Televíziós vita a feminizmusról – Mészáros Kyra és Halász Géza beszélgetése

Rövid, ámde annál érdekfeszítőbb televíziós vitát folytatott az RTL Klub stúdiójában Mészáros Kyra, feminista aktivista és Halász Géza, a Férfihang Civil Társaság alelnöke, a Mi Hazánk Mozgalom családügyi szakpolitikusa. A beszélgetésre Furtenbacher-Hegyi Vivien, a FreeSZFE  televíziós műsorkészítő hallgatójának meghívásával és moderálásával került sor.



A vita rövid feminizmustörténeti áttekintés után a női és férfi nemi szerepek, a családjog és a reproduktív jogok kérdéskörét érintette elsősorban. A beszélgetés jól rámutat, hogy a feminista mozgalom évszázados munkájának eredményeképpen mára széles körben elterjedt az a történelemhamisító nézet, miszerint “a nők mindig is eredendő elnyomásban léteztek”. Ez a képzet úgy nyer “igazolást” a feminista társadalomértelmezésben, hogy a nők nemi szerepeit mindig súlyos teherként ábrázolják, még akkor is, ha ezek a szerepek, dedikált feladatok valójában a nőket helyezik egyfajta kíméletes, privilégizált helyzetbe, hogy megóvják őket más sokkal nehezebb vagy éppen sokszor egyenesen vészterhes társadalmi szerepköröktől, olyan terhes és veszélyes szerepektől, amelyeket főként a férfiak vállalnak magukra.

Habár a feminista mozgalom már legalább fél évszázada egy határozottan férfiellenes, nősoviniszta fordulatot vett, valamiért mégis makacsul tarja magát az a nézet, miszerint “a feminizmus célja a nemek egyenjogúságának megvalósítása”. Mészáros Kyra jószándékú, ámde erősen rövidlátó feminizmus értelmezése is jól reprezentálja, hogy korunk modern fiatal nője mennyire mélyen indoktrinált, befolyásolt ezekkel a feminista manipulációkkal.

A feminizmus múltba révedő, ködös, téves víziókkal tarkított, nősoviniszta, férfigyűlölő érvrendszere akkor bicsaklik meg menthetetlenül, amikor a konkrét tények, a két nem jogainak és kötelességeinek áttekintése felé kanyarodik a nemek társadalmi helyzetének vizsgálata. Mészáros Kyra és Halász Géza beszélgetésében is ezen a ponton válik teljességgel nyilvánvalóvá, hogy korunkban a nőket valójában semmilyen joghátrány illetve kézzelfogható társadalmi hátrány nem sújtja – éppen ellenkezőleg.

Halász Géza érvelése remekül rámutat, hogy a feminizmus már régen beteljesítette első hullámának női jogegyenlőségre irányuló célkitűzéseit; így mára értelmetlenné vált. Korunkban a “feminizmus” létezését talán csak az legitimálhatná, ha a férfiak oldalán fennálló jogi és társadalmi hátrányok felszámolásában ismerné fel céljait. – Már ha valóban hihetnénk abban, hogy a feminizmus elsődleges célja a két nem egyenjogúságának megteremtése.