Emlékezetes, óriási port kavart az idei Becsület Napja rendezvénysorozat, főként a nemzetközi Antifa támadásai miatt. Van azonban számos utózöngéje még mindig annak a napnak, és sajnos megint azt kell látnunk, hogy a rendszer a hazafias szervezeteket üldözi, nem az Antifát. Erről kérdeztük Incze Bélát, a Légió Hungária vezetőségi tagját.
– Mit tapasztaltatok a rendőrség részéről a Becsület Napja rendezvény alatt?
– A rendezvényt megelőzően, még a gyülekező alatt próbáltam egyeztetni a Készenléti Rendőrséggel, ugyanis több autóval parkoltak közvetlenül mellettünk. Ott azt a választ kaptam, hogy nem nézik meg a Pilisi Parkerdő Zrt. által kibocsátott engedélyt, illetve nem kell egyeztetnünk, mert a tervezett eseményünk nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá. Ők csak azért voltak jelen, mert attól tartottak, hogy ha megjelenik az Antifa a helyszínen, akkor eszkalálódik a helyzet. A beszélgetést követően körülbelül 10 perc telt el és jelezték, hogy őket elvezényelték, ha bármi miatt rendőri beavatkozást kérünk, akkor hívjuk az ismert telefonszámot. Tehát konkrétan a megemlékezés alatt nem voltak jelen rendőrök, de a törvény értelmében nem is volt szükség a jelenlétükre. Megjegyzem, a gyülekezési törvény sem köti ki, hogy a rendőri jelenlét kötelező egy eseményen, csak abban az esetben, ha ezt valami indokolja.
– Ehhez képest a sajtóban az jelent meg, hogy nyomoznak. Hogy jutott el ez hozzád?
– Én is a sajtóból értesültem róla, éppen amikor Szófiában voltam a bolgár bajtársaink által szervezett LukovMarshon. Egy videóüzenetben azonnal reagáltam is a hírekre.
Akkor még csak arról számoltak be, hogy kezdetét vette a nyomozás, illetve a TASZ sikerként könyvelte el, hogy a szervezet nyomására indult be a folyamat. Nemsokkal később megkaptam az idézésemet, amit akkor még tanúként vettem át.
– Mi történt a kihallgatáson?
– Tanúként mentem be, és eljárás alá vont személyként jöttem ki. Annak ellenére is, hogy úgy tudom az ügyészség nem egy esetben jelezte a rendőrségnek, hogy jogellenes ilyet csinálni. Az a probléma ezzel a „trükkel”, hogy eljárás alá vont személyként, vagy gyanúsítottént nem vagyok köteles vallomást tenni, és ha szükséges, akkor egy ügyvédet bevonva tudom felépíteni a védekezési stratégiát. Tanúként azonban válaszadási kötelezettségem van, amit ha megtagadok, az egy újabb eljárást von maga után. Nyilvánvaló, hogy mire ment ki a játék, mert a kihallgatást végző hölgynek mindössze két kérdése volt, nevezetesen, hogy szervező voltam-e az eseményen, illetve hogy felszólaltam-e. Mindkét információ nyilvános, még nyomozati cselekményt sem kell végrehajtani, hogy ezt megtudja valaki, csak elolvasni egy beszámolót, esetleg megnézni a közösségi médiában üzemeltetett profiljaim valamelyikét. Ahogy válaszoltam, azonnal közölték, hogy innentől kezdve eljárás alá vont személy vagyok. Nem számított, hogy a helyszínen miről egyeztettem a Készenléti Rendőrséggel, nem számított, hogy bizonyítékként csatoltam a Pilisi Parkerdő Zrt-vel folytatott levelezésünket, ahogy az sem, hogy hivatkoztam a gyülekezési és az erdőtörvény vonatkozó paragrafusait. Ez előre el volt döntve, gyakorlatilag bármit mondhattam volna, ugyanitt tartanánk.
– Mi várható szerinted az ügyben?
– Minden más esetben azt mondanám, hogy nem áll meg, sőt el sem kellett volna indulnia a nyomozásnak, hiszen mi minden tekintetben a vonatkozó jogszabályokat betartva jártunk el, sőt az, hogy a helyszínen én mentem oda egyeztetést kezdeményezni a rendőrökkel, meg is haladta az irányunkba támasztott követelményeket. Ennek ellenére most arra tippelek, hogy minden törvényi keretet szétfeszítve meg fognak bírságolni a gyülekezési joggal való visszaélésért. Egyrészt arra alapozom ezt a feltételezést, hogy a Becsület Napja egy olyan rendkívüli esemény, amelynek kapcsán a rendszert nem érdekli a jog, a saját maga által felállított szabályrendszer. Ebben az esetben mindent megtesznek a tiltás, a büntetés és jelen esetben a bírságolás érdekében. Másrészt ezt mutatja a tapasztalat is. Emlékezetes, hogy egy évvel ezelőtt, amikor egy sajtótájékoztatót tartottunk a Kapisztrán téren, az akkori megemlékes betiltása miatt, utólag szintén megbírságoltak, egy rendkívül ocsmány trükköt alkalmazva. A sajtótájékoztató nem bejelentésköteles, és azt sem tiltja semmi, hogy a helye és ideje nyilvános legyen. Ezért alakulhatott úgy, hogy körülbelül 300 ember eljött meghallgatni, hogy mit nyilatkozunk a sajtónak a tiltás kapcsán.
Megjegyzem, ez a spontán esemény körülbelül tízszer annyi embert vonzott, mint az antifák ezzel egy időben és helyszínen tartott hónapokig reklámozott ellentüntetése, amin nagyjából 30-an vettek részt. A téren megkért egy rendőr, hogy beszéljem meg az ott tartózkodókkal, hogy vonuljanak el. Én ennek eleget tettem, hiszen a sajtótájékoztató már véget ért, nem volt értelme maradni. Majd később az képezte ellenem a gyanú alapját, hogy rendezőként léptem fel, amikor a tér elhagyására szólítottam fel az embereket.
Ilyen rendőrségi hozzáállás után mégis mire lehet számítani idén? 160 ezer forintos bírságon kívül nem sokra. Ugyanis már tavaly megírták az akkori határozatban, hogy ennyi lesz a következő.
– Az Anfita-ügyet elengedték már a hatóságok, csak az érdekli őket, hogy a Becsület Napja szervezőit vegzálják. Miért lehet ez?
– Mivel a helyszínen ott voltak a rendőrök, majd a megemlékezés sajtónyilvános eseményként lezajlott, és két hét telt el a nyomozás kezdetéig, én arra tippelek, hogy pont az antifák miatt van erre szükség. Pont azután néhány nappal kezdtek nyomozni, hogy szabadlábra helyezték az antifák által végrehajtott támadások egyik gyanúsítottját, D. Krisztinát. Azt feltételezem, hogy ezzel az eljárással kompenzálni akarnak. A baloldali jogvédőszervezetek és a balos sajtó egyaránt nyomást helyezett rájuk, és meg akarják mutatni, hogy ők mindkét „politikai szélsőség” ellen fellépnek.
– De ez indokolt?
Nem. A különbség a két „szélsőség” közt épp csak annyi, hogy míg mi egy törvényes megemlékezést tartottunk egy erdőben, addig a másik csoportosan, felfegyverkezve hajtott végre támadásokat, olyanok ellen, akikről azt vélelmezték, hogy a politikai ellenfeleik táborához tartoznak. Mindezt tették annak érdekében, hogy a megemlékezés és a túra résztvevőit megfélemlítsék, a szervezőket olyan helyzetbe hozzák, hogy esetleg le kelljen mondaniuk az eseményeket. Ez a társadalom befolyásolása, erőszak alkalmazásával, ami már nem közösség tagja elleni erőszak, hanem terrorizmus.
Ennek fényében szégyenteljes, hogy a rendőrség azok irányába tesz gesztusokat a jobboldal kárára, akik minden egyes megnyilvánulásukkal minimum relativizálják, de nem egy esetben legitimálják ezeket a cselekményeket.
(Kiemelt kép: Facebook)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
