„Bár az emberek közötti megkülönböztetés nem tilos, a szabályokat úgy kell kialakítani, hogy ne szenvedjenek el hátrányos megkülönböztetést azok, akik még nincsenek beoltva” – ízlelgessük ezt a mondatot a Társaság a Szabadságjogokért szájából.
Ez képezi ugyanis a TASZ érvelésének magját, amivel hosszú sorokban igyekeznek minket arról meggyőzni, hogy a be nem oltottak jogfosztása, miért is nem jogfosztás, de ha mégis az, akkor miért „jogszerű jogfosztás”.
„Az mindenképpen a polgárok megkülönböztetését eredményezi, ha a vakcinaútlevéllel rendelkezőkre külön szabályok vonatkoznak. A megkülönböztetés viszont csak akkor megengedhetetlen, ha önkényes”
– értjük, igaz? Bárkit diszkriminálhatunk negatívan, ha az megalapozott, és nem önkényes.
Ez természetesen nem vonatkozik olyan mélyigénytelen, antiszociális rétegekre, ahol a bűnözés erény, a munka pedig megvetendő. Ha őket különítjük el a társadalom érdekében, az a jogvédőknek csúfolt ócska gazemberek szerint megengedhetetlen, de ha azokat különítjük el, vagy bélyegzünk meg hátrányosan, akiket ők sem kedvelnek, az mindjárt „megalapozott”.
„Akik megkapják a koronavírus elleni védőoltást, (túlnyomórészt) már nem fertőződnek meg, és nem fertőznek meg másokat. Ez észszerű alapja lehet annak, hogy számukra feloldják azokat a korlátozásokat (például a maszkviselést vagy a kijárási korlátozásokat), amelyek most mindannyiunkra vonatkoznak.”
Ez a rész a személyes kedvencem. Azok, akik a legkisebb állami fellépés után a mellükre tűzik a sárga csillagot, és tele ordítják Budapest utcáit a „Soha többé!” skandálásukkal, most egyenesen azt javasolják, hogy az „oltatlanok” húzzák csak a képükre a maszkot, lássa mindenki, kik a kerülendő, fertőzött egyedek. Egy-két, embertársaiért aggódó boltos még ki is írhatná a kirakatra:
Maszkosokat nem szolgálunk ki! Még az utcán sem. A telefont sem használhatják.
De persze a mindig a jogainkért aggódó, s egyáltalán nem a társadalmi normák lerombolásáért küzdő TASZ szerint a vakcinaútlevéllel nem járnak többletjogok. Az „oltottak” csupán visszakapnák régi életüket, ami nem érinti hátrányosan a be nem oltottakat. Miért nem? Hát mert a jogfosztásnak észszerű indoka van! Egyszerűen kikezdhetetlen érvelés, nem igaz?
„Attól függően, hogy milyen szabályt alkotnak majd, mentesülhetnek például a kötelező maszkviselés alól, járhatnak vendéglátóhelyekre, színházba, moziba vagy edzőterembe, nem vonatkozik majd rájuk a kijárási korlátozás, vagy nem kötelezik őket karanténra, amikor külföldről térnek haza. Ez szerintünk nem okoz hátrányos megkülönböztetést, mert észszerű indoka van.”
De természetesen hosszútávon a TASZ sem szeretné, ha első és másodrendű állampolgárokra tagolódna a társadalom. Ennek kiküszöbölésére viszont csupán egyetlen megoldás létezik: végső soron mindenkit be kell oltani. Fel is hozzák példaként a Momentumot, hogy ha magától nem akar „oltakozni” a buta magyar, akkor adjunk neki 100 ezer forintot, és akár kétszer is sorba áll. De a kannabisz osztogatásának ötletét sem vetik meg:
„Az is ösztönző lehet a védőoltás beadatására, ha feloldják a korlátozásokat azok számára, akik fel tudják mutatni a vakcinaútlevelüket. Felmerültek más ösztönzők is: itthon a Momentum azt javasolta, hogy kapjanak százezer forintot az oltást beadatók, Washington D. C-ben pedig a kannabiszhasználat reformjáért küzdő aktivisták marihuána-csomaggal ajándékoznák meg a beoltottakat.”
Védik a jogainkat, csak mégse
Február elején egy tüntetést tartottak a lezárások ellen, amire válaszul a karhatalom több millió forintra bírságolta az esemény szervezőit, mintegy példát statuálva: legyen ez intő példa mindenkinek, aki felemelné a szavát az értelmetlen korlátozások ellen.
Ahogyan korábban a Magyar Gárda felszámolásakor, majd a Tolvajkergetők koncepciós perénél, az üzenet most is ugyan az: te csak ne akarj itt állampolgárkodni, fogd be a szád, és termeld a GDP-t (kivéve, ha vendéglátós vagy, mert ugye akkor azt sem engedjük).
Mindenesetre a lezárások elleni tüntetés szervezői a TASZ-hoz fordultak jogi képviseletért, hogy segítsék őket a bíróságon. Nos, derék jogvédőink a vállukat rángatva közölték, ez bizony nem az ő dolguk. Pedig a weboldaluk kezdőlapján is azt írják: „minket keresel, ha az állammal vagy hivatalos szervvel, illetve intézménnyel állsz szemben. Például: adatvédelem, drogfogyasztó emberek, egészségügy, kisebbségek, közügyek, oktatás, vallás.”
Úgy tűnik, ha egy Szabadság téren szervezett „spontán összejövetel” miatt több millió forintra büntet a hatalom, az nem számít bele ebbe a kategóriába.
De akkor mégis kiket képvisel a TASZ, ha nem az állami önkényt elszenvedő, dolgozó magyar embereket? A gittegylet társaság oldalán mélyebbre ásva szerencsére erre is megkaphatjuk a választ:
„A TASZ Egyenlőségprojektje a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjainak állami diszkriminációja ellen, az esélyegyenlőségük megteremtéséért dolgozik. A Projekt a mélyszegénységben élő roma emberek, illetve a fogyatékossággal élők jogainak védelmére fókuszál. Partnerszervezeteink támogatásával kiállunk más sérülékeny csoportok, különösen a hajléktalan emberek, a menekültek, és az LMBTQI közösség tagjainak egyenlő jogaiért.”
Ennek ismeretében döntse el mindenki, hogy a Társaság a Szabadságjogokért valóban az állami önkény ellen fellépő, értünk, magyarokért küzdő civilszervezet, vagy egy külföldről pénzelt alávaló felforgatószervezet, melyet rákos sejtként vágna ki a társadalomból minden valamirevaló nemzeti kormány.
Irányi Dániel
Fotó: tasz.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
