Eltűnik a termőtalaj, ha nem lépünk közbe

A talaj termőképességének csökkenéséről és a regeneratív gazdálkodási formák lehetőségeiről volt szó a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Talajtani Társaság nyíregyházi tanácskozásán. A szakmai rendezvényen az egyetemi tartamkísérletek eredményeit is bemutatták.

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem (DE) agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) főigazgatója a tanácskozás megnyitóján arról beszélt, hogy a klimatikus változások, mint az aszály és a szárazság állandó kutatói témákat adnak az agrárszakembereknek.

Éppen ezért fontos, hogy a vetőmagelőállítás, az öntözésfejlesztés vagy éppen a precíziós mezőgazdaság területén folytatott legújabb tudományos eredményeket a kutatók megosszák egymással és a gazdálkodókkal.

Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke szerint

 hazánkban évről évre nő azon területek nagysága, ahol eltűnik a termőtalaj.

Ennek oka az erózió mellett többek között a nem megfelelő agrotechnológiai, talajkezelési módszer alkalmazása.

A talajdegeneráció csökkentésének egyik eszköze lehet a zöldtrágyanövények alkalmazása. A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében több éve vizsgálják a vetésforgóban a csillagfürt, a tavaszi bükköny, az olajretek és a pohánka talajregeneráló, terméshozam-növelő tulajdonságait.

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!