A spanyolországi muszlimok és a helyi baloldali pártok már több mint másfél évtizede kampányolnak amellett, hogy a córdobai Szűz Mária-katedrálist alakítsák mecsetté, arra hivatkozva, hogy az épület a VIII. és a XIII. századok között mecsetként funkcionált, de egyébként előtte és utána is sok évszázadon át keresztény, római katolikus templom volt.
Az egyik legmérvadóbb spanyol napilap, az El Mundo számolt be róla, hogy az isztambuli Hagia Sophia múzeum, volt bizánci keresztény bazilika mecsetté (vissza)alakítása után felerősödött a dél-spanyol Andalúzia régióhoz tartozó Córdoba városában a helyi muszlimok és baloldali pártok azon több mint másfél évtizedes követelése, hogya turisták körében rendkívül népszerű Szűz Mária-katedrálist alakítsák át mecsetté.
A tervet egy július 23-i interjújában felkarolta Sultan bin Mohamed Al-Qasimi, az Egyesült Arab Emírségek Sardzsa régiójának az emírje is.
Az iszlám vallású emír szintén a Hagia Sophia ügyével példázódott, de ez hamis érvelés, mivel Törökország muszlim többségű állam, míg Spanyolország a katolicizmus egyik legfontosabb, bár folyamatosan gyengülő bástyája.
Ugyanakkor az alkotmánya alapján mindkét állam szekuláris világnézetű. Sultan bin Mohamed Al-Qasimi véleménye alapján, amúgy a keresztények nem érdemlik meg, hogy birtokolják az általa csak córdobai nagymecsetnek nevezett építményt.
Az ugyanakkor nem világos, hogy az emír milyen alapon avatkozik be a Spanyol Katolikus Egyház belügyeibe.
Szűz Mária-katedrális vagy nagymecset?
A córdobai Szűz Mária-katedrális helyén a korai római korban egy pogány Janus-templom állt, amit később keresztény templommá alakítottak át.
A római időszakban Córdoba Hispánia provincia fővárosa volt.Miután a germán, de egyébként keresztény vallású vizigótok az V. század végén elfoglalták a várost, a templom megmaradt kereszténynek, és felvette a Szent Vince-bazilika nevet.Szent Vince egy Hispániában született diakónus volt, aki a IV. század legelején áldozatául esett a Római Birodalom keresztényüldözésének.
A VI. században hol a bizánciak, hol a vizigótok uralma alatt állt a város, majd711-ben a muszlim arabok és berberek (Spanyolországban móroknak nevezik őket) hódították meg,és megalapították Al-Andalus tartományt, aminek Córdoba lett a központja. Néhány évtizeden át a keresztények és a muszlimok párhuzamosan használták a kultikus helyet. Amikor az arab Umajjád-dinasztia egyik száműzött hercege, Abd al-Rahman az Ibériai-félszigetre érkezve 755-ben legyőzte Andalúzia szintén muszlim kormányzóját, elhatározta, hogyolyan mecsetet építtet, amely felveszi a versenyt a mekkai nagymecsettel.Megvásárolta az épület keresztény részét, és 784-ben elkezdte a mecset építését, amely közel 200 évig épült, a végleges formáját csak 987-ben nyerte el.
A spanyol reconquista (az egykori keresztény területeknek a móroktól való visszahódítása) során III. Ferdinánd kasztíliai király 1236-ban azonban visszafoglalta Córdobát is, ekkor pediga nagymecsetet visszaalakították katolikus templommá, Szűz Mária-katedrális néven.Azóta is keresztény templomként funkcionál.
A Spanyol Iszlám Tanács az általuk „córdobai nagymecsetnek” nevezett épület „visszaszolgáltatása” céljából már számos alkalommal fordult a Spanyol Katolikus Egyházhoz, sikertelenül. Még 2004-ben a Vatikánnál is próbálkoztak ugyanezzel, de ez sem vezetett eredményhez.
A ma Spanyolországban élő, 2019-es adatok alapján2,1 millió muszlim (a lakosság 5 százaléka) túlnyomó többsége migráns és migrációs hátterű, akik az utóbbi 3 évtizedben érkeztek, döntően Marokkóból.Az egykori mórok leszármazottai, a papíron katolikus vallásra térített, de iszlám hagyományaikat titokban megőrző moriszkók csupán mutatóban maradtak, mivel még a XVII. század elején szinte valamennyijüket elüldözték, mivel azt gyanították róluk, hogy együttműködnek a Földközi-tenger nyugati térségében is terjeszkedő Oszmán Birodalommal.
A córdobai Szűz Mária-katedrális tulajdonosa a Spanyol Katolikus Egyház,az épület pedig a világörökség része, tehát az UNESCO védelme alatt áll.
A katedrális annak az egyik szimbóluma, hogy a spanyol hont felszabadították a muszlim uralom alól.
Forrás: origo.hu
