Eurostat: utolsó előtti Magyarország a minőségi étkezés tekintetében

Nemrég közölte az Eurostat a legfrissebb kutatását, amiben azt mérték fel, hogy az Európai Unión belül mennyire jelent gondot a minőségi étkezés az állampolgároknak. Mint azt az erről szóló közleményükben meg is jegyzik, az európai állampolgárok 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ennek vegetáriánus megfelelőjét fogyaszthassa – ez a korábbi 9,5 százalékos arányhoz képest valamennyire mérsékelt javulás.

Az Economx nyomán az Index arról számol be, hogy a szegénység kockázatának kitettek körében a minőségi táplálkozás hiányának százalékos aránya jelentősen magasabbra, 19,4 százalékpontra nőtt, mint a szegénység veszélye által nem fenyegetetteknél, náluk ugyanis ez 6,4 százalékot jelent – a szegénységi küszöböt 2022-ben Magyarországon egy felnőtt esetén 145 ezer forintnál, két felnőtt és két gyermekből álló háztartás esetén 305 ezer forintnál határozták meg.

A sor végén kullogunk

Tagállami szinten legrosszabbul Szlovákia (39,8 százalék), Bulgária (37,7 százalék), valamint Magyarország áll e társadalmi csoportban – idehaza a szegénység kockázatának kitettek 37,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét tegye az asztalára.

A lista másik oldalán Ciprus, Írország és Portugália áll – míg előbbinél a szegénység veszélyének kitettek csak 3,5 százaléka nem engedheti meg magának a minőségi ételeket, addig utóbbi kettőnél ez az arány 5,1 százalék.

Mint már fentebb írtuk, a legszegényebb, szegénységi küszöb alatt élők 37,3 százaléka nem engedheti meg magának minden második nap a húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét, míg a teljes társadalmat tekintve ez a szám 15,5 százalék – az uniós átlag a legszegényebb társadalmi rétegnél 19,4 százalék, a teljes társadalomra vetített átlag pedig 8,5 százalék.