Kedden újabb váratlan kilépéssel folytatódott a Jobbik bomlása. A Jakab Péter elnök bizalmasának tartott, a tavalyi önkormányzati választásokig országgyűlési képviselő, majd egri polgármester Mirkóczki Ádám is elhagyta a pártot. A párt közleménye szerint ugyan közös megegyezéssel ment el, és mindenben támogatja a jelenlegi vezetést, nincs köztük semmiféle konfliktus, mégis kilép. Ezt az Eger városáért érzett felelősségtudattal magyarázta.

Felmerült persze a kérdés, hogy ha egyetért a Jobbik politikájával, akkor miért mond le a szervezeti háttérről, miközben a Jobbik elveszti az egyik legfontosabb politikusát? Nyilvánvaló, hogy már Jakab Péter bizalmasának is vállalhatatlanná vált a baloldali irányváltás, és a következő választásokra készülve nem kívánja neve mellett látni a „gyurcsányista” párttá vált Jobbikot.

Az elmúlt hetekben több fontos politikus hagyta ott a Jobbikot, köztük volt például Jakab Péter elődje, Sneider Tamás is, akit a párt országgyűlési frakciója egyenesen az Országgyűlés – 2014 óta betöltött – alelnöki pozíciójából hívott volna vissza. Sneider május 27-én önként mondott le tisztségétől és frakciótagságáról. A hírt a Facebookon jelentette be, közleményében ezt írta:

Jakab Péter pártelnökségének mindössze négy hónap kellett ahhoz, hogy minden nemzeti és konzervatív gondolatot kihajítson az ablakon, a közösség belső életéből pedig elképesztő kegyetlenséggel száműzze a kifelé hangoztatott szolidaritást és a bajtársiasságot.

Sneider bejelentése után nem sokkal Farkas Gergely frakcióvezető-helyettes is otthagyta a pártot, ő is Jakab Péter diktatórikus módszereiről számolt be:

Nem az én közösségem az, ahol Jakab Péter és csapata gyakorlatilag egy besúgóhálózatot működtet a pártban. Ha érdekük úgy kívánja, hangfelvételeket készítenek emberekről, dokumentálják, hogy ki kivel találkozik, külön munkatársi feladatkörbe tartozik, hogy megfigyeljék a Facebookon, hogy ki milyen belső ellenségnek gondolt ember posztját lájkolja, de attól sem riadnak vissza, hogy lejárató információkat gyűjtsenek képviselőkről, hogy azokat az érdeküknek megfelelően tudják használni.

Varga-Damm Andrea ügye a közelmúltból pedig már-már tragikomikussá vált, miután szimplán szakmai megfontolásból azt javasolta a Jobbik frakciójának, hogy szavazzák meg a nemzetbiztonsági törvénymódosítást. Jakab Péterék ezt követően indítottak támadást a politikus ellen, aki januárban éppen a vetélytársaként indult a Jobbik elnöki pozíciójáért. Egyértelmű tehát, Jakab nem tűri meg az ellenvéleményt.

Varga-Damm bejegyzésében úgy fogalmazott:

Az alaptörvény, az országgyűlési törvény, az országgyűlési eskü szavaival ellentétes tevékenységükkel a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöksége és frakciójának elnöksége úgy, hogy a Jobbik alapszabálya erre lehetőséget sem ad, felszólítottak mandátumom visszaadására és becstelennek nevezve, jogsértő nyomást gyakoroltak rám.Ezután bejelentette kilépését a Jobbik parlamenti frakciójából, valamint lemondásra szólította fel a Jakab Péter vezette elnökséget. Hétfőn az ATV vendégeként arról beszélt, hogya Jobbikból nem lépett és nem lép ki, megvárja, hogy kizárják.

Azt is hozzátette, hogy

számára a Jobbik életforma, lélekben továbbra is jobbikosnak tartja magát, miközben a pártvezetés lassan a kommunista politikus, Thürmer Gyula helyére pályázik a politikai palettán.

A múlt héten kilépett a Jobbikból a párt zalaegerszegi csoportjának két tagja, így az alapszervezet megszűnt, miután a létszám a párt szabályzatában meghatározott minimum alá csökkent. Közleményükben azt írták, hogy Sneider Tamás volt elnök, Varga-Damm Andrea és Farkas Gergely képviselők távozása volt számukra az utolsó csepp a pohárban, illetve hogy:

Nem hajlandóak asszisztálni ehhez a diktatúrához.

Egyiküket, Nagy Dezső Józsefet sikerült akkor elérnie az Origónak, aki meg is erősítette kilépését. Érdekesség, hogy az alapszervezet alelnökeként tevékenykedő politikus tavaly októberben még a baloldali pártokat tömörítő Tiéd a Város Egyesület színeiben indult egyéni képviselőjelöltként – azóta már számára is vállalhatatlan a „gyurcsányista” Jobbik.

A tömeges kilépések a 2018-as országgyűlési választások után kezdődtek. Emlékezetes, hogy miután Vona Gábor akkori elnök arról álmodozott, hogy egyedül nyerik meg a választást, a párt óriásit bukott, a 20 százalékot is alig érte el. Először Vona távozott, majd kilépési hullám kezdődött. A választást követően nem sokkal a Jobbik etikai és fegyelmi bizottsága kizárta Toroczkai László korábbi alelnököt, aki ezt megelőzően Sneider Tamás ellenében indult az elnöki pozícióért.

Toroczkai egy platformot alakított volna a párton belül Mi magunk néven, ám ehhez a vezetés nem járult hozzá. Az ásotthalmi polgármester kizárása után az egykoron jobboldali párt egyik vezető alakja, Dúró Dóra is kilépett a pártból. A korábban a frakcióból kizárt politikus egy közösségi médiás bejegyzésben sorolta fel, hogy kik voltak azok, akik az eltávolítása ellen szavaztak, mellette állt Volner János, Apáti István, valamint az olimpiai bajnok Steinmetz Ádám is. A párt szétesése tehát már a választások után azonnal megkezdődött.

Nem sokkal később férje, Novák Előd is bejelentette kilépését. Szerinte a túltolt néppártosodás oda vezetett, hogy még a tagjaik körében is voltak sokan, többen büszkén jegyzőkönyvbe is mondták taggyűléseken, hogy az MSZP-re, a DK-ra vagy az LMP-re szavaztak lakóhelytől függően, hivatkozva Vona Gáborra, aki szerint a legesélyesebb ellenzéki pártra kell szavazni.

Súlyos identitásvesztés alakult tehát ki a Jobbikban, és színtelen, szagtalan, íztelen pártnak amúgy sincs jövője– írta közösségi oldalán.

Pár hónappal később pedig újabb nevek hagyták ott a Jobbikot: az egy héttel korábban a frakcióból kizárt volt alelnök Volner János, Fülöp Erik és Apáti István szinte egyszerre jelentették be, hogy kilépnek.

Volner akkor az egy órával fegyelmi tárgyalásának kezdete előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt:

ügyében a Jobbik különböző vezetői már ki is hirdették az ítéletet; egy olyan koncepciós eljárásra készülnek, amelynek a végén a saját pártjából kizárják.

Ennek nincs egyéb oka, mint hogy nem támogatta és hevesen ellenezte hosszú ideje a Jobbik balratolódását.

Apáti István pedig arról beszélt a Pesti Srácoknak adott interjújában, hogy nála is betelt a pohár, és már a Dúró Dóra elleni leszámoláskor fontolgatta a kilépést. Azt is mondta, hogy szerinte már 2010 óta próbálták háttérbe szorítani, miközben 2016 óta országos szóvivő volt, mégis keveset szerepelhetett csak.

Fülöp Erik pedig kilépését követően úgy fogalmazott, hogy a Jobbik vezetésének az utóbbi időben történt számos politikai, személyzeti döntéseivel nem értett egyet.

Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy A Jobbik rendkívüli frakcióülésén meghoztam egy nagyon nehéz döntést: kilenc küzdelmes évet követően kiléptem a Jobbik frakciójából és a tagságomat is megszüntetem.

Szávay István szintén a Facebookon jelentette be idén februárban, hogy elhagyja a Jobbikot, aminek az egyik legismertebb arca volt, de egyben Jakab Péter egyik legnagyobb kritikusa is. Mint írta, A mai napon kiléptem a Jobbik Magyarországért Mozgalomból, amelyet egykoron tizenhárom barátommal együtt alapítottam. Húsz évet hagyok a hátam mögött onnantól kezdve, hogy elsős egyetemistaként 2000 szeptemberében elődszervezetünk, a Jobboldali Ifjúsági Közösség tagjává váltam.

A bejegyzésében ugyanakkor nem indokolta a kilépést, habár a párton belül húzódó súlyos ellentétekből azért lehet következtetni.

Március elején aztán Bencsik János után Bana Tibor is otthagyta a Jobbik parlamenti csoportját. Bana Tibor akkor úgy indokolt, hogy

szerettem volna, ha a párt jobbközép, polgári és európai erőként működik, ehelyett nihilizmus, populizmus és belső leszámolás jött Jakab Péter és Gyöngyösi Márton vezetésével, ami számomra teljességgel vállalhatatlan.

Bencsik János pedig azt mondta, hogy

elfogadhatatlannak tartja azt a politikai irányvonalat, amely a Jobbikot egy önálló arcél nélküli, jobboldaliságát felvállalni szégyellő párttá teszi.

Döntését azzal indokolta, hogy

• a Jobbik tisztújító kongresszusán Jakab Péter és Gyöngyösi Márton „politikai bosszúhadjáratot” hirdetett azon jobbikos vezetők és munkatársak ellen, akik nem az ő csapatukat erősítették;
• a párt alkalmazottainak eltávolítását morálisan elfogadhatatlannak és a Jobbik jövőjére nézve végzetesnek tartja. „Ehhez az erkölcstelen és önpusztító politikához a továbbiakban nem vagyok hajlandó asszisztálni” – tette hozzá;
• a megválasztott elnök kongresszusi beszédében egy olyan összeesküvés-elméletet vázolt fel, amelyben árulónak nevezte a párt leköszönő elnökségét, az Országos Választmányét és számos munkatársát, ezt pedig nem tudja támogatni;
• a párt február 5-ei frakcióülésén az új elnök kijelentette, hogy a továbbiakban nincs szükség nemzetpolitikai és emlékezetpolitikai témákra, mert „azok megosztóak, és akadályozzák a baloldali szavazóknak való megfelelést.”

(Forrás:origo.hu)