista megkérdezésével végzett felmérés gyorsjelentését szombaton az EFOTT fesztiválon mutatták be, képet adva a Magyarországon élő több mint 1,5 millió 15-29 éves fiatal helyzetéről, preferenciáiról.
Ebből kiderült, az egyetemisták jelentős többsége „kifejezetten jónak” tartja anyagi helyzetét, ettől függetlenül 44 százalékuk a kivándorlásról fantáziál, és külföldön képzeli el a jövőjét.
A kutatás megállapította: a magyar egyetemisták többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról otthon, családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint korábban bármikor.
Oross Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés látható: míg 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent. Érdemi az emelkedés a tiltakozó petíciók, a pénzadományozás, a tüntetés és a bojkott esetében. A 2024-es aktivizmus a 2010-es évek elején mérthez hasonlatos.
Ennél is beszédesebb azonban az az adat, miszerint
az azonos neműek „házasságát” a hallgatók 72 százaléka támogatja, a normális anya-apa szerepfelfogást ugyanakkor csupán 6 százalékuk.
A migrációs politika szigorítását egynegyedük tartja kívánatosnak. Ez utóbbi esetben különösen nagy az attitűdök eltérése a baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között: míg az önmagukat jobbra sorolók 44, a baloldaliak 12 százaléka ért inkább vagy nagyon egyet az állítással.
Íme, 14 év „nemzeti-keresztény” kétharmad sikerének legszebb mutatója.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
