6.4 C
Budapest
2021. március 4., csütörtök
Magyar Jelen
Kiemelt Kultúra

A “nemi szerepek helytelen ábrázolása miatt” egy Jókai- és egy Szabó Magda-regényt törölne a kötelezők közül Tóth Krisztina

Jó pár éve már, hogy a “fejlett Nyugaton” elindult a történelem újraírása. A kulturális forradalom neki is látott a régi, klasszikus művek fekete listára helyezéséhez. Előbb jött az óvatos cenzúra, a mű elején feltüntetett figyelmeztetések, majd a teljes száműzetés a közéletből. Érveik kísértetiesen hasonlítanak a költő, Tóth Krisztina érveléseire, miszerint ezen művekben “helytelenül ábrázolják a nemi szerepeket” (de ízlés szerint behelyettesíthetőek a következő sablonok is: “rasszista”, “homofób”, “idegenellenes”).

A Könyves Magazin interjú-sorozatában, melyben írókat kérdeznek az olvasási szokásaikról, Tóth Krisztina, a Pixel, a Fehér farkas és a Párducpompa szerzője fejtette ki a véleményét többek között arról, mit venne ki az általános iskolai kötelező olvasmányok közül – vette észre a hvg.hu.

A költő, akit az elmúlt 30 év garnitúrája igencsak elhalmozott díjakkal, elsőként Jókai Mór Az arany ember című művét támadta meg. No nem a regény nehéz olvashatósága zavarja, hanem a nőalakok ábrázolása.

“Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér”

– magyarázta, hozzátéve, hogy hasonló problémája van Szabó Magda Bárány Boldizsárjával is. (Ha tehát valaki azt hitte, hogy legalább a női írók írhatnak olyan karaktereket, amilyet szeretnének, tévedtek – a szerk.)

Tóthnak többek között az a problémája Szabó Magda Borbálájával, hogy szerény, halkszavú, szorgos, aki mindig melegen teszi a húslevest az ura elé, és még a házat is rendben tartja.

“Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halkszavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát.”

Ő mindezt “rémesnek” tartja, mert úgy véli, a gyerekek az iskolában olvasott művekből építik fel, “milyenek is a nemi szerepek”. Állítja mindezt úgy, hogy maga is elismerte, kislánya nem is értette, mit jelentenek valójában az adott sorok, így viszont igen nehéz bármiféle képet kialakítani az “elvárt nemi szerepekről”.

Tóth Krisztina ezek helyett inkább beemelné a zsidó származású Berg Judit Lengemesék című sorozatát a kötelezők közé, noha azt nem árulta el, miért.

Fotó: Valuska Gábor

További híreink

Leszbikusként jelenítené meg Jézust egy filmben Michael Jackson lánya

Kiss Albert

Biden elnökként kész nyomást gyakorolni „Lukasenkára és csatlósaira”

Irányi Dániel

Összetákolt létrákkal ostromolják a görög határt

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben