Dögtemető – Dagad a botrány Hegyeshalomnál az elföldelt marhatetemek miatt

Földből kimeredő marhatetemek és földből felbugyogó testnedvek láthatóak azon a felvételen, melyek egy nap alatt járták körbe a világhálót, sőt már az osztrák sajtóban is megjelentek. A videó Csemezpusztán készült, azon a területen, ahol elföldelik a száj- és körömfájás vírussal megfertőződött levéli tehenészet állományát. A Hegyeshalomhoz tartozó területet a lakosság és a képviselő-testület tiltakozása ellenére jelölték ki. A környező lakosság attól fél, hogy megfertőzhetik a dögök a vízbázist. A nyilvánosságra került mozgóképek alapján többen állították, hogy szabálytalan az eljárás. A főállatorvos szerint ez nem igaz. Az viszont tény, hogy a botrány kirobbanásáig még csak nem is őrizték a területet. Közben már a darnózseli és dunakiliti telepeken lévő 3500 tehén hantolását tervezik Jánossomorján, amely az erre kiválasztott terület lehet, vasárnap este határozatot hozott a képviselő-testület, hogy nem ad hozzájárulást.

Szombaton jutott be valaki az óriási dögkút területére és videófelvételt készített a földből kimeredő tetemekről. A gyomorforgató képsorokat rengetegen megosztották a közösségi médiában, azzal a címszóval, hogy szabálytalan a mentesítés és veszélyben lehet a Szigetköz vízbázisa. A képeken látható, hogy az oszló tetemek a felszín közelében vannak, a testnedveik folyamatosan bugyognak fel a talaj felső rétegére.

Csemezpusztán, ahol a dögtemetőt kialakították ráadásul nincs vezetékes víz. Az itt élők attól tartanak, hogy még csak nem is feltétlenül a száj- és körömfájás vírusa, hanem a rengeteg dög nedve bekerülhet a kutakba. Azt is írják, hogy a területet egészen mostanáig még csak nem is őrizte senki. Annak a lehetősége is fennáll, hogy a lekerítetlen, sokáig őrizetlenül hagyott területre a vadak is bejuthattak. Közben a legnagyobb aggállyal éppen azt figyelik, hogy a vadállományban megjelenik-e a vírus, mert ha igen, akkor lehetetlen lesz megállítani a járvány terjedését.

A felvételek az osztrák sajtóban is megjelentek.

Környezetkárosítást emlegetnek, a főállatorvos szerint normális folyamat, ami zajlik.

Hegyeshalom polgármestere és képviselő-testülete is elhatárolódott a településhez tartozó Csemeztanya határában zajló intézkedésektől. Szombaton kiadott közleményükben az áll, a lehető leghatározottabban követelik, hogy a vermelést végző ATEV haladéktalanul kezdje meg a tetemek teljes elföldelését.

Mihalik Angelika ügyvéd bejelentette, hogy környezetkárosítás miatt feljelentést tett.

A botrány kirobbanását követően Hegyeshalomra érkezett a honvédelmi miniszter, a Nébih weboldalán pedig megjelent egy közlemény, amelyben hosszasan magyarázzák, hogy mindez csak átmeneti és természetes állapot, egyben azzal fenyegették meg a tiltakozókat, hogy aki bemegy a lezárt magánterületre, az bűncselekményt követ el és elzárással büntethetik.

A főállatorvos szerint a levéli ragadós száj- és körömfájás kitörés felszámolása rendezetten, az előírásoknak megfelelően zajlik. A leölt állatok ártalmatlanítása a kijelölt területen még folyamatban van. Több napra lesz szükség, mire a gödör véglegesen lezárhatóvá válik.

Ennek oka az, hogy a tetemek bomlása során a gázok a talajból feltörve távoznak, a folyadékokat a rétegek közé tett felszívó anyagok (például szalma) kötik meg. Nagy mennyiségű állati tetem egyidejű bomlásánál ezek a bomlási termékek nagy mennyiségben képződnek, emiatt a gázok a folyadék és a gázok egy részét is a felszínre hozhatják.

„A gödör aljára, és az állatok közé több mázsa szalma került szétterítésre, hogy megkösse az állatokból kiszivárgó csurgaléklevet. A mentesítés során az állattetemek felülete folyamatosan fertőtlenítésre került" – írják.

Azt állítják továbbá, hogy eddig is őrizték a mentesítési területet, de ezt most megerősítették.

Magyarországon eddig négy telepen ütötte fel a fejét a betegség: Kisbajcson, Levélen, Dunakilitin és Darnózselin. A négy gazdaságban megközelítőleg 10 000 szarvasmarhát ölnek le. Jelenleg a levéli állatok elföldelése történik.

„Felkészül Jánossomorja" – a testület már határozott, hogy nem járul hozzá saját területén a hantoláshoz

A két másik telep állatainak eltemetése kapcsán pénteken még azt lehetett tudni, hogy folyamatban van a megfelelő helyszín keresése. A jánossomorjai hulladékdepóniát is felmérték.

A település polgármestere nyilatkozatban fordult a lakossághoz és a képviselő-testülethez is, melyben azt írta, hogy az önkormányzat semmilyen tájékoztatást nem kapott, a bejárásról is csak a sajtótól értesült.

Vasárnap este rendkívüli ülést tartott a helyi képviselő-testület, amelyen határozatot hoztak arról, hogy tiltakoznak az eljárás miatt, amelyben egy, a várost érintő jelentős környezeti és járványügyi kihatással járó ügyben nem tájékoztatták a város vezetését, nem vonták be az előkészítés folyamatába, úgy, hogy egyébként a terepbejáráson érintett Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó a városuk tulajdonában lévő földterületen helyezkedik el. A képviselő-testület döntött arról is, hogy amennyiben az Állategészségügyi Operatív Törzs azt a döntést hozza, hogy a jánossomorjai hulladékdepónián kívánja majd elhelyezni az állati tetemeket – mint az érintett terület tulajdonosa, ehhez nem fogja hozzájárulását adni.

A darnózseli és dunakiliti likvidálásra ítélt marhák száma az üszőkkel együtt 2300 állat.