A Mi Hazánk Ifjai nem tenné kötelezővé a polgári esküvőt

- Ha minden jól megy, az ember életében csupán egyszer érkezik el a házasság napja, amikor egy férfi és egy nő örökké összekötik életüket, oltár elé állnak és kimondják a boldogító igent. Pontosabban szólva a jelenlegi szabályok értelmében minimum kétszer, hiszen azok a keresztény házasulandó felek, akik Isten előtt kiszolgáltatják egymásnak a házasság szentségét, hogy az állam is házastársaknak nyilvánítsa őket, kötelezően részt kell vegyenek, így részt kell vennünk menyasszonyommal nekünk is egy másik úgynevezett házasságkötésen, a polgári szertartáson - mondta Vékony Csongor Levente, a Mi Hazánk ifjainak elnöke.

Vékony szerint a 18. század végén a liberalizmus egyházellenes intézményeként jött létre, ami arra volt hivatott, hogy a boldogan éltek amíg meg nem haltak mesezáró részt lecserélje, a boldogan éltek, aztán ha mégse, akkor felbontották a szerződést befejezésre.

Mint fogalmazott, Semjén Zsolt KDNP-elnök már 2005-ben a Népszabadságban így nyilatkozott, ha az állam hivatalosan is elismerné a templomban kötött házasságot, senkinek a jogai nem sérülnének, viszont megszűnne egy fölösleges bürokratikus procedúra.

- Dúró Dóra és Novák Előd 2011. május 2-án nyújtották be módosító javaslatukat az országgyűlésben, melyben az egyházi esküvő polgári érvényességének bevezetését javasolták. Ahogy ők, úgy mi is méltatlannak tartjuk, hogy kétszer kell kimondani a boldogító igent. A Fidesz már 2001-ben felvetette, hogy az egyházi esküvőt is ismerje el az állam, ahogy az Európai Unió számos országában elismerik