Ki foglalkozik a kereskedelemben dolgozók problémáival? (+VIDEÓ)

Magyarországon jelenleg több mint 600 ezer ember dolgozik a kereskedelemben, amely az egyik legnagyobb foglalkoztató ágazatnak számít az országban. A boltoktól a nagykereskedelmen át az online értékesítésig a szektor az egész gazdaság motorját képezi. Mégis, az itt dolgozók jelentős része súlyos munkajogi és munkaügyi problémákkal szembesül nap mint nap. Az elmúlt napokban Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetvezetője is felvetette a témát legújabb TikTok-videójában.

Fekete foglalkoztatás: a láthatatlan dolgozók

A legfrissebb becslések szerint a kereskedelemben dolgozók mintegy 10 százalékát, azaz több mint 60 ezer embert még mindig feketén foglalkoztatják. Ez azt jelenti, hogy munkájuk után sem járulékot, sem adót nem fizet a munkáltató, a dolgozóknak pedig nincs joguk: betegszabadsághoz, táppénzhez, nyugdíjjogosultsághoz, vagy akár a munkavédelem bármely formájához. 

Túlóra, pótlék, pihenőidő – papíron van, gyakorlatban nincs

A kereskedelem egyik krónikus problémája a munkaidő-beosztás rendezetlensége. Az alkalmazottakat sok esetben olyan hosszú műszakokra osztják be, amelyek messze túllépik a törvényes kereteket, vagy amelyek után nem jár megfelelő pihenőidő. A 12 órás műszakok, heti 6-7 napos munkarendek egyáltalán nem számítanak ritkaságnak, különösen az ünnepi időszakokban.

A munkavállalók gyakran nem kapják meg a jogszabályban előírt pótlékokat sem, legyen szó éjszakai, hétvégi vagy ünnepnapi munkáról. Sok helyen a munkáltatók „önként vállalt túlóraként” tüntetik fel a plusz munkaidőt, ezzel kijátszva a szabályokat. A beosztásokat pedig az utolsó pillanatban változtatják meg, megnehezítve a dolgozók életének tervezhetőségét, és ellehetetlenítve a magánélet összehangolását a munkával.

Miért nem tudnak érvényt szerezni jogaiknak a munkavállalók?

A kereskedelemben dolgozók érdekképviselete az utóbbi években rendkívül gyenge. Jóllehet vannak ágazati szakszervezetek, ezek többsége alulfinanszírozott, taglétszámaik csökkennek, és ritkán tudnak hatékonyan fellépni a munkavállalók érdekében. Ennek következményeként a dolgozók kiszolgáltatottsága egyre nő, és egyéni szinten sem mernek sokan jogorvoslatot kérni, hiszen félnek az állásuk elvesztésétől.

Ezt a helyzetet erősíti az is, hogy a kereskedelemben gyakori a fiatal vagy alacsony végzettségű munkaerő, akik kevésbé tájékozottak jogaikat illetően, és nem tudják, hogyan léphetnének fel az őket ért sérelmekkel szemben. A gyenge szakszervezeti jelenlét mellett a munkaügyi hatóságok létszáma is csökkent, ellenőrzési lehetőségeik pedig korlátozottak.

A magyar kereskedelmi szektor problémái nem egyéni hibákból, hanem rendszerszintű gondokból fakadnak. A fekete foglalkoztatás, a túlterheltség, a szabálytalan munkaidő-beosztások és a pótlékok elmaradása mind azt jelzik, hogy az ágazat sürgős beavatkozásra szorul. A jelenlegi helyzet nemcsak a dolgozók egészségét és jólétét veszélyezteti, hanem a gazdaság átláthatóságát és fenntarthatóságát is aláássa.