Az önkényes lakásfoglalókkal szembeni fellépésért nyújtott be törvényjavaslatot a Mi Hazánk

A Bűnvadászok tevékenysége felhívta a figyelmet egy régóta fennálló problémára: a jogos lakástulajdonosok nem tudnak hatékonyan megszabadulni a rajtuk élősködő lakásfoglalóktól. A Mi Hazánk ismét a tettek mezejére lépett, és törvényjavaslatot nyújtott be, hogy végre megoldódjon ez a felháborító helyzet.

A Novák Előd által benyújtott javaslat általános indoklása szerint a törvény célja az önkényes lakásfoglalás elterjedt és nemkívánatos jelenségével szembeni fellépés, hiszen a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkényes lakásfoglalást elszenvedő lakástulajdonosok jogi úton nem, vagy csak jelentős időbeli késedelemmel tudnak érvényt szerezni tulajdonjoguk védelmének. 

Erre figyelemmel a törvény biztosítaná a jogos önhatalmat az ilyen helyzetbe került lakástulajdonosok számára. 

A törvény továbbá egyértelművé teszi azt is, hogy az önkényes lakásfoglalás bűncselekmény, hiszen – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – az önkényes lakásfoglalás magánlaksértésnek minősül, amellyel szemben érvényesíteni kell az állam bűnüldözési igényét.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 221. § egy (5) bekezdéssel egészülne ki Novák Előd javaslata szerint:

„(5) A (3) bekezdés szerint büntetendő az a tulajdonosnak nem minősülő jogalap nélküli birtokos, aki a lakást, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiséget nem adja ki a tulajdonosnak az erre irányuló közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt felszólításától számított 15 (tizenöt) napon belül.”

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:9. §-a pedig az (1a) bekezdéssel bővülne:

„(1a) Amennyiben a tulajdonosnak nem minősülő jogalap nélküli birtokos a lakást, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiséget nem adja ki a tulajdonosnak az erre irányuló közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt felszólításától számított 15 (tizenöt) napon belül, akkor a tulajdonos a dolog kiadása érdekében – az ahhoz szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet.”

Lehetséges, de kivételes eszköz lenne az önhatalom

A javasolt szabályozás több garanciális biztosítékot tartalmaz annak érdekében, hogy az önhatalom csak kivételes eszköz legyen. Az önhatalom egyrészt nem valamennyi ingatlan, hanem kizárólag a lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén jöhet szóba. 

Másrészt az önhatalom gyakorlását meg kell előzze egy írásbeli felszólítás, amellyel szemben a törvény közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes magánokirati formát követel meg annak érdekében, hogy az érintett lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogi helyzetének és birtoklása jogcímének ellenőrzésére köteles közjegyző vagy ügyvéd ellenőrzése nélkül az önhatalom gyakorlásának az elvi lehetősége se merülhessen fel. 

Harmadrészt a „tulajdonosnak nem minősülő” törvényi megszorítás célja annak biztosítása, hogy közös tulajdon esetén a tulajdonostársak egymással szembeni jogvitája esetén a két önhatalom lehetőségét kizárja.

A Mi Hazánk ezzel a javaslattal keretet teremtene annak, hogy végre az igazság érvényesülhessen a lakásfoglalási esetekben.