Van annak valami diszkrét bája, mikor még a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) erősen kozmetikázott adatai szerint is brutálisan leszakad egy megye. Békés vármegyét ha nézzük, az összkép lesújtó: szerény kilátások, a diplomások számára szinte 0 munkalehetőség, óriási elvándorlás és még a fizetések is messze elmaradnak az országos átlagtól. Mindezt úgy, hogy a megélhetési költségek és a bolti árak ugyan úgy emelkednek, mint máshol. Ennek ellenére minden választáson tarol a Fidesz. A négy jelenlegi választókerületből négyet behúzott a kormánypárt.
Annak, aki nem tudná, található Békés vármegye, röviden annyit: a csonka ország „viharsarka”, melyet a 13 éves Fidesz-kormány alatt életszínvonalban és fizetésekben még Románia is lehagyott. Akár azt is mondhatnánk, már nem Magyarország, még nem Balkán. Legalábbis a mindenkori kormány szemében, mely valamiért mindig mostohagyermekként tekintett a megyére.
Pedig lehetőség akadna bőven, hiszen Békés az ország éléskamrája is lehetne, remek mezőgazdasági adottságai révén, de mint tudjuk, a Fidesz-kormánynak a magyar termőföld csak arra jó, hogy eladja egy külföldi multinak, aki majd akkumulátort, vagy más, hasonlóan mérgező gyárat húzhat fel rá.
Drámai népességcsökkenés
A 2022. év első felében Békés vármegyében tovább csökkent a születések száma, ráadásul az élveszületések aránya is jelentősen romlott. Mindössze 1219 gyermek jött világra, miközben 2914 fő hunyt el. A vármegyében a természetes fogyás 1695 fővel csökkentette a népességet. Mindezt úgy, hogy a vizsgált időszakban kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban.
Így a térség lakónépessége 2022. január 1-jén 322,8 ezer fő volt, 1,1%-kal, 3,7 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A megye népessége az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent, hiszen előre megyünk, nem hátra.
A természetes fogyás népességre vetített 5,3 ezrelékes megyei értéke az országos átlag(2,8 ezrelék) közel duplája, ráadásul az egész csonkaország tekintetében is a legmagasabb.
Az összképet tovább rontja, amiről a KSH nem beszélhet. Ez pedig nem más, mint a cigányság népességrobbanása. Miközben ugyanis Békés vármegyéből a munkaképes magyarok, illetve frissen végzett fiatalok többsége kivándorol, addig a cigányság nem megy sehova. Sőt, gyermekvállalási kedvét sem töri le a teljes kilátástalanság, ami egy átlagos fiatalra vár a térségben. Köreikben továbbra sem ritka a három, vagy jóval több gyerek. Így, miközben a magyarság fogy, ők szépen gyarapodnak. Érdemes ennek fényében vizsgálni a születés számokat.
Diplomásnak sincs jövő
A munkanélküliségi ráta a maga 5,7%-ával Békés vármegyében magasabb, mint az országos átlag. Ezzel párhuzamosan pedig a foglalkoztatási arány (70,9%) elmarad a 74,3%-os országos átlagtól.
Az összes vármegyét figyelembe véve, Békésben keres a legkevesebbet egy diplomás.
A bruttó átlagkereset 375 ezer forint, miközben – a KSH szerint – az országos átlag 505 ezer forint.
Tehát még a kozmetikázott statisztikák alapján is messze elmarad a bérezés az átlagtól. A nettó átlagkereset a statisztikák szerint 249 ezer forint körül alakul, ám sokan még ennyit sem kapnak kézhez havonta.
Ezer lakosra 34 álláskereső jut
Békés vármegyében 11%-kal csökkent az álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz képest, ám arról nem szólnak az adatok, hogy ezek az emberek elhelyezkedtek vagy elvándoroltak. Valószínűleg az utóbbi az igaz, hiszen a pályakezdő álláskeresők száma is 24%-kal csökkent. Vagyis egyre kevesebben próbálják meg a lehetetlent: fiatalként Békés vármegyében megélni.
De ezer lakosra még így is az országos átlagnál több, 34 álláskereső jut.
A kolbász hazájában csökken a sertések száma
Egyre több gazdálkodótól hallani, hogy a kedvezőtlen kormányzati intézkedéseknek köszönhetően felhagy az állattartással, mert veszteséges számára. Eljutottunk tehát odáig, hogy nem éri meg haszonállatot tartani. Ezen állítást a statisztikák is alátámasztják, hiszen a kolbászáról méltán híres Békés vármegyében nem csak a szarvasmarhaállomány, hanem a tyúkok és a sertések száma jelentősen csökkent az előző évi adatokhoz képest.
A szarvasmarha-állomány a nyár kezdetén (66,3 ezer) enyhén csökkent (0,4%-kal) az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az állomány 43%-át kitevő tehenek száma 12 hónap alatt pedig kissé (1,1%-kal) emelkedett. Száz hektár mezőgazdasági területre 15 szarvasmarha jutott, az országos átlagnál 3-mal kevesebb.
A sertések száma viszont drámaian, 6,8%-kal esett vissza.
Az anyakoca-állomány (16,6 ezer) ennél valamivel mérsékeltebben, 2,1%-kal fogyott. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertéslétszám (59) viszont még így is 11%-kal meghaladta a hazai átlagot (53). Ami csupán annyit jelent, hogy országosan sem túl magas a disznótartás, ami egy ilyen adottságokkal rendelkező földön tragédia.
A juhok száma viszont 16%-kal növekedett (41,3 ezerre), ezen belül az állomány 72%-át képviselő anyajuhoké 22%-kal gyarapodott, így legalább valami pozitívumot is feljegyezhetünk.
A tyúkok száma is drasztikusan csökkent. 2021. június 1-jéhez képest 24%-kal kevesebb, összesen mintegy 1,7 millió tyúkot neveltek.
A teljes létszám 16%-át adó tojóállomány egy év távlatában 38%-kal fogyott.
A visszaesésben szerepet játszik az állategészségügyi járványhelyzet (madárinfluenza-kitörés) miatti kényszervágás is.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján Békés vármegyében az ipari termelés értéke 432 milliárd forint volt 2022 I. félévében. Ez az országos kibocsátás 1,7%-át jelentette, amivel Békés a kisebb súlyú megyék közé tartozott.
Az egy lakosra jutó termelési érték az országos átlag felét érte el.
Sokan csak tervezhetik a lakásépítést
A statisztikák egyértelműen rámutatnak, sokan szeretnének önálló lakást, ám ez a jelenlegi viszonyok között teljesen kilátástalan. 2021 első feléhez képest 47%-kal esett vissza az épített lakások száma. Mindössze 28 lakást vettek használatba, ebből 22-t ráadásul a megyeszékhelyen, Békéscsabán, ötöt más várásokban, és alig egyet egy községben.
Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (0,9) a megyék közül itt volt az egyik legalacsonyabb, az országos átlag csupán 9,2%-át érte el.
Alacsony vásárlói kedv
Mindezek fényében aligha meglepő adat, hogy a bolti forgalom is elmarad az országos átlagtól. 2022. I. félévben folyó áron 193,5 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, az országos 2,7%-a. A forgalom volumene 2021 áprilisa óta ismét folyamatosan emelkedik, a növekedés 2022. január-június között a kiigazítás nélküli adatok alapján az előző év azonos időszakához mérten – az országos átlagnál kisebb mértékű – 10%-os volt.
Egy lakosra átlagosan 599 ezer forint bolti forgalom jutott, 24%-kal több, mint 2021 I. félévében. A mutató értéke 137 ezer forinttal elmaradt az országos átlagtól.
Fotó: Horváth Bence
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
