Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt, nemzetközi elemzőt az európai autonómia törekvések kilátásairól és a Brexit hatásairól kérdeztük.
Ma, amikor az egyik legjelentősebb tagállam távozása az Unióból valósággá vált, felerősödni látszanak a legkülönbözőbb európai autonómia törekvések. Milyen hatással van ez az Európai Unióra?
Kezdjük a Brexittel. Nagy-Britannia lakossága húsz éve azt hallgatja, hogy az uniós tagság milyen hátrányokkal jár. Amikor Cameron miniszterelnök egy sor különtárgyalás során aztán végül elérte, hogy ezek az úgynevezett hátrányok megváltozzanak, és új feltételeket erőszakolt ki a britek számára, már tulajdonképpen késő volt. Most, a Brexit után a feltételek újratárgyalása az ígért december 31-ei határnapra kivitelezhetetlen lesz, miközben például az autógyártók rohannak a szigetországba, mert megnyílt a lehetőség az USA-ba jó feltételekkel exportálni.
Az Unión belül milyen stratégiai következményei lesznek a Brexitnek?
Ez egy nagyon bonyolult kérdés, de hadd emeljek ki néhány dolgot. Az 1956-os szuezi válság bebizonyította, hogy a britek csak az USA-val, a franciák csak Európával együtt lépnek fel közösen a nemzetközi konfliktusokban. Most az angol-francia viszony, hozzáállás is változik. Egy nagyon fontos következménye a Brexitnek, hogy az angolszász országok közös, globális hírszerzői szuperhálózata, a híres Öt Szem is távozott az Unióból. Ezenkívül ne feledjük, hogy eddig az EU két atomhatalommal bírt. Most kizárólag a franciák rendelkeznek atom-ütőerővel, de a franciáknál ez hagyományosan és szigorúan nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis semmit nem osztanak meg az EU-val. A fentiekből következően az EU ettől kezdve sérülékeny.
Szerte Európában fellelhetők autonóm, vagy akár szeparatista törekvések. A kisebbségi témák mindennaposak, a Kárpát-medencében a székelység autonómia-törekvése nagyon is aktuális. Azonban hogyan lehet az, hogy az Unió csak a skót vagy katalán kérdéssekkel foglalkozik?
Először is két dolog határozza meg az EU kisebbségekkel foglalkozó politikáját. Egyrészt az EU gondolkodása Hegyeshalomig terjed. Ők kizárólag a skót, katalán, dél-tiroli törekvéseket hajlandók látni, másrészt tagállami szinten minden ország központi érdeke az integráció, a beolvadás megvalósulása. E tekintetben az EU semmilyen elvszerűséget nem mutat, és elzárkózik a keleti térfélen található problémák tárgyalásától, miközben folyik a baszk, katalán, skót kérdés újratárgyalása – ez utóbbi más feszültségforrást is hordoz a Brexit óta.
Az Opre Roma Párt részéről nemrég hazánkban is felmerült területi autonómia igény, négy magyarországi megyéből csinálnának cigány tartományt. Sőt, azt szeretnék, hogy egyfajta segélyautonómiát élvezzenek, az államtól olyan szocilás juttatásokat követelve, mint például az alanyi jogon járó alapjövedelem.
Magyarországról területeket elszakítani, főként Trianon százéves évfordulóján, de ettől függetlenül is? Ennek a politikai realitása nulla. A kérdés második felének pedig – hogy egy ilyen tartományban alanyi jogon járjon alapjövedelem – nemcsak a politikai realitása nulla, hanem a gyakorlati is.
Joó György – elemi.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
