Novák Előd írásbeli kérdést is intézett a miniszterelnökhöz. A Felvidékről kitelepített magyar családok kártalanítását indítványozza a Mi Hazánk, amit 1947 óta nem teljesítettek a különböző kormányok az érvényes szerződések és döntések ellenére sem.
Az első világháború utáni Csehszlovákia nemzetiségi szempontból heterogén államnak számított, hétszázezernyi magyar kisebbséggel – idézi fel írásbeli kérdésében Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője. Hozzátette, hogy ez az akkori Csehszlovákia lakosságának 4,9%-a volt az 1930-as népszámlálás szerint.
Folyamatosak voltak a jogsértések a magyarokkal szemben Trianon után
Ezeknek a magyar embereknek, családoknak java része a békediktátumok ellenére az új helyzetet interregnumként fogták fel, és továbbra is Magyarországot tekintették hazájuknak, teszi hozzá a képviselő. Szerinte ennek az egyik oka az volt, hogy a magyar közép- és nagybirtokok kárára végrehajtott „demokratikus” földreform során a magyar parasztok nem részesültek olyan mértékben az újra elosztott földekből, mint a szlovákok és a csehek.
A másik ok pedig, hogy a térség „legdemokratikusabb” állama a közigazgatási határokat is úgy rajzolta át, hogy egyetlen közigazgatási egységen belül se legyen többségben a magyar.
Az 1946. február 27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény arra hatalmazta fel a csehszlovák államot, hogy arányaiban annyi magyart telepítsen át Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák települne át Csehszlovákiába – emlékeztetett Novák Előd. Ezen felül Csehszlovákia további magyarokat is áttelepített egyoldalúan, akikre a népbíróságok „háborús bűnös” billogot aggattak. Az így kitelepített magyarok száma meghaladta a százezret is.
Vagyonos magyarok érkeztek nincstelenül
A lakosságcsere ismérve volt, hogy míg Csehszlovákiából módosabb magyarok érkeztek hazánkba (már-már nincstelenül), addig a Csehszlovákiába áttelepülő szlovákok itt, Magyarországon minimális vagyonnal rendelkeztek. A kitelepített magyarok mozdíthatlan földtulajdona 233.500 holdra tehető, míg az áttelepült szlovákoké mindösszesen 33.000 hold volt. Ugyanígy jelentős különbség van a magyarok által hátrahagyott lakóingatlanok tekintetében, ha ezt is a szlovák családok itt maradó ingtalanjaival vetjük össze – írta a politikus.
Az 1947-es párizsi békeszerződés 29. cikkelyének 3. pontja rögzítette, hogy a magyar állam a felelős a felvidéki magyarok kártalanításáért.
Továbbiakban a békeszerződés rögzítette a Csehszlovákiának fizetendő 30 millió dolláros kártérítést, amely összeg meghatározásánál figyelembe vették a már említett jelentős vagyoni különbségeket, és azt is, hogy a kényszerrel kitelepített magyarok kárpótlását Budapest vállalta át.
Alkotmányellenes módon nem történt meg a kártalanítás
Novák Előd kénytelen megállapítani, hogy a fentiek ellenére a magyar családok, emberek kártalanítása a mai napig nem történt meg! Pedig, mint hozzáteszi, a magyar és csehszlovák kormány 1949 nyarán egyezséget kötött, hogy rendezni kell a békeszerződés függő ügyeit.
„Annak ellenére sem történt meg ezen családok kártalanítása, hogy az Alkotmánybíróság 37/1996. (IX.4.) számú határozatában állapította meg, hogy alkotmányellenes helyzet állt elő azzal, hogy Magyarország nem tett eleget az 1947. évi párizsi békeszerződés ide vonatkozó passzusának”
– emeli ki a Mi Hazánk politikusa. Ekkor egyébként az AB felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a rendezés érdekében 1997. június 30-ig tegyék meg a szükséges intézkedéseket. De ez sem volt elegendő, a továbbiakban sem történt semmi – tette hozzá Novák Előd. Az AB így az Országgyűlés folyamatos mulasztásos alkotmánysértését állapította meg, ami miatt újabb határozatot hozott 2003- ban (45/2003. (IX.26.)). A rendezés legvégső határidejét 2004. június 30-ra jelölte ki, de az Országgyűlés azóta is ignorálja az AB határozatait és így a vonatkozó kötelezettségét. A törvényhozás lassan 30 éve, a magyar állam immáron lassan 80 éve nem teljesíti a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségét, és nem kártalanítja a szerencsétlenül járt magyar családokat, akik a lezajlott kitelepítések következtében egy-egy élet munkáját hagyták hátra vadidegen embereknek, és kezdtek új életet a trianoni határon belül, sok esetben nincstelenként. Novák Előd azt a kérdést tette fel Orbán Viktor miniszterelnöknek:
„A jelentős anyagi kárt szenvedett magyar családok nevében kérdezem, hogy hajlandók-e rendezni ezt a problémát?”
Volt egyszer egy Kakas szálló – míg az angolszász légiterroristák meg nem látogatták
