Meglehetősen viharosra sikerült a mai csütörtöki testületi ülés az Óbudai Önkormányzatnál. Több napirendi pont mellett megbeszélésre került a Mi Hazánk képviselőjének, Marosvölgyi Annának az előterjesztése is, melyben a börtönben lévő polgármestertől azt kérte, hogy illetménye egy részét – nevezetesen a havi 195 ezer Ft költség térítését – ajánlja fel jótékony célra.
A jegyző álláspontja szerint jogilag nincs lehetőség arra, hogy ezt az összeget – ha a polgármester megtagadja a jótékony célra felajánlást – megvonják tőle. Illetve némi jogi magyarázkodással az is kiderült, hogy a polgármester által kapott tiszteletdíj csak azért van szétbontva költségtérítésre és egyéb címszóra, mert így adózás szempontjából kedvezőbb a helyzet.
Ami nem jár, Óbudán az is
A szavazás végeredményeképpen 11 képviselő elvetette az indítványt, hatan mellette szavaztak, hárman pedig – bár jelen voltak – nem vettek részt a szavazáson. Így Óbuda DK-s polgármestere – Dr. Kiss László – bár börtönben ül, továbbra is kapja teljes egészében majd az illetményét. S hogy a börtönből milyen érdemi munkát képes végezni, az olvasóink számára kiderül az általa írt, a képviselőtestületnek címzett levélből. Véleménye szerint továbbra is gondoskodik az önkormányzat működéséről, s teszi mindezt némileg ellentmondva annak a ténynek, hogy a törvény szerint a polgármesternek a munkáját személyes jelenlétével kellene ellátnia. De úgy látszik a képviselőtestület baloldali többsége mindezek felett szemet hunyt, hiszen a polgármester leveléből az sejlik ki, hogy ő nem korrupciós ügye kapcsán, hanem politikai fogolyként, elveiért, politikai tevékenységérét ül a börtönben.
Reméljük – annak ellenére, hogy a levélből többek között kiderül, hogy az Alaptörvény egy kétes papirfecni, az ügyészség folyamatosan hazudik, a sajtónak való nyilatkozást pedig ellehetetlenik – mihamarabb kiderül a teljes igazság az ellene hozott vádakkal kapcsolatban. De mindenesetre addig is a polgármester számára teljes összegben utalják az illetményét a hivatalból, mert a baloldali többség szerint ez így helyes! A polgármester abszurdnak nevezi az ellene folyó eljárást, azt viszont – vélhetően – nem tartja abszurdnak, hogy bár börtönben ül, az illetményét az utolsó forintig kiutalják a számára.
Azon azért érdemes lenne minden bérből és fizetésből élőnek elgondolkodnia, hogyha ő netán börtönbe kerülne, mennyi ideig utalnák még számára is a fizetését. Jó tippeléssel, egy perccel se tovább. S innen nem is kell tovább ízlelgetnünk azt a szlogent, hogy: Minden ember egyenlő! Hisz Orwell óta tudjuk, hogy ehhez tartozik egy aprócska kiegészítés: Vannak, akik egyenlőbbek! S ez a pálya rendszerint balra lejt.
A testületen múlik, milyen szankciókat alkalmaz
Megkérdeztük a tisztánlátás végett az üggyel kapcsolatban a Mi Hazánk jogi kabinetjének vezetőjének Dr. Grundtner Andrásnak az álláspontját is, amit az alábbiakban közlünk:
– Az önkormányzati törvény szerint, a polgármester munkáltatója a képviselő testület. Mind az EJEB – Emberi Jogok Európai Bírósága – mind a magyar Alkotmánybíróság többször állást foglalt már a tekintetben, hogy egy munkáltatónak joga van-e bármilyen munkajogi szankciókat alkalmazni – akár felmondani – abban az esetben, ha a munkavállalója letartóztatásba kerül. Állásfoglalásuk szerint akár rendkívüli felmondással fel is lehet mondani neki. Annak ellenére, hogy a letartóztatottat megilleti az ártatlanság vélelme, a munkaadótól nem várható az el, hogy eltűrje, hogy a munkavállaló – bár jelen esetben nyilván kényszer hatására – távol maradjon a munkától, s ne végezze el a feladatát.
Mivel a polgármesterség egy választott tisztség, ezért vele szemben a képviselőtestület – mint munkáltató – nem élhet rendkívüli felmondással, egyéb szankciókat – akár fizetés nélküli szabadságra küldést – azonban alkalmazhat. Jelen esetben ennek az lenne az indoka, hogy a bíróság azért rendelte el a polgármester letartóztatását, mert az ügyészség olyan bizonyítékokkal támasztotta alá a kérést a letartóztatási tárgyalásban, amik megalapozzák az alapos gyanút, vagyis fennállnak a letartóztatás feltételei. Az ártatlanság vélelmét nem lehet, korlátlanul értelmezni, a joggyakorlat mindezt úgy értelmezi, hogy a polgármesternek felróható, hogy ilyen helyzetbe került. Ha bebizonyosodik mégis, hogy a vádak alaptalanok voltak, akkor a polgármester a szankciók miatt őt ért hátrányait, az állammal szemben jogosult érvényesíteni.
Tölgyesi Tibor
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
