A védtelen magyar járókelőkre viperákkal támadó szélsőbaloldaliakra nem, az állítólagos szélsőjobboldaliakra azonban vonatkozik a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényben nevesített tiltó ok.
Mint azt korábban írtuk, lapunk a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztályától megtudta, idén február 10-ére három antifasiszta demonstrációt is bejelentettek Budapesten, melyek megtartását a BRFK tudomásul vette és engedélyezte.
Az, hogy a tavalyi Becsület Napját megelőző napokban antifa terroristák csoportosan, viperákkal és egyéb eszközökkel felfegyverkezve agyba-főbe vertek védtelen járókelőket, már önmagában is elegendő indok kellene legyen az elvtársaik által bejelentett tüntetések betiltására, s akkor még nem beszéltünk a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 14. paragrafusáról [A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatai emlékének védelme], amely kimondja:
„A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha
a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi
emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy
kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök
áldozataira emlékeztet, és
b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a
közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy
kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja,
kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni
törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.”
Ami az a) pontot illeti, mégis melyik nap emlékeztethetne jobban a kommunisták által elkövetett bűnök áldozataira, ha nem az 1945. február 11-én végrehajtott kitörés évfordulója, melynek során a szovjet diktatúra messzi földről ideküldött katonái – akik aztán a Rákosi-féle diktatúra kialakításában is oroszlánszerepet játszottak – magyar és velük szövetséges német katonákat lőttek agyon, ejtettek fogságba. A megszálló szovjet katonák a civil lakosságot sem kímélték: rengeteg magyar nőt megerőszakoltak, a férfiak egy részét pedig később málenkij robotra hurcolták a Szovjetunióba.
A b) pontot még ennyire sem kell magyarázni. Ha megnézzük az elmúlt évek antifasiszta tüntetésein készült képeket, számos kommunista és szélsőbaloldali jelképet találunk, sőt a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurdisztáni terrorszervezet zászlaja is visszatérő jelkép.
A kommunista Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű terrorszervezet zászlaja az antifasiszták tüntetésén a budai Várban, 2023. február 11-én (fotó: Mérce)
A rendőrség mégsem gondolja úgy, hogy az említett paragrafus érvényes lenne az idén február 10-ére meghirdetett három antifa tüntetésre. A BRFK a Magyar Jelennel azt közölte:
„a bejelentett gyűlések tudomásulvételére irányuló eljárások során nem merült fel a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényben nevesített tiltó ok.”
Vagyis minden további nélkül utcára vonulhatnak idén is azok az antifa elemek, kiknek elvtársai tavaly ártatlan magyar embereket támadtak meg a nyílt utcán.
Ezzel szemben, amikor a jobboldalról van szó, az ominózus 14. paragrafus már évek óta hivatkozási alap a rendőrség részéről, hogy miért nem engedélyezik a nemzeti szervezetek Becsület Napja-megemlékezésének közterületen való megtartását. Ráadásul úgy, hogy ezeken a rendezvényeken az elmúlt években egyszer sem történt bűncselekmény.
Idén februárban is Budapestre készül a külföldi Antifa (+VIDEÓ)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
