Múlthéten Donáth Anna két „erős barátjával” büszkélkedett, Emmanuel Macronnal, francia elnökkel és Mark Rutteval, Hollandia miniszterelnökével.
Ahogy arra akkor rámutattam, a bejegyzés alig két napon belül nevetség tárgyává vált, hiszen az „erős” Macron tátott szájjal nézte végig, ahogy az Afrikából származó „újfranciák” (ismét) lángtengerré változtatják a magát oly nagyra tartó Franciaországot.
A fosztogatások és vandalizmus alsó hangon 1 milliárd dolláros kárt okozott a boltoksoknak és üzlettulajdonosoknak, az összecsapásokban pedig számos rendőr megsérült. Az „erős elnök” válaszul megkérte a szülőket, küldjék haza a rakoncátlankodó tiniket, és vége is lesz a felfordulásnak. A lelőtt bűnöző anyja a kérő szavakat valószínűleg nem hallotta a tömeg skandálásától, akiket gyújtó hangvételű beszéddel lázított, miközben arról szónokolt, „mindenki utálja a rendőröket”.
Persze, hazugság lenne azt állítani, hogy az államhatalom teljesen megszűnt létezni, és a rendőrség bágyadtan figyelte az eseményeket, hiszen amikor „kellett”, akkor nagyon erélyesen fel tudtak lépni. Ahogy tették azt például azokkal a szabadnapos katonákkal szemben, akik pár órával korábban még segítettek nekik megfékezni a fosztogató néger hordákat. Később megállapították, „túl durván jártak el” szegény „fiatalokkal” szemben, így most várhatják a retorziót.
De ugyan ilyen határozottsággal törték rá az ajtót azokra a francia nacionalistákra, akik helyettük védték meg a helyi kisboltokat és üzleteket az antifasiszta és afrikai csőcseléktől. Franciaország majd egy héten keresztül lángokban állt, de a vezetés megőrizte hidegvérét, és még a legnehezebb időszakokban sem tévesztette el a prioritásokat.
Macron széke ettől persze aligha inog meg, hiszen az „átlagos franciák” már megszokták, hogy a négerek és arabok időnként lángba borítják az országot, ahogyan azt is elfogadták, hogy a bűnözés a multikultura velejárója, így nagy valószínűséggel újraválasztják majd a jelenlegi rezsimet, mert minden jobb, mint a „szélsőjobb” (ami mondjuk a gyakorlatban nem is létezik Franciaországban, de elég a „mumus” árnyéka is).
„A sokszínűség a mi erőnk”
A másik „erős barát” belebukott
Nem volt ilyen szerencsés viszont a Covid-diktatúra egyik legalázatosabb kiszolgálója, Mark Rutte holland miniszterelnök, aki múlthét végén benyújtotta lemondását.
Noha annakidején a lezárások és tüntetőverések kapcsán hatalmas egyetértés volt a koalíciós pártok között, ezt a kitűnő összhangot a migráció megbontotta. Az ellentétek pedig pattanásig feszültek. A koalíciós pártok hónapokig vitatkoztak arról, mit is kellene kezdeni a beáradó migránsokkal, vagy ahogyan liberálisék hívják, „menedékkérőkkel”. Végül arra jutottak, a jelenlegi felállásban lehetetlen a konszenzus, ezért a legjobb lenne egy új választást tartani. Mark Rutte egyetértett, és beadta a lemondását.
Vélhetően november közepén sorra kerülő új választásokig ügyvivő miniszterelnökként folytatja munkáját, s fontos céljának tartja Ukrajna támogatását.
Arra a kérdésre, hogy szeretne-e újra pártja, a VVD listavezetője lenni, Rutte igennel válaszolt. A kormány lemondása után Sándor Vilmos holland királynak hivatalosan fel kell oszlatnia a parlament alsóházát – erről már a 24.hu számolt be. A lap rámutatott, a vitát a balliberálisok és a „Keresztény Unió” generálta, mely pártok nem voltak hajlandóak elfogadni a két státuszú menedékkérő rendszer bevezetését. Ennek értelmében ugyanis a menedékkérők a kérelmezési folyamat kezdetén „A” vagy „B” státuszt kapnának, ez határozná meg, hogy milyen jogokkal rendelkeznek.
Az “A” státusz állandó tartózkodási engedélyt jelentene, a „B” státusz ideiglenes lenne. A vita kifejezetten arra irányult, hogy a „B” státuszú személyek jogosultak-e családegyesítésre. A VVD különbséget kíván tenni az üldöztetéssel szembenéző menekültek és a háború elől menekülők között. A párt az utóbbi csoportba tartozó menekültek hozzátartozói számára szeretné megnehezíteni a Hollandiába való beutazást. A Keresztény Unió Pártja és a D66 ezt a javaslatot elfogadhatatlannak tartja. Így hát jöhetnek az új választások, melynek a legnagyobb tragédiája az, hogy a hírhedten liberális holland társadalom felől még csak igény sincs egy olyan pártra, mely azt mondaná, Hollandia a hollandoké, így a vita azon megy, hogy sok vagy még több migráns jöjjön?
Irányi Dániel
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
